a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2017. október 18., szerda

2017. október 13., péntek

Helyzetjelentés


Anikó Boros Pálné fényképe.

Egy hét múlva műtét...   
- 9 kilónál tartok  

Anikó Boros Pálné fényképe.

Még mindig félúton...


KulTúra, Hölgymegálló érzéssel, gondolatokkal, mosolyokkal fényképe.
Sárhelyi Erika
Félúton
Valahogy mindig félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg „valahonnan” „bárhova” jutok,
valami jót mindig magammal viszek.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Úton a múltból talán a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két lábam elé.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog az a furcsa érzés,
hiába megyek - minden út körbefut.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mondják: az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a csillagokig ér.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül.
Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. október 11., szerda

Rohan az idő...

Egy hét múlva műtét... már -9 kilónál tartok.

Anikó Boros Pálné fényképe.

Paul Verlaine: 
Őszi sanzon 
/Chanson d\'automne/

Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.


S én csüggeteg,
Halvány beteg,
Míg éjfél
Kong, csak sírok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél.


Óh, múlni már,
Ősz! hullni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél...


Tóth Árpád fordítása


Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. október 1., vasárnap

Őszi éjjel izzik a galagonya ruhája...



Weöres Sándor:
Galagonya
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.


Október lett...


Anikó Boros Pálné fényképe.

„napi cuki...”

„Őszi hangulat...”

2017. szeptember 28., csütörtök

Csülök rakottasok házilag... két recept is egymás után...

Egy bloggertársam receptjét is szívből ajánlom elkészítésre, nagyon finom, tudom, mert megcsináltam én is.
Az én receptem így néz ki és itt található: A receptek címszó alatt: "Csülök rakott házilag"

https://zsanuaria.blogspot.hu/2017/03/reggelire-vagy-vacsorara-rakott-csulok.html
Nagyon finom volt, imádtam minden falatot, ahogy bejön a hideg azonnal készítek megint.

Ez pedig Veusé:
Anikó Boros Pálné fényképe.
Füstölt csülöktekercs házilag
2 db szép füstölt csülök 
2 fej vöröshagyma
4-8 gerezd fokhagyma
1 tk szemes bors
1 kiskanál morzsolt majoránna
A füstölt csülköket kuktában kb. 1,5 óra alatt puhára főzni a hagymás, fokhagymás, borsos majoránnás vízben.
A hagymát, fokhagymát tisztítva, egészben tesszük a főzőlébe.
Ennyi idő elteltével a hús vajpuha lesz.
A csülköket óvatosan tálra vesszük, vigyázva arra, hogy lehetőleg egyben maradjanak. Ha már kihűlt kissé, kihúzzuk a csontokat.
Egy tálcára több réteg frissen tartó fóliát vágunk vagy őzgerinc formát kifóliázunk és ráhalmozzuk a csülökhúst úgy, hogy aki szereti a bőrös részét, azt tegye alulra, ezáltal az kerül kívülre majd, aki nem szereti az csak a sovány húst használja fel.
Ha tálcán állítottuk össze akkor szorosan feltekerjük, az egyik végét összekötjük, majd beállítjuk egy henger alakú formába, pl. egy műanyag mérőedény tökéletesen megfelelő, a felső még nyitott végén óvatosan belemerünk a főzőléből 4-5 evőkanálnyit, majd szorosan ott is összekötjük, vagy ha őzgerinc formába, akkor felülről meglocsoljuk ugyanúgy 4-5 evőkanálnyi főzőlével minden oldalról ráhajtjuk a fóliaréteget.
Valamilyen nehezékkel lenyomkodjuk, így hagyjuk teljesen kihűlni, majd legalább 1 napra hűtőbe tesszük dermedni.
Utána óvatosan leszedjük a fóliát és kedvünk szerint szeletelhetjük. Fagyaszthatjuk is, felengedés után olyan, mintha akkor készült volna .
Friss kenyérrel, hagymával, paradicsommal, főtt tojással, tormával, mustárral mennyei lakoma !
http://veruskonyhaja.blogspot.hu/2016/09/fustolt-csuloktekercs.html

A "balatoni" hekkről...


