Kész a diós zserbó is...

Diós zserbó

Hozzávalók:
60 dkg liszt
1 tasak élesztőpor
20 dkg puha zsír
2 egész tojás
5 dkg cukor
nagy csipet só
ha szükséges 1-2 ek. tejföl, de nekem nem kellett hozzá

Töltelék:
50 dkg őrölt dió
15 dkg cukor
15-20 dkg mazsola
több ek. darabos narancshéjas mézesszirup
és narancslekvár meg baracklekvár

csokimáz a tetejére:
10-15 dkg cukor
2-3 ek. kakaópor
1-2 ek. víz
10 dkg vaj/vagy 3 ek. olaj
Összegyúrtam a tésztát szép simára, és rögtön négy darabra osztottam - elvileg előre is össze lehet állítani a tésztát és pihenhet hűtőbe 1-3 órát is, nem tesz rosszat neki - de most azonnal kinyújtottam az elsőt vékonyra és ment az enyhén zsírozott tepsibe /méret: 23x33 cm/, megkentem bőven baracklekvárral, meghintettem a dió harmadával, megszórtam bőven mazsolával és narancshéjdarabokkal, majd a sűrű mézes-narancsos szirupból is megcsöpögtettem, erre jött a következő tésztalap, most narancslekvárral kentem meg, erre jött a dió második harmada, mazsola, narancshéj és a szirupcseppek.
A harmadik lapot megint baracklekvárral kentem bőven, ment rá a dió utolsó harmada, a mazsola, a narancshéj és a szirupcseppek, végül pedig befedtem a negyedik tésztalappal.
Megszurkáltam villával és ment a 180 fokos sütőbe kb. 35-40 percre, amikor már szép sült a teteje akkor jó.
Hagytam teljesen kihűlni és csak akkor készítettem el a csokimázat:
Összefőztem a kakaós-cukros szirupot, majd levettem a tűzről és belekevertem a vajat a teljes olvadásig, szép fényes máz lesz, egy picit hagytam hűlni a nyeles lábasban, de még melegen öntöttem a már kihűlt sütemény tetejére, széles pengéjű késsel kicsit ahol szükséges volt elsimítottam.
Hagyni kell teljesen megdermedni mielőtt tetszőleges formára vágjuk. Én általában a keskeny hosszúkás formát részesítem előnyben.
A széleit imádom egy pohár tejjel megenni.
Legközelebb karamellizált fél diódarabokkal fogom még megbolondítani, illetve megszórni mindegyik töltelékrétegét.
Most csak azért nem történt meg, holott készültem rá fejben, mert már halálosan fáradt voltam testben. Kimerítő ez a sokmindennel készülődés.

... és a szélei darabolva, amit úgy szeretek egy pohár hideg tej mellé eszegetni...

A húsvéti diótortám és sajtos ropogósom...

Hát eltelt villámgyorsan idén is a húsvét, jó hideg volt, ugyan sütött a nap, de a szél az szinte jeges volt, fűtöttünk is, mintha tél lenne.
Remélem most már tényleg jön a meleg, ígérik is a következő hétvégére a +20 fokot, ránk férne már.
Ünnepekkor csak a jól bevált megszokott receptjeimet készítem, azokat amikkel nem lehet mellényúlni, a családom ki lenne borulva, ha nem így lenne, de egyébként sem vagyok híve a nagyon-nagy különlegességeknek, jeles ünnepekkor meg pláne nem.
Szombaton csak egy jó gazdag húsleves volt a húsos tarjacsontból és csirkeaprólékból, sok zöldséggel.
Húsvét vasárnap a bőséges sonka reggeli/ebéd után, kora délután egy jó kis fokhagymás, köményes egybensült tarja volt krumplipürével, savanyúsággal és a rumos diókrémtorta, no meg egy jókora tál sajtos ropogós.
Húsvét hétfőn, kellő lustálkodás után szintén kora délután, rántott csirke salátával és a maradék torta, meg sajtos, no meg jó kis filmek megtekintése a meleg lakásban.
Még az orrunkat se nagyon dugtuk ki.

Akkor jöjjenek a süti receptek: először a csupa-csupa dió...

Rumos diókrémes dióspiskóta

Piskóta:
8 tojás szétválasztva
8 ek. xilit vagy cukor
8 ek. hidegvíz
4 ek. süteményliszt
1 sütőpor
1 tk. szódabikarbóna
2 ek. őrölt dió

A 8 tojásfehérjét felvertem kemény habbá, közben hozzáadtam egyenként a tojássárgákat a cukorral felváltva több részletben, majd a hideg vizet is, végül pedig a diós-sütőporos-szódabikarbónás lisztet kavartam hozzá.
Vajazott, sütőpapíros nagy tortaformába töltöttem és 180 fokon megsütöttem tűpróbáig, ez kb. 20-25 perc volt. Rácson hagytam kihűlni és csak hidegen vágtam kettőbe.

