...mert lehűlt a levegő végre
Ez a 40 fok körüli hőmérséklet ilyen sok napon át embertelen volt.
Rosszul viselem a hőséget, lebénít, elvesztem az érdeklődésemet szinte minden iránt /csak a hideg víz iránt nem/, ingerült mogorva szótlan leszek, ha szólnak hozzám veszekszem vagy siránkozom attól függően mennyire vagyok már lemerülve.
Naponta kétszer-háromszor álltam a tus alatt, a majdnem hideg víz alatt, mert ha csak megmozdultam ömlött rólam a víz.
Éjjel alig tudtam aludni, éjjeliszekrényemen állandóan ott állt a palack víz, hogy többször tudjak akkor is inni.
Nappal talán soha nem ettem ennyi aludttejet, kefírt, fagylaltot, néha egy-egy kis szelet vajas-pirítóst, sós paradicsomlevet, különböző gyümölcsleveseket, gyümölcs-szörpöket és rengeteg ásványvizet, mint ezekben a napokban.
Komolyabb ételek főzésére, pláne sütésre gondolni sem tudtam, de éhesek sem voltunk, csak a hűtés volt az egyetlen szempont az elmúlt időszakban.
Még a tél kissé kitolódott végén hallottam valahol - tv-ben vagy rádióban - hogy most jön az évszázad leghidegebb nyara, hát nagyon "beletrafált" aki ezt jósolta, főleg értett hozzá, szidtam is az elmúlt hetekben őt is meg a jó nénikéjét is, remélem családilag csuklottak.
Szóval a mai óvatos menüsor a következő volt:
Kapros salátás tökleves
sült kolbászos rántottakockákkal
2 fej saláta leveleire szedve, alaposan tisztítva
1 fej fokhagyma áttörve
1,5 kilós tök, hámozva, húsa kockázva
1 csokor kapor apróra vágva
2-3 dl tejszín ízlés szerint
5 dkg vaj, olaj, liszt
só, bors
A saláta leveleket, a fokhagymát annyi sós vízben tettem oda párolódni ami épp ellepte. Ez forrás után 5-10 perc.
Egy másik leveses fazékban a vajat és kevés olajat összeolvasztottam, meghintettem liszttel és lepirítottam, majd a vágott kaprot is rádobtam, végül ment bele a rengeteg tökkocka és a roppanósra párolódott saláta a fokhagymás levével együtt, jól elkevertem, sóztam, mert jó sósnak kell lennie és borsoztam majd felöntöttem annyi tejszínnel, hogy kellemesen krémes állagú legyen. Összeforraltam, a töknek nagyon kevés idő kell, hogy puha legyen és kész is lett.
Nagyon finom leves lett, könnyű kapros, selymesen tejszínes, inkább a salátaleves íz dominál, a tök századszorra is bizonyítja, hogy mennyire belesimul más ételek ízvilágába, egyben kellemes sűrítő anyag, nem véletlenül teszem nyáron például a lecsóba is, istenien feldúsítja és átveszi ízét, illatát.
A cukkíni ugyanez, a két leguniverzálisabb nyári zöldség.
Jolly Jokerek.
Pár karika minőségi kolbász kevés zsiradékon átsütve, hozzá 3-4 tojás felverve kevés sóval és összesütve lepénnyé.
Végül kisebb-nagyobb kockákra darabolva és tálaláskor a leves tetejére szórva.
Sült, ropogós szalonnacsíkokkal is el tudom képzelni.
Zúza és kacsanyakpörkölt lecsósan
tarhonyával és kovászos uborkával
1/2 kg alaposan megtisztított darabolt csirkezúza
4-6 db kacsanyak középen kettévágva
2 db közepes vöröshagyma kockázva
2-3 gerezd fokhagyma
2-4 zöldpaprika kockázva
1 db hegyes erős paprika kockázva
2-4 db paradicsom kockázva
olaj, só, pirospaprika, bors
1 cs. tarhonya
A tarhonyát kevés olajon aranybarnára pirítom, sózom, borsozom és felöntöm vízzel, bő kétujjnyival lepje.
Amikor a felszínéről eltűnik a víz elzárom és letakarom a lábaskát konyharuhával.
Tálalás előtt villával fellazítom, így jó pergős marad.
A pörkölthöz megdinsztelem a hagymát majd a paprikákat, paradicsomot is hozzáadva meghintem pirospaprikával és megy bele a zúza, felöntöm annyi vízzel ami épp ellepi, sózom borsozom és fél óráig csak magában főzöm, ezután adom hozzá a kacsanyakakat és együtt puhára főzöm, addig amíg jó sűrű lecsós szaft képződik alatta. Ez kb. 2 óra összesen.
Ennyi idő alatt tuti vajpuha lesz a hús.
Nem szeretem az átlátszó vizes szaftot, amikor látszik, hogy nem párolódott el alóla a főzőlé.
A szaftnak mindig sűrűnek kell lennie a végére, ha nem így van akkor fedő nélkül nagy lángon főzzük el a végén a felesleges levet.
Kovászos uborkával valami fölséges.
.jpg)