Anikó Boros Pálné fényképe.

A "balatoni" hekk... meg, a "sült balatoni hekk a balatonnál nyaralók legnagyobb kedvence"...
ilyen szövegekkel találkozom többek között a facebookon, de ilyen kiírásokkal is balatoni üdülőhelyeken, bódé-sütödékre kiragasztva a választékok között.  
Szomorú vagyok, egyrészt szerintem a sült keszegnek kéne annak lennie, vajon miért nem kapható sült keszeg a Balatonon ????
A kérdés költői, ugyanis valaha, valaki nagyeszű ötletére betelepített angolna pusztította ki, ezt olvastam.
Másrészt, visszatérve a hekkre, nagyon sokan nem tudják, hogy a hekk tengeri ragadozó hal, tehát importáljuk... nem édesvízi hal, tehát soha nem foghatják ki a Balatonból...
/tegyük fel a lehető legabszurdabb dolgot: ha valaki egy élő hekkel találkozna fürdőzés közben a Balatonban az még azt is megbánná, hogy megszületett, a hekk fogazatára gondolok... szerencsére ez lehetetlen/ 
Ime a hekk sütés előtt:

Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. szeptember 27., szerda

Segítsüti... árverés... licitálás


Kedves bekukkantó barátaim, kérem, aki megteheti, lictitáljon a finomabbnál finomabb süteményekre, amiket híres gasztrobloggerek sütnek... a befolyt pénzt idén az autista gyermekekre és felnőttekre költik, az életük könnyebbé tételére.
Nagyon fontos, hogy segítsünk.
Köszönöm

http://segitsuti.hu/sutiarveres/licitek

Milyen sok csodaszép őszi vers van...

Weöres Sándor: Valse triste
Hűvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bújnak a vének.
Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten
szaladnak át a réten.
Elhull a nyári ének,
elbújnak már a vének,
hűvös az árny, az este,
csörög a cserje teste.
Az ember szíve kivásik.
Egyik nyár, akár a másik.
Mindegy, hogy rég volt, vagy nem-rég.
Lyukas és fagyos az emlék.
A fákon piros láz van.
Lányok sírnak a házban.
Hol a szádról a festék?
kékre csípik az esték.
Mindegy, hogy rég, vagy nem-rég,
nem marad semmi emlék,
az ember szíve vásik,
egyik nyár, mint a másik.
Megcsörren a cserje kontya.
Kolompol az ősz kolompja.
A dér a kökényt megeste.
Hűvös és öreg az este.


Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. szeptember 26., kedd

Óda az őszhöz



John Keats : Óda az őszhöz
Párák és érett ízek évszaka jössz,
s hő híved, a sárga nap, örül,
s összefogtok s áldott fürtök soka
csügg a szőlőn a nádtetők körül;
mohos ágat dús almasúly töret
s zamat tölt miden őszi magvakat,
dinnye dagad, feszül cukros bele
a mogyoróknak s száz bimbó fakad:
késő virág, minőt a méh szeret,
s már azt hiszi: örök a méz-szüret,
mert nyári sejtje csordultig tele.
Ki nem látott még téged? - Kiszököm
s megleslek gyakran csűrök közelén,
ülsz gondtalan a téres küszöbön
s hajad lágyan leng a cséplés szelén,
vagy épp aratsz és mákillat hatol
hozzád s elaltat és nem méri már
sarlód a szomszéd, rezge fű-kalászt;
vagy főd, mint fáradt béresé, hajol
patak tükrére s friss italra vár;
vagy bor-prés mellett les lassú, sóvár
szemed, hogy végső cseppjét hullni lásd.
Hol a tavasz nótái? mind halott?
Mi gondod rá! van néked is zenéd:
míg esti felleg sző be halk napot
s a tarlón rózsák színét szűri szét,
a parti fűzfák közt búsongva dong
a szúnyograj, mely száll, meg szétomol,
mert kapja-ejti kényén könnyű lég;
kövér nyáj béget s visszazeng a domb,
tücsök cirpel, veresbegy is dalol:
finomka fütty a szérűskert alól
s gyűlő fecskék zajától zúg az ég...
Tóth Árpád fordítása

Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. szeptember 23., szombat

Vers újra...



