Sütögetős napom lett ma...

... minden ok nélkül, csak úgy, olykor muszáj sütit ennem, ma is ez adta az apropót.
Most is itt van az orrom elé készítve és időnként bekapok egyet-kettőt, rá egy bögre hideg tej.
Imádom.

A muffinhoz adva volt a sütőtök, a diós kiflit meg karácsony óta mantrázom magamnak, hogy megsütöm újra, nos nem kapkodtam el, de végre megint lett egy hatalmas üvegtálnyi, nem tudom mi van velem, de annyira ízlik, hogy muszáj sütni.
Legközelebb húsvétra lesz megint.
Na akkor jöjjön a muffin receptje:

 Sütőtökös muffin csokicseppel, mazsolával

Hozzávalók:

0,5 kg sült sütőtökpüré
1 egész tojás
15 dkg liszt
1 tk. sütőpor
2 ek. cukor
vaníliás cukor
csipet só
1 tk. őrölt fahéj
0,5-1 dl olaj
egy marék mazsola
egy marék csokicsepp


A megsütött és kihűlt sütőtök húsát egy tálba kanalaztam, jól összekeverve pürésítettem, majd kimértem fél kilónyit, ehhez ütöttem a tojást és jól kikevertem vele.
A száraz anyagokat egy másik tálba kimérve összeszitáltam, végül a tojásos-tökös masszához adtam, közben loccsintgattam hozzá az olajból, miközben egyfolytában kevertem, de csak addig kell míg egynemű nem lesz, ment bele a mazsola is meg a csokicsepp is és a formába igazított kis kapszlikba kanalaztam.
200 fokos sütőben pontosan 30 percig sült, azt hittem, hogy tévedés a 30 perc sülés, hogy túl sok, de amikor 20 perc után beleszúrtam a villát és láttam, hogy mászkosan jön ki, akkor hittem el, hogy ezeknek a kis muffinoknak ilyen sok a sütési idejük.
Finomak lettek.

Diós vaníliás kifli

Receptje már itt megtalálható, nagyon egyszerű és nagyon finom.
A mi családunkban az ünnepi asztalról soha nem hiányozhatott, nálam meg ünnep nélkül is kell lennie, a világ egyik legjobb aprósüteménye.
Ha teljesen kihűlt dobozokban állítólag sokáig eláll, nos én ezt még nem tapasztaltam meg.

Nagyikám diós vaníliás kiflije... mennyei

Épp csak 100 éve készülök megsütni, hogy eddig miért nem, ne is kérdezzétek, nincs válasz.
Gyermekkorom minden karácsonyán, húsvétján ott volt a süteményes asztalon a többi között, mindig degeszre ettem magam belőle, megunhatatlan.
Jó ideje kerestem ezt a diós ízt ami ebben a kifliben benne van, még álmodtam is vele, na ezek után még szép, hogy ma nekiálltam.
Tudni kell, hogy az Islernek vagy Ischlernek is ez a tésztája !!!!
"Különben is sokszor álmodom anyai Nagyanyám főztjével, csodás süteményeivel, fantasztikus szakácsnő volt, minden vasárnap délben náluk ebédeltünk, ha esett-ha fújt, pedig nem laktunk közel hozzájuk, de ez törvény volt a családunkban. Már nagyon öregek voltak Papával együtt, amikor még mindig mentünk, én már a férjemmel, gyerekeimmel, vagy csak a szüleim mentek, de akkor már ők főztek nekik egész hétre, hogy mamának ne kelljen."
Tudom, azért ódzkodtam a kifli sütésétől, mert én nem szeretem ezeket az aprólékos, pepecselős, formázgatós munkálatokat, nem, ettől én kicsit ideges leszek.
Pedig nem tartott sokáig.

