Kapros-túrós lepény és batyu... valamint Szafti lába

Gyerekkoromban nem szerettem, pedig Mamikám de sokszor sütötte, rá sem bírtam nézni akkor.
A kapor miatt, ki nem állhattam se az ízét, se az illatát.
Bezzeg most, minden nap megenném, ha valaki elém tenné.
Most már bezzeg megveszek minden kapros ételért, amihez csak passzol mindenbe teszek, legyen az krumplileves,  zöldbableves vagy főzelék, a tökről ne is beszéljek.
Na és ez a csodás túrós....
Ezt a lepényt még életemben soha nem készítettem, sokfelé nézelődtem, mert a Nagyikám megmaradt szakácskönyvében nem találtam meg a leírását, de többek között Wise Ladynél is meg a hétvégén adott Gasztroangyal című műsorban is rábukkantam, nagyjából mindenki, mindenhol ugyanúgy készíti, végül mégis önálló variációt készítettem összeollózva több helyről is.
Édesre készítettem, na nem nagyon, mert ez csak úgy jó, ha éppen hogy kiérződik picit az édes íz.
A család több tagjának is ízlett, csak érdekes módon a gyerekeimnek nem, azaz a nagyobbikom egyáltalán meg sem kóstolta, a kicsi meg közölte, hogy neki ez inkább sós süteményként kellene a kapor miatt, egy jó leves után, tehát édesen nem ízlik.
Pedig finom lett, a tésztája olyan vékony, hogy alig látszik, nem is nagyon érződött, a töltelék vastag, könnyű, remegős, jó kapros, ahogy az kell.
Szóval meg kell sütnöm még egyszer, de már akkor csak sósan.
Kíváncsian várom akkor ízleni fog-e.

Tésztája a szokásos, a legjobb kelt tészta recept Limarától, amit valaha is ismertem, minden édes kelt tésztát így készítek, pl. aranygaluska, szilvalekváros lepény, túrós batyu, bukta, darázsfészek,
... van egy másik édes/fahéjas/túrós lepény és egy szilvalekváros mákos lepény receptem is...

Ha viszont sósat szeretnék akkor is ez a tésztája, ezek az adagok, csak akkor 1-2 tk. a cukor és 1 ek. a só benne, ilyen pl. a tejfölös lapított receptem.

3,2 dl langyos tej
1 egész tojás
1 tk.só
2-3 ek. cukor
60 dkg liszt
2,5 dkg élesztőpor
10 dkg olvasztott vaj, a dagasztás vége felé hozzácsorgatva

A kenyérsütőgép bedagasztja és megkeleszti, majd olyan vékonyra nyújtom amilyenre csak tudom.
Leginkább tepsi méretűre, jól belenyomkodtam, egy kis peremet is húztam mind a négy oldalhoz.
Na itt derült ki, hogy kicsit több a tészta, sebaj, akkor lesz batyu is a maradékból, amit kb. 10x10 kockákra daraboltam, így lett 6 db kapros túrós batyu is.
Érdekes, ez ízlett a kisebbik gyerekemnek így édesen is. /Minő következetlenségeket produkál az élet néha???/
A sütőt begyújtottam, mert forrónak kell lennie.

/Gasztroangyalban a tészta e szerint készült, egyébként az Őrségben így készítik:
35 dkg liszt
8 dkg zsírral elmorzsolva
csip. só hozzá és annyi
tejföl, amennyitől összeáll a tészta.
30 percet pihentetni, majd tepsi méretűre nyújtani és 10 percig elősütni forró sütőben nehogy szalonnás legyen a tészta.
Ezután rá a töltelék:
1 kg túró
1 cs. kapor
csip. só
cukor ízlés szerint
4 toj.fehérje habbá, majd a sütés előtt hozzá a kikevert túrókrémhez, összedolgozták és a tepsiben lévő elősütött tésztára simították, majd a tetejére a 4 tojássárgáját egy nagy pohár tejfölben jól elkeverve rákenték vastagon és megsütötték.
Ez is jól nézett ki, biztos finom is volt./

Az én Töltelékem:
1 kg túró
4 tojássárgája
4 ek. cukor
csip. só
1-2 csapott ek. búzadara
1 cs. finomra vágott kapor
4 tojásfehérje kemény habbá verve

Először a tojások sárgáját a cukorral, sóval jó habosra kevertem, majd ezután hozzáadtam a túrót és a grízt is, majd a kaprot. Jó krémesre, egyneműre kevertem az egészet.
A tojásfehérjehabot csak közvetlenül a sütés előtt kell beleforgatni a túrókrémbe, nehogy állásában összeessen. Mikor ez is meg van, az egészet a tepsiben lévő tésztára simítottam, elegyengettem és ment a forró sütőbe.
15 perc sülés után kivettem és a tetejét megkentem 1 ek. tejföl és 1 tojássárgája keverékével és visszatettem még kb.15 perc sülésre, illetve annyira amikor már egy kis színt kap a teteje.
Langyosra hűtöttem, akkor daraboltam, és akkor a legfinomabb is.
Jó kapros ízű, krémes, remegős a túrótöltelék, szerintem nagyon finom lett, bár a gyerekeim kicsit kedvemet szegték.
De nem hagyom magam.

Hát így megy ez nálunk, egyesek a könyvespolc tetején délutáni szunyókában:
/ Szaftinak ez az egyik kedvenc helye, még egy macskaágyat is feltettünk a büdösnek, hogy minél kényelmesebben, és puhán tudjon aludni, vagy nézelődni amikor kilátónak használja, most alvás közben csak a lába látszik, pedig meg sem kóstolta a sütit.
Ha még egyszer születnék, macskának szeretnék és nálunk szeretném leélni macskaéletem /