2:1-ben, köret és saláta is egyszerre.
Amennyire nem egy fotogén saláta, viszont annyira finom.
"Ezzel a salátával való megismerkedésemnek története van, anno tavasztól őszig, mi nem csak a szabadságunkat töltöttük a balatoni telkünkön - már ha nem utaztunk valahová külföldre - hanem a hétvégéket is, imádtunk ott lenni, pénteken már úgy mentünk dolgozni, hogy mindent bepakoltunk a kocsiba, majd munka után irány a Balcsi... péntek délutántól - estétől vasárnap estig, de volt olyan is, hogy hétfőn hajnalban onnan jöttünk fel dolgozni is.
A gyerekek nonstop lent voltak egész nyáron, hol az egyik nagymamáékkal, hol a másikakkal, a szomszéd telken meg Nonoék /férjem nagynénje és az ő családja/ és az ottani gyerekek, az unokatestvéreik... és persze velünk is két hetet töltöttek, amikor mi mentünk szabira, na szóval isteni soruk volt, augusztus végén amikor végleg hoztuk fel őket, mert kezdődött nagy bánatukra a suli, csokoládébarnák és kigömbölyödöttek voltak. Persze, hisz egész nyáron a kedvenc ételeik lettek főzve, sütve, a kert tele volt rejtelemmel, gyümölcsökkel, szóval mindennel ami két cseperedő kisgyereket elvarázsol. Szuper gyerekkoruk volt.
Nos amit szeretnék elmesélni az történetesen egy augusztus 20-i hosszú hétvégén történt, valamikor a 1980-as évek közepe táján, egy baráti család meghívott minket tűzijátékot nézni 20-án estére, olyan helyen laktak Kőbányán, ahonnan tökéletes rálátás volt a tűzijáték kavalkádra.
Mi a kellő időben el is indultunk, hogy felérjünk a megbeszéltek szerinti este 18 órára, igenám, de valahol útközben, de még az út balatoni szakaszán a kocsink kuplungja beesett, azaz eltört valami, nem lehetett kuplungolni - csak halkan jegyzem meg, hogy vadonatúj citromsárga Daciáról van szó, asszem még ráadásul garanciális is, annyira új volt - semmi pánik, a férjemnek különben is hihetetlen nyugodtsága, önuralma volt egyébként is mindenhez, de az ilyen váratlan hektikus helyzetekben meg pláne a megoldásokhoz.
Velem ellentétben, én először ugyanis azonnal pánikolok, sírok, majd mindezek után kezdek józanul gondolkodni, hogyan tovább, de az autóval kapcsolatos dolgok soha nem tartoztak a kompetenciámba, még vezetni sem tudok, jogsim sem volt soha.
A két gyerek rögtön tudta, hogy most mint az angyaloknak olyan jónak kell lenniük, a hátsó ülésen feltűnően csöndben ülve csak néztek nagy szemekkel.
Én már azon agyalogtam, hol van a legközelebbi vasútállomás, hogy tudunk feljutni Budapestre.
Na, az egyik balatoni falunál az út mellett /a régi balatoni útról beszélek, ami a part mentén vezetett és Siófoknál lehetett felmenni az autópályára/ volt egy autószerelde, megálltunk, a férjem bement megbeszélni, hogy akkor most mi van, megcsinálni nem tudták, de a sokat próbált öreg autószerelő tulajdonos valamivel kitámasztotta a kuplungot /féltéglával?/, valami taktikát megbeszélt a férjemmel, hogy tudunk mégis felmenni ezzel az autóval és kézifékkel, mert a rendes féket nem lehetett használni így, és persze vészvillogóval a szélső sávban, na persze 40-50-es max. sebességgel stb... Egész úton naná, hogy úgy bámultak minket a mellettünk elsuhanó autósok, mint majmokat a ketrecükben.
Az volt még a szerencsénk, hogy a nagy balatoni visszaözönlés Budapestre nem augusztus 20-án volt, hanem másnap, így viszonylag szellősebben jöhettünk fel, de azért így sem volt egy matyóhímzés. Végig idegeskedtünk nehogy ott hagyjon minket valahol az autó az út szélén, nem részletezem, de amikor megláttuk a Budapest táblát akkor könnyebbültünk meg, hogy talán mégis megcsináltuk. ill. a férjem megcsinálta, nem győztem dícsérni, mert addig az egész úton síri csendben ült az egész család. Nem részletezem tovább, csodával határosan valahogy elvergődtünk a III. kerületi lakásunkhoz, ahol ott tudtuk hagyni végre ezt a dög autót...
/természetesen a rákövetkező héten megcsinálták, de onnantól semmi bizodalmam nem volt benne, kifejezetten utáltam ezt az autónkat, alig vártam, hogy a férjem eladja, rossz ómen volt és kész/
... tehát rendbeszedtük magunkat, megnyugodtunk, kis késéssel ugyan de taxival eljutottunk a vendégeskedés helyszínére, ahol is isteni ropogós
sült csirkecombok társaságában ismerkedtem meg ezzel a szuper rizs-salátával, viszont a pazar látványú tűzijáték is vigasztalóan hatott az egész családomra."
Szóval azóta nálunk gyakran készül ez a saláta sültekhez, rántottakhoz, töltött és sült húsokhoz, csirkecombokhoz köretnek, amikor egyben saláta is.
Tegnap is nagyon finom karajcsontos húsleves készült, jó sok zöldséggel, házi levesmetélttel... valamint rántott karaj és rántott tök karikák... a rizs salátával és a
sopszkával, aminek a készítési módja itt található.
Képekkel mutatom a
rizssaláta hozzávalóit:
Rizssaláta
Fogyasztás előtt egy nappal előbb készítendő, hogy az ízek össze tudjanak érni !!!
25-30 dkg rizs vagy 2 cs. gyorsrizs a leírtak szerint megfőzve, lecsöpögtetve
1 db nagy vöröshagyma, de lehet lilahagyma is
1-2 db sárga tv-paprika
1-2 darab piros kápiapaprika, vagy pritamin paprika / na ez most nekem nem volt /
só, őrölt bors, leheletnyi pirospaprika, kevés olaj
ecetes cukros saláta felöntőlé, a szokásos módon
A rizst jó sós, bő vízben puhára főzöm, leszűröm, pont mint ahogy a tésztákat szoktam.
A hagymát nagyon apró kockákra aprítom, a salátástálba teszem és meghintem kevés sóval.
A paprikákat is egészen kis kockákra darabolom -
nekem most csak a sárga tv paprika volt itthon, de feltétlen kell hozzá piros is a színkavalkád miatt, sőt aki szereti és bírja, egy haragoszöld hegyes erős paprikát is belekockázhat, vagy amikor kapni lehet a háromszínű kaliforniai paprikákat, no azokkal a legtökéletesebb !!!
- majd az összes paprikakockát is a tálba szórom a hagyma mellé, valamint a leszűrt forró rizst.
Finoman elkeverem.
Elkészítem a szokásos cukros-ecetes salátalét, ahogy azt mindig is szoktam a fejes salátához vagy az uborkasalátához:
Felöntőlé:
4-5 dl víz
1 mk. só
4-5 ek. cukor
4-5 ek. ecet
... természetesen folyamatosan kóstolgatom, mert mindennek egyszerre kell érződnie, így tökéletes és harmonikus... ha minden összeoldódott a nagy keverésben, ezt a lét ráöntöm a rizses, hagymás, paprikás keverékre, a lének bőven el kell lepnie az egészet, átforgatom, ebben a lében hagyom kihűlni a rizst majd megy 1 éjre a hűtőbe.
Másnap közvetlenül fogyasztás előtt leszűröm a létől, egy kevés maradhat alatta - a nagyja levet kiöntöm vagy megiszom, ugyanis szeretem - a saláta megy vissza a tálba, elsimítom, tetejét meghintem őrölt borssal, esetleg egy leheletnyi pirospaprikával és kevés olajjal meglocsolom.
Már lehet is tálalni... finom, ízes, nem a megszokott, nem hagyományos rizsköret.
.jpg)