 Hozzávalók: ebből az adagból 4 gáztepsis adag lesz
Diós omlós tészta
35 dkg liszt
15 dkg őrölt dió
1 tk. sütőpor /dr.oetker/
1 nagyobb narancs vagy citrom teljes héja reszelve
10 dkg cukor
vaníliás cukor /dr.oetker/
20 dkg vaj
1 egész tojás
1-2 ek. tejföl - tejföl helyett használhatunk 1-2 ek. jéghideg vizet is, épp csak annyit amitől összeáll a tészta


Forgatáshoz: porcukor, vaníliáscukor /dr.oetker/


Először az összes szárazat a tálba mértem, kézzel jól összekevertem, majd a vajjal összemorzsoltam gyorsan, beleütöttem a tojást és kezdtem összegyúrni, menet közben szükség volt a 2 evőkanálnyi tejfölre is /vagy 1-2 ek. jéghideg víz/, szép sima tésztává gyúrtam és a tállal együtt 15-20 percre betettem a hűtőbe pihenni.
Közben előkészítettem a gáztepsiket, sütőpapíroztam és a kezem ügyéhez raktam.
Egy mélyebb tálba kiszórtam félkilónyi porcukrot és hozzászórtam 3 csomag vaníliáscukrot, jól összekevertem.
Amikor letelt a pihenőidő, kényelmesen odaültem az asztalhoz, nem bírok én már ennyi kifli mellett állni, szóval így üldögélve nem is volt olyan borzasztó ezt a rengeteg kiflit kisodorgatni.
A deszkát jól megliszteztem, a tésztából diónyi darabokat csíptem, nudlivá sodortam, majd kifliformára igazítva a tepsire raktam sorban egymás mellé, kis közöket hagyva, egészen picit nőni fognak, de nem nagyon.
A sütőt 200 fokra előmelegítettem és a kiflik tepsinként 12-14 percet sültek, lényeges, hogy világosra süssük. Sülés után 5 percig hagytam hűlni, ennyi idő kellett, hogy leválasszam a sütőpapírról simán, majd azon melegen vaníliás porcukorba forgattam és a nagy üvegtálamat kezdtem megtölteni, azt hittem törékeny lesz, és nem volt az. Egyetlen darab sem tört el, csak a számban, mert perszehogy jópárat bekaptam menet közben.
Nagyon finom, jó szívvel ajánlom teljesen kezdő háziasszonyoknak is, sikerük lesz vele, mert gyors és pofonegyszerű.
A teljes kihűlés után különböző karácsonyi fémdobozokba pakoltam szépen elrendezve, ugyanis így sokáig eláll, már ha lesz minek elállni....
Még egy kis szilvalekváros hókifli adagon merengek, de nem is akarom hangosan mondani, épp csak súgva, mert nem biztos hogy nekiállok, de ha megtudják a gyerekeim akkor követelni fogják és muszáj lesz.
Egyelőre pihenek, majd meglátom.

Mágnás pite... azaz diós-lekváros-rácsos linzer

Édesanyám emlékére akinek ma van a születésnapja és Édesapám emlékére, akinek nagy kedvence volt, de szereti az egész család, emlékszem gyermekkoromban de sokat sütötték...
Ebben a pocsék, esős, hűvös időben kell valami szívet-lelket melengető finomság, nos ez a süti pont olyan.

 Tészta:
40 dkg süteményliszt / de jó a finomliszt is/
1 sütőpor
25 dkg hideg vaj /de jó a margarin is/  vagy 15 dkg sertészsír
15 dkg cukor
1 tojássárgája
1 citrom reszelt héja és a kifacsart leve
1-2 ek. tejföl ill. annyi, amennyitől összeáll a tészta

Először a liszetet és a zsiradékot összemorzsolom, majd a többi hozzávalóval egy nagy tálban összegyúrom, míg szép és sima nem lesz, gyorsan kell dolgozni a vaj miatt, majd kettőbe veszem 2/3 + 1/3 arányban és egy rövid időre beteszem pihenni a hűtőbe.
Addig ledarálok 30 dkg diót és elkészítem a krémet.

