Még egy bögrés banánkenyér

Már megint. Mindig úgy járok, hogy egyszercsak bebarnul a banán, pedig minden reggel eszem egyet éhgyomorra, amikor még szép aranysárga, aztán jön egy olyan reggel amikor komolyabb reggelire vágyom, mondjuk egy tojásrántottásra vagy bundáskenyeresre és elmarad a banánevés, kiesem a ritmusból, na ilyenkor megsértődik és barnulni kezd.

Vagy tejturmixként végzi vagy banánkenyérként.

Nos pont így született ez ma a gerslis bablevesem mellé második fogásnak. Tűnődtem, hogy leöntöm csokimázzal, de aztán felülkerekedett bennem a józan ész, csak nem pocsékolom el a drága étcsoki készletemet erre a hétköznapi sütire, amikor azok kellenek a zserbóra majd.

Finomnak finom ez a banánkenyér, de őszintén, nem egy izgalmas krémes-habos valami csoda, kissé unalmas egy sütemény, pedig aztán próbálom feldobni mindennel amivel csak lehet. Végül is az ilyen ködös, piszok hideg délutánokat csak feldobja egy kicsit.

Akkor jöjjön a recept.

Még egy bögrés banánkenyér

1./ tál

1,5 bögre banánpép, 4 db banán, csak úgy hevenyészve összenyomkodva, törve

1 narancs reszelt héja és a kipréselt leve

0,5 bögre olaj

3 egész tojás

2./ tál

1 bögre süteményliszt

0,5 bögre zabpehely

csipet só

1 cs. sütőpor

0,5 bögre cukor

1 tk. fahéj

1 maréknyi mazsola

1 maréknyi mogyoró

Mindegyik tálat szépen kikevertem a bennelévőkkel, majd összevegyítettem egyneművé, nem kell túlzásbavinni a keverést, ha szemre összeállt akkor már jó. belekevertem a mazsolát is és a mogyorót is.

A massza felét áttöltöttem egy másik tálba, és ahhoz még kevertem egy nagy evőkanálnyi kakaót szépen egyenletesre.

Dobozformájú kenyérsütőmet jó alaposan kivajaztam majd liszteztem és kanalanként felváltva csorgattam bele a masszát először a világosabból, majd rá a kakaósból... és így tovább míg tartott, ettől lesz majd klassz márványos, ha lesz, az enyém inkább foltos lett, de kicsire nem adunk, jó ez így is.

Közben a sütőt 180 fokra előmelegítettem és a sütit több mint egy órán át sütöttem alsó-felsőn, kellett is, mert a villa csak jó sokára jött ki a közepéből szárazon, mivel többször is tűpróbát végeztem, hogy tutira átsüljön.

Kiborítottam rácsra, ott hűlt ki teljesen, majd akkor porcukroztam.

Azért unalmas ide vagy oda, két jókora szeletet bevágtam a délután folyamán.

Almás diós kevert sütemény

 Almás-diós kevert
4 db alma reszelve
20 dkg cukor
1 tojás
1 tk. őrölt fahéj
egy marék mazsola
15 dkg süteményliszt
1 sütőpor
10 dkg őrölt dió
1 tk. nescafé

/itt az oldalára állítva látható, hogy mennyire ciki a máz rajta/

Két tálban külön-külön kimértem és vagyítettem a nedveseket és a szárazakat, majd összedolgoztam az egészet egyneművé, 20x30-as vajazott-lisztezett tepsibe simítottam és 200 fokon megsütöttem kb.30-35 perc alatt, a végén túpróbával ellenőriztem.
Csokimázat szerettem volna a tetejére, csak nem mértem ki itt a hozzávalókat, hanem csak úgy szemre... és kevés lett, sokkal több kellett volna, hogy befedje a süti tetejét, pedig ott volt a szemem előtt az adag.
Máz a tetejére: szóval így kellett volna, ahogy leírtam itt alább:
10 dkg porcukrot 2 ek vízzel felfőzni olvadásig, hozzákeverni 2 dkg kakaóport, összefőzni ezzel is, majd 1 ek vajjal fényesíteni.
Ráönteni a tészta tetejére és kidermeszteni... na így kellett volna, helyette ilyen lett, mint fent... az enyém itt és most, nos kevés lett.
Viszont eszméletlenül finom, máz ide vagy oda, magában is, baracklekvárral is.
Fogom ezt még sütni rendes mázzal a tetején.

 Csini a napsütésben mosakszik és szundít
/A függöny alja jól látszik mennyire viseltes, a büdös kis disznó ott szokott csimpaszkodva hintázni rajta, amikor olyan kedve van./

Kevert fánksüti... persze hogy villámgyorsan

 Szembejött velem a neten ez a recept, természetesen az ígért 5 perces gyors elkészítés fogott meg elsőre, másodjára a kép a sütiről és már álltam is neki.
Tényleg gyorsan össze lehet dobni, de azt ne kérdezze meg senki mitől fánksüti a neve, mert nem tudom, semmi fánkos nincs benne, mert inkább egy kevert olajos piskótaszerű sütemény.
Tény, hogy finom, könnyű, a benne lévő olajtól napokig olyan mintha 5 perce vettem volna ki a sütőből, épp csak nem langyos már.

 Fánksüti
2 tojás
15 dkg cukor
1 cs. sütőpor
csipet só
citromhéj reszelve
1,5 dl olaj
40 dkg liszt
3,5 dl tej
mazsola
tetejére:
2-3 ek. olvasztott vaj
sok porcukor
A két tojást meg a cukrot kézi robottal jó habosra kevertem, ment hozzá a sütőpor meg a só, a citromhéj is, majd az olajat csorgattam hozzá több tételben, mindig jó simára beledolgozva, egyneműsítve. Ezután a lisztet és a tejet felváltva kevertem bele, végig a robottal.
Jó állagú, elég sűrű tészta lett. Egy 20x30 tepsit kivajaztam és belesimítottam a masszát, tetejére szórtam a mazsolát, ami egyáltalán nem süllyedt bele, végig a tetején maradt.
Legközelebb a tésztába fogom kavarni, hogy benne legyen, ne csak a tetején.
A sütőt 190 fokra forrósítottam, alsó-felsőn, és kb 30 percig sütöttem, addigra a közepe is oké lett, villával ellenőriztem.
Azon mód forrón kell meglocsolgatni az olvasztott vajjal egyenletesen és addig szórni, hinteni rá a porcukrot bőven, amíg csak már nem ráolvad, hanem megmarad a tetején szépen fehéren.
Nem kell félni nem lesz túl édes érdekes módon, kell rá bőven ez a sok cukor és mégsem émelyítő.
Finom süti és könnyű is, elmentettem a receptet, fogom máskor is sütni.
Vacsorára ettem egy bögre Maci tejeskávéval.

Pöttyös piskóta... azaz a hangyaboly süti

A jó kis ebédek mellé kell valami édesség, sütemény, mert különben mindenkinek hiányérzete van.
Ennél egyszerűbb süti a világon nincs, már hónapok óta kering a receptje a blogokon, szemezgettem vele, de sokáig nem volt tortadarám, mert ezt speciel nem tartok itthon, én ugyanis nem szeretem a sütik tetején, na de benne, mint kiderült számomra, na ott jó.
Igy beszereztem és tegnap délután én is megsütöttem ezt a kis pöttyös piskótát, és milyen jól tettem
Nem mellesleg pikk-pakk kész van.

2 bögre liszt
1 sütőpor
2 egész tojás
1 bögre cukor
1 vaníliás cukor
1 bögre tejföl
1/2 bögre olaj
1 citrom héja
1 cs. tortadara ét
1 jó marék mazsola /ez nincs az eredeti receptben, de én mindenben nagyon szeretem/

A sütőt bekapcsoltam 180 fokra.
A lisztet összekevertem a sütőporral.
A tojásokat a cukrokkal nagyon habosra kevertem kézi robottal, majd szépen sorban ment hozzá az összes többi is, a folyósokat felváltva adagoltam a liszttel, végül egy szép sima, sűrű tésztát kaptam, ebbe kevertem fakanállal a tortadarát és a mazsolát is, majd sütőpapíros tepsibe töltöttem és elsimítottam.
Ment a sütőbe, légkeveréssel kb. 20 percet sült.
Hagytam kihűlni, majd elkészítettem a mázat a tetejére.
Természetesen csak porcukrozva is finom lehet, de valamiért  nekem a máz nagyon passzol hozzá.

15 dkg étcsokoládét tördelve összeolvasztottam 1 ek. olajjal és a süti tetejére csorgattam, majd próbáltam elkenni rajta, ez látszik is, azokon a képeken ahol nagyon csillogó a máz, na az a friss azonnali fényképezés, ahol meg matt, ott már rádermedt, értelemszerűen azok a későbbi fotózások.

Megtartom ezt a receptet, és nagyon ajánlom azoknak is, akik olyanok, mint én, hogy általában gyorsan szeretnének összedobni valami fincsit, és ne legyen vele sok faxni.