William Butler Yeats
"Ha öreg leszel, ősz és álmatag,
S bólongsz a tűznél, vedd le könyvemet,
Olvasd lassan, míg lágy tekinteted
S szemed mély árnyát visszaálmodod."

Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. szeptember 21., csütörtök

Ontom rátok a verseket... főzés helyett

... majd lesz főzés is... később... de annyi sok gyönyörű vers van... a kedvenceim, mint ez is:
Dsida Jenő: Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port hintettem égszínkék szemedbe?
Nap vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy leperzseltem hófehér karod?
Ősz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy ingválladra tört levelet szórtam?
Fű vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy megcsiklandtam rámtipró bokádat?
Víz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy áztattalak forró könnyesőben?
Árny vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy véletlenül arcodra vetődtem?

Lelátó a Parnasszusról fényképe.

2017. szeptember 19., kedd

Szüretnek ideje vagyon....


Anikó Boros Pálné fényképe.

Anikó Boros Pálné fényképe.

Ady Endre: Szüret
A lombhulláskor vigaszunkra
Eljön a víg szüret megint,
Lesz már, ami fölmelegítsen,
Ha kissé hűsebb szél legyint.

A szőlőskertek vígan vannak,
Aki most búsul, mind bohó,
Egy jelszavunk legyen szüretkor:
A dáridó, a dáridó.

A világ kezd már szörnyen kopni,
Megavult, ócska, színtelen,
Borzasztó sok az ember gondja,
A bánat is töméntelen.

Könnyítsünk hát bús szíveinken,
Lobbanjon fel a régi láng,
Álljon elő egy pillanatra
A régi, boldog, jó világ!

Hajh! régen, amikor Tokajnak
Nektárt adott a vesszeje,
Hányszor borult égi mámorba
Az ember gondterhelt feje.

A durranó, hangos mozsártól
Visszhangzottak a völgy- s hegyek,
Jó bort ivott a magyar ember,
Nem holmi vinkót, rossz levet.

Most a homok táplál bennünket,
De azért jó a drága nedv,
Ki nagy szükségben meg nem issza,
Az - Istenemre - nagy balek.

A gondot csak a bor gyógyítja
És erre a szüret mi jó!
Szüreteljünk hát víg kedéllyel:
Éljen a jókedv, dáridó!

1.Kép Sorbi Raffaello: Szüreti ünnep (1895)
Raffaello Sorbi ( Firenze , február 24-én 1844- Firenze, december 19, 1931 -- olasz festő
2.Kép Szőlőskert /Alkonyi L. fotó/
3. Kép Otello vagy opporto szőlő még szüret előtt /Lovas Z. fotó/
Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. szeptember 17., vasárnap

Megjött hát az eső...

Hatalmas dörgéssel, villámlással, két hullámban is az éjjel.


Anikó Boros Pálné fényképe.


Szomorú időkhöz... szomorú vers


Szergej Jeszenyin: Bokraink közt
(1895-1925)

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.


Arcod haván bogyók bíbor vére -
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.


Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.


Amikor a háztetőn a hajnal
macskamódra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vizimanók, dúdoló szelek.


Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.


Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
(Rab Zsuzsa fordítása)


Kép:: Ildiko Neer Photo & Art

2017. szeptember 16., szombat

Addig is míg új ételeim nincsenek... addig versek vannak...

Újabb kedvenc költő kedvenc verse:

William Butler Yeats
Volna csak enyém az ég köntöse, 
Arannyal hímzett ezüstszínű fény,
Az ég kék, sötét s szürke köntöse,
Melyben az éj jár s a hajnal s a fény,
Azt teríteném lábaid elé:
De minden kincsem csak az álmaim;
Álmaim terültek lábad elé;
Lépj lágyan: amin jársz: az álmaim.
Anikó Boros Pálné fényképe.

The Paradise of Roses -  Le Paradis des Roses fényképe.

2017. szeptember 4., hétfő

Megint két kedvenc vers... egy költőtől

A költő  Robert Burns (1759. január 25.  1796. július 21.) skót költő, dalszerző.
Skócia nemzeti költőjének tartják.