Töltelék:
30-40-50 dkg őrölt dió, minél több annál vastagabb és finomabb a töltelék
vanília kikapart magja  vagy 2 cs. vaníliáscukor
20 dkg cukor
4 tojás szétválasztva
1 bő ek. rum
egy marék mazsola /nem fontos, de én mindenbe teszem amibe csak lehet, mert szeretem/
4-5 ek. sárgabaracklekvár

Összeállítás:

Egy gáztepsit vajjal kikenek. A sütőt bekapcsolom 180 fokra, alsó-felsőre.

A nagyobbik tésztagombócot kinyújtom gáztepsi nagyságúra és óvatosan a tepsibe helyezem, kézzel még körbenyomkodom, igyekszem kis peremet kialakítani körbe-körbe, a tészta széleinél.

Megkenem bőven baracklekvárral.

Egy nagy tálban felverem a 4 tojásfehérjét kemény habnak.

Egy másik tálban a 4 tojássárgát a cukorral és a vanília magjaival fehéredésig keverem, hozzáadom a rumot, a mazsolát és az összes őrölt diót, majd jól elkeverem, végül óvatosan összevegyítem a tojásfehérjehabbal.

Az egész masszát a lekvár tetejére kenem és elsimítom egyenletesen.

A kisebbik tésztagombócból rácsokat görgetek lisztes deszkán és a süteménykrém tetejére helyezgetem óvatosan.

Végül egy tojással lekenem a rácsokat és megy a sütőbe, ahol 180 fokon kb. 45 percet sül.

Mielőtt felvágnám hagyom teljesen kihűlni, mivel a tészta törékeny, roppanós, óvatosan kell bánni vele. 

Először a széleit vágom le vékonyan, minden oldalánál /megjegyzem ezek a kedvenceim, majdnemhogy jobban szeretem, mint a süteményt magát/, azért szükséges ez, mert így akkor szép szabályos kockákra tudom felvágni és tálra helyezem. 

Bőven meghintem porcukorral.

Nagyon finom, mutatós, kiadós sütemény.

... a ropogós szélei, ezek az én kedvenceim... egy bögre hideg tejjel, mondjuk vacsorára, csúcsfinom

Kapros-túrós lepény és batyu... valamint Szafti lába

Gyerekkoromban nem szerettem, pedig Mamikám de sokszor sütötte, rá sem bírtam nézni akkor.
A kapor miatt, ki nem állhattam se az ízét, se az illatát.
Bezzeg most, minden nap megenném, ha valaki elém tenné.
Most már bezzeg megveszek minden kapros ételért, amihez csak passzol mindenbe teszek, legyen az krumplileves,  zöldbableves vagy főzelék, a tökről ne is beszéljek.
Na és ez a csodás túrós....
Ezt a lepényt még életemben soha nem készítettem, sokfelé nézelődtem, mert a Nagyikám megmaradt szakácskönyvében nem találtam meg a leírását, de többek között Wise Ladynél is meg a hétvégén adott Gasztroangyal című műsorban is rábukkantam, nagyjából mindenki, mindenhol ugyanúgy készíti, végül mégis önálló variációt készítettem összeollózva több helyről is.
Édesre készítettem, na nem nagyon, mert ez csak úgy jó, ha éppen hogy kiérződik picit az édes íz.
A család több tagjának is ízlett, csak érdekes módon a gyerekeimnek nem, azaz a nagyobbikom egyáltalán meg sem kóstolta, a kicsi meg közölte, hogy neki ez inkább sós süteményként kellene a kapor miatt, egy jó leves után, tehát édesen nem ízlik.
Pedig finom lett, a tésztája olyan vékony, hogy alig látszik, nem is nagyon érződött, a töltelék vastag, könnyű, remegős, jó kapros, ahogy az kell.
Szóval meg kell sütnöm még egyszer, de már akkor csak sósan.
Kíváncsian várom akkor ízleni fog-e.