Krém: 
2 dl tej
25 dkg őrölt dió
2 ek. liszt
1 citrom héja
1 dl rum
1 marék mazsola
50 dkg mascarpone
1-2 ek. xilit vagy cukor

A tejet kislábaskában felmelegítettem, hozzáöntöttem a lisztes diót és addig kevergettem, míg sűrű nem lett, hagytam kihűlni teljesen. Már hidegen töltöttem hozzá a rumot, a citromhéjat és a mazsolát, majd a habosra kevert mascarponéhoz adagoltam kanalanként.
Amikor jó krémesen egynemű lett, megtöltöttem a tortalap alját, tetejét és oldalát is jó vastagon, majd a tetejét diódarabokkal díszítettem.
Jól behűtve tálaltam.
Nekem nem lett elég édes, legközelebb, több cukor megy bele, nem véletlenül nyomtam jókora adag tejszínhabot a sajátomra, az édesség miatt kellett, viszont istenien jó rumos lett, ja és a mazsola is csúcs benne.
A többieknek nem volt bajuk az ízével. Naná.

... és akkor az újabb sajtos-köményes-ropogós, most Gizi receptje alapján, nagyon ajánlom mindenkinek, isteni finom...

Sajtos-köményes rudak 
50 dkg liszt
25 dkg jóféle házi sertészsír /de lehet vaj vagy margarin is/
1 tasak élesztőpor
1,5 csapott ek. só
1 egész tojás
20 dkg reszelt sajt + a tetejére egy kevés
1-2 ek. tejföl, ill. annyi, amennyitől összeáll jól gyúrható, jól nyújtható tésztává

köménymag
1 tojás a kenéshez

Először összemorzsoltam a sós, élesztőporos lisztet a zsírral, majd ment hozzá a többi a fentiek sorrendjében és összegyúrtam. lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtottam, lekentem tojással, megszórtam sajttal és köménnyel majd feldaraboltam lisztbe mártott éles késsel.
Simán csak fölraktam egymás mellé a tepsire, semmi olajozás, semmi sütőpapírozás, és 230 fokra előmelegített sütőben megsütöttem nagyon pirosra, ugyanis ezek a sajtos-ropogósok csak akkor igazán finomak, ha nagyon meg vannak sütve, nem szabad sápadtra hagyni.
Két nagy gáztepsivel és még egy kisebbel lett, de az sem volt ám kicsi.
Szóval nagyon kiadós, és abbahagyhatatlan.

Két nagyon finom süti még karácsonyról.... mézes gyümölcskenyér és mákos-szilvalekváros zserbó

Muszáj ideírnom a recepteket, hiába múlt el a karácsony, nem akartam várni jövő ilyenkorig, ugyanis annyira finomak, annyira ízlett mindenkinek, hogy rendszeresen fogom is sütni kivételes alkalmakra, ünnepekre és főleg azért is, hogy a zserbót begyakoroljam, mert ez a mákos volt életem első zserbója.
Nem is lett teljesen tökéletes, van még mit igazítanom rajta.
Nem is értem miért ódzkodtam eddig a sütésétől, talán mert nekem ezzel soha nem kellett foglalkoznom, régen mindig valaki megsütötte a családból nekünk a tisztes karácsonyi süteményadagokat, a nagyik, anyósom, később meg jó nevű cukrászdában rendeltük meg évekig.
Idén gondoltam bele, hogy tiszta szégyen öreg fejemre, hogy se bejglit, se zserbót még életemben nem készítettem, ez nem mehet így tovább, mert kit emlegessen majd az unokám, ha lesz ! hogy a nagyi sütijei a legjobbak a világon....

Mézes gyümölcskenyér....  Kata receptje szerint   aminek rögtön emlékezetes története lett:

Két adagot sütöttem, gondoltam a kisebbik gyerekemék, akik 25-én nálunk voltak karácsonyozni, az egyiket vigyék magukkal, legyen náluk is egy anya sütötte fincsi süti majd otthon.
Be is csomagoltam duplán zsírpapírba gondosan és kértem tegye valahová hideg helyre, akár a kocsijuk kalaptartójára, majd itt ne maradjon. Erre ő a szobájukban tette le, ugyan jó magasra, de nem eléggé, egy könyvsor tetejére a csomagot azzal, hogy majd kiviszi a kocsihoz.
Pár óra elteltével keresi és csak az üres zsírpapírt találta... mert az az átok és hétördög Fabi, akit különben mindnyájan imádunk, mert egy okos, tanulékony, tündéri virgonc, kedves, bújós, de olyan mérhetetlenül falánk kiskutya, hogy ilyet még nem is láttunk... mind