HA MENNÉL HIDEG SZÉLBEN
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szívemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!
Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!
S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!
Weöres Sándor

Anikó Boros Pálné fényképe.

... a másik
JOHN ANDERSON, SZIVEM, JOHN
John Anderson, szívem, John
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre,
John Anderson, szívem.
John Anderson, szívem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szívem.
Szabó Lőrinc

Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. szeptember 3., vasárnap

Radnóti Miklós: Szeptember
Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.


Bálint gazda fényképe.


2017. augusztus 28., hétfő

... még egy Apollinaire...

Apollinaire Búcsú /L'adieu/

szintén Vas István fordítása

"Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz halott
E földön többé sose látlak
Ó idő szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod"

Anikó Boros Pálné fényképe.

Megint vers...

nagyon nagy kedvenc...
Guillaume Apollinaire 
/1880-1918/
A Mirabeau-híd / Le pont Mirabeau /
Vas István fordítása
/bár lefordította még Eörsi István,Illyés Gyula,Mészöly Dezső és Rónay György is, de nekem Vas Istváné tetszik a legjobban/

"A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Emléke mért zavar ma
Mi volt az öröm ráadás a jajra
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Kéz kézben nézz szemembe s közbe tudnám
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket únván
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Jön napra nap új év válik tavalyra
Nincs ami a
Szerelmet visszacsalja
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem"

Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. augusztus 24., csütörtök

Újabb csodaszép verskedvenc...

Mivel még mindig Budapesten tranzitolok, nem nagyon főzök, leginkább olyanokat, amik amúgy is itt vannak a receptek között, viszont rengeteget olvasok... többek között verseket is...

Lackfi János


ZSOLTÁROS
Dicsérlek, Uram,
amiért nekem adtad kedvesemet,
lelkem helyett lelkemet,
okos kertészemet,
növekedésem ösztönzőjét,
burjánzásom visszanyesőjét,
akiben megtalálhatom mindazt,
amire érdemes volt sóvárognom.
Add, hogy fájdalmat neki ne okozzak,
hogy fájdalmában osztozni képes legyek,
s ha osztozni nem is tudok,
ha terheit átvenni gyenge is vagyok,
legalább mellette álljak,
ott legyek, jelen legyek,
vele legyek,
jelenlétében legyek,
jelenlétembe vonjam őt,
átéljem és az enyémbe
olvasszam életét.
Add, hogy rá ne telepedjek
rettentő önzésemben,
ki ne pusztítsam, mint kertben
feledett lavór az alatta elsatnyult füvet,
hagyjam lélegzethez jutni,
ne csörtessek érzéketlenül előre,
ne csapódjanak arcába
a kezemből kiszabaduló tüskés indák,
hanem észrevétlenül elhajlítsam
útjából az ágakat,
elgördítsem az akadályokat,
hogy ne ejtsek rajta véletlenül sem sebet,
hogy ne őrizgessek semmi véletlenül ejtett sebet,
hogy ne essek a meddő versengés vétkébe,
hogy ne akarjak mindig okosabb lenni,
hogy szabadon engedjem,
mint egy madarat,
és szabadnak várjam vissza,
mint egy madarat.

Lukáts-Boros Karina fényképe.

2017. augusztus 23., szerda

Kedvenc verseim egyike...