Tésztája a szokásos, a legjobb kelt tészta recept Limarától, amit valaha is ismertem, minden édes kelt tésztát így készítek, pl. aranygaluska, szilvalekváros lepény, túrós batyu, bukta, darázsfészek,
... van egy másik édes/fahéjas/túrós lepény és egy szilvalekváros mákos lepény receptem is...

Ha viszont sósat szeretnék akkor is ez a tésztája, ezek az adagok, csak akkor 1-2 tk. a cukor és 1 ek. a só benne, ilyen pl. a tejfölös lapított receptem.

3,2 dl langyos tej
1 egész tojás
1 tk.só
2-3 ek. cukor
60 dkg liszt
2,5 dkg élesztőpor
10 dkg olvasztott vaj, a dagasztás vége felé hozzácsorgatva

A kenyérsütőgép bedagasztja és megkeleszti, majd olyan vékonyra nyújtom amilyenre csak tudom.
Leginkább tepsi méretűre, jól belenyomkodtam, egy kis peremet is húztam mind a négy oldalhoz.
Na itt derült ki, hogy kicsit több a tészta, sebaj, akkor lesz batyu is a maradékból, amit kb. 10x10 kockákra daraboltam, így lett 6 db kapros túrós batyu is.
Érdekes, ez ízlett a kisebbik gyerekemnek így édesen is. /Minő következetlenségeket produkál az élet néha???/
A sütőt begyújtottam, mert forrónak kell lennie.

/Gasztroangyalban a tészta e szerint készült, egyébként az Őrségben így készítik:
35 dkg liszt
8 dkg zsírral elmorzsolva
csip. só hozzá és annyi
tejföl, amennyitől összeáll a tészta.
30 percet pihentetni, majd tepsi méretűre nyújtani és 10 percig elősütni forró sütőben nehogy szalonnás legyen a tészta.
Ezután rá a töltelék:
1 kg túró
1 cs. kapor
csip. só
cukor ízlés szerint
4 toj.fehérje habbá, majd a sütés előtt hozzá a kikevert túrókrémhez, összedolgozták és a tepsiben lévő elősütött tésztára simították, majd a tetejére a 4 tojássárgáját egy nagy pohár tejfölben jól elkeverve rákenték vastagon és megsütötték.
Ez is jól nézett ki, biztos finom is volt./

Az én Töltelékem:
1 kg túró
4 tojássárgája
4 ek. cukor
csip. só
1-2 csapott ek. búzadara
1 cs. finomra vágott kapor
4 tojásfehérje kemény habbá verve

Először a tojások sárgáját a cukorral, sóval jó habosra kevertem, majd ezután hozzáadtam a túrót és a grízt is, majd a kaprot. Jó krémesre, egyneműre kevertem az egészet.
A tojásfehérjehabot csak közvetlenül a sütés előtt kell beleforgatni a túrókrémbe, nehogy állásában összeessen. Mikor ez is meg van, az egészet a tepsiben lévő tésztára simítottam, elegyengettem és ment a forró sütőbe.
15 perc sülés után kivettem és a tetejét megkentem 1 ek. tejföl és 1 tojássárgája keverékével és visszatettem még kb.15 perc sülésre, illetve annyira amikor már egy kis színt kap a teteje.
Langyosra hűtöttem, akkor daraboltam, és akkor a legfinomabb is.
Jó kapros ízű, krémes, remegős a túrótöltelék, szerintem nagyon finom lett, bár a gyerekeim kicsit kedvemet szegték.
De nem hagyom magam.

Hát így megy ez nálunk, egyesek a könyvespolc tetején délutáni szunyókában:
/ Szaftinak ez az egyik kedvenc helye, még egy macskaágyat is feltettünk a büdösnek, hogy minél kényelmesebben, és puhán tudjon aludni, vagy nézelődni amikor kilátónak használja, most alvás közben csak a lába látszik, pedig meg sem kóstolta a sütit.
Ha még egyszer születnék, macskának szeretnék és nálunk szeretném leélni macskaéletem /