Általában a lecsót mindig és mindenhogyan szeretjük.
Bár van olyan év, hogy összesen háromszor kerül asztalra, mert valahogy nem kívánjuk annyira.
Aztán évekig megint hetente háromszor is főzöm ebédre, mert nagyon kell.
Van, hogy reggelire csak.
Van, hogy üresen készül, van, hogy debreceni kolbásszal, van hogy virslivel, esetleg tojással, van, hogy tarhonyával, vagy árpagyönggyel, vagy rizzsel, netán apró nokedlivel, esetleg csípősen, bár ezért harcolnom kell, mert újabban csak én szeretem és bírom erősen.
Tény, hogy a nyár egyik legjobb, ha nem a legjobb étele.
/Jó tudom, a töltött paprika is, meg a fejtett bab is, meg minden amit szeretünk./
Ha ebédre:
1 kg paprika, közepes nagyságú hasábokra szeletelve
1/2 kg paradicsom, kis kockákra darabolva
20 dkg füstölt szalonna kis kockákra vágva
3-4 nagy fej vöröshagyma, szintén kockákra vágva
1 tk. pirospaprika
1 db hegyes erős paprika, karikázva, ha nem lehet, mert nagy a tiltakozás, akkor tálaláskor 1 tk. "erős pista" az én tányéromba
2-4 pár debreceni, karikázva /ebből is van sima és van csípős is, mindegyik nagyon jó, de jó a virsli is, persze a jó minőségű, és drága, nem szójás!!!/
Mindent jól előkészítek, majd egy nagy lábasban kiolvasztom a szalonnát, azaz zsírjára sütöm.
A pörcöket kiszedem egy kistányérra, majd tálaláskor visszaszórom az étel tetejére, már ha marad belőle, mert van az úgy, hogy menet közben elcsipegetem "véletlenül".
A forró zsírra teszem a sok-sok hagymakockát és jól megdinsztelem, minél több hagymát használunk annál sűrűbb lesz a szaftja, sózom és meghintem kevés pirospaprikával, majd megy rá a paradicsom és megvárom, hogy levet eresszen kissé és egy kicsit később a paprikát is.
Lefedem és hagyom párolódni. Kb.10-15 perc. Nem szabad szétfőzni, illetve én nem szeretem szétfőzni, roppanósan puha legyen a paprika. Hozzászórom a debreceni karikákat is.
Időnként átkeverem és főleg azt nézem, hogy sűrű szaftja legyen, ne vizes.
Az egész étel max. 20 perc és kész.
Tálaláskor a legfinomabb friss, puha kenyérrel, mert kötelező a kenyérbéllel a finom szaftot kitunkolni.
Ha nem kenyérrel akarjuk enni, akkor közben elkészítem az épp aktuális kívánalmunk szerinti köretet hozzá.
Bármelyiket is választjuk egyként frenetikus mindegyikkel.
Ha tarhonyával, akkor a tarhonyát sötétre pirítom zsiradékon majd annyi vízben, ami épp ellepi puhára főzöm, persze sózom, borsozom.
Ha rizzsel, akkor a rizst is átpirítom kevés zsiradékon és kétszeres mennyiségű vízzel szintén puhára főzöm, persze sózom, borsozom.
Ha árpagyönggyel azaz gerslivel, akkor a megmosott gerslit bő, sós, forrásban lévő vízben puhára főzöm, pont mint a kifőtt tésztát és leszűröm.
Ha nokedlivel, akkor bekeverek nokedlitésztát 3-4 egész tojással, annyi liszttel amennyit felvesz, sóval, és esetleg egy kevés hideg vízzel, majd forrásban lévő sós vízben kiszaggatom, leszűröm.
Ha tojással, akkor személyenként 2 tojást számítva, amiket egy tálban enyhén felverek, sózom és amikor kész a lecsó hozzákeverem, majd a tojás lágy megszilárdulásáig kevergetem
Ha reggelire készül tojásos lecsó - gyakran szoktunk ilyet reggelizni, főleg Édesapám kedvenc reggelije - mindenből értelemszerűen kevesebb mennyiség kell, 2 főnek 4-6 db paprika, a paprikát előbb sütöm az 1 fej hagymával együtt, utána hozzá a többi: 2-3 paradicsom, és személyenként 1-2 darab, lazán felvert tojást kell a végén összesütni a zöldségekkel, amikor azok már roppanósan puhák.
A tányéros képek minőségéért elnézést kérek, a lábasos kép a tűzhely égőjének fényénél készült, a tányérosok kint a teraszon és sajnos már alkonyodott kissé.
Lehet, hogy jobb lett volna a konyha lámpáinál elkészíteni a képeket, mind szebbek lettek volna.
.jpg)