Edgar Allan Poe:Lee Annácska
Sok-sok hosszú esztendeje már
tengerpart bús mezején
élt egy kis lány – ismerhetitek
Lee Annácska nevén
s csak azzal a gondolattal élt,
hogy szeret s szeretem én.
Gyermek volt s gyermek voltam én,
Lee Annácska meg én.
De szerelmünk több volt mint szerelem
tengerpart bús mezején.
Irigyeltek még az angyalok is
fenn a felhők tetején.
S ez lett oka, hogy, sok éve már,
tengerpart bús mezején
felhők közül jött egy csúnya szél
s meghűlt Annácska, szegény;
s elvitték úri rokonai
s egyedül maradtam én:
koporsóba csukták el őt
tengerpart bús mezején.
Irigyeltek az égi angyalok,
hogy boldogabb ő meg én,
az lett oka (mind jól tudjuk ezt
tengerpart bús mezején)
hogy jött felhőből éjjel a szél
s meghűlt s meghalt a szegény.
De szerelmünk több volt mint soké,
ki nagyobb mint ő meg én,
okosabb mint ő meg én
s sem az angyalok a felhők felett,
sem az ördögök tenger fenekén
nem tehetik, hogy, szívtől a szív,
elváljunk, ő meg én.
Mert ha kel a hold, nekem álmokat hoz
Annácska küldi felém:
s csillag ha ragyog, már véle vagyok,
Annácska szemét lesem én;
s így az éj idején veled éldelek én,
jegyesem, szívem élete, szép kicsikém,
melletted a sír fenekén,
tengerpart bús mezején.
/Babits Mihály fordítása/

Anikó Boros Pálné fényképe.

2017. július 15., szombat

Költözöm...

... nincs főzés, őrület van, dobozok, zsákok, üres bútorok között sántikálok, a csípőm nagyon fáj, nagyon fáradt vagyok, és úgy egyáltalán nagyon elegem van... egyelőre nem tudok örülni az új kis "öreg néne" házikómnak sem.
... szóval senki ne irigyeljen, mert ez maga a borzalom... mármint egy költözés.
Utoljára költözöm, ezt most nagyon megfogadtam.
Majd, ha egyenesben leszek... ha leszek egyáltalán, most nem úgy tűnik... akkor jelentkezem.
Mindenkinek nagyon köszönöm a kedves kommenteket, és azt is, hogy gondoltok rám.
Katalin nagyon kedves vagy, egészen meghatódtam, de vannak segítőim, a gyerekeim, de nagyon köszönöm a felajánlásodat.








2017. július 7., péntek

Kolbászgombócos kapros krumplileves... holnapra

Jön az egész család, pakolni fogják a cuccaimat, kell a finom ebéd, nehogy éhezzenek nekem.
 Kolbászgombócos kapros krumplileves
Hozzávalók:
2 l füstölt oldalas főtt, lefagyasztott leve
1 pár sütnivaló kolbász
1 cs. újhagyma, karikázva
1 fej fokhagyma, gerezdekre szedve
1,5 kg krumpli, kockázva
2 cs. kapor, apróra
só, bors, paprikakrém /saját eltevés/
tejföl, liszt a habaráshoz


A kiolvasztott füstöltlevet fazékba öntöttem és kezdtem felforralni.
A kolbászhúst kiszedtem a bélből, amibe töltve volt és helyes kis gombóckákat görgettem belőle, semmit nem kellett hozzáadni, kellően ízes, fűszeres volt.
Megpucoltam és felkockáztam a rengeteg krumplit, legközelebb egy adag leveszöldséget is teszek hozzá, nem rontja el.
Amikor felforrt a füstöltlé sorban tettem bele az újhagymakarikákat, a rengeteg fokhagymagerezdet, a krumplit, végül a gombóckákat, a paprikakrémet, sóztam és borsoztam, ment hozzá a sok-sok kapor is,  még feleresztettem annyi vízzel, amennyi levest szerettem volna, jó sok kell holnapra a pakoló családnak.
Az egészet puhára főztem, ez még félóra sem volt.
Végül 1 ek. lisztet a tejföllel és némi vízzel simára kevertem, hőkiegyenlítettem és összefőztem a levessel.
Holnap még kap tejfölt, mert nem volt itthon sok egyelőre, na de majd holnap már lesz bőven.
Nagyon finom, nyárias, de mégis tartalmas leves lett, holnap e mellé még sütök egy nagy adag sajtos pogácsát, lakjanak jól a rakodók-pakolók.
Az iszonyatos mennyiségű könyv, csetreszek, étkészletek, edények kerülnek sorra.
Csak már túl lennék rajta, közben meg annyira fáj a lábam, pláne, ha frontok jönnek, hogy elmondani nem tudom. Mindegy, nem akarok panaszkodni, mindenkinek megvan a maga baja.
... és ilyen sajtos pogácsát sütök majd frissen reggel, jó sokat
ezt itt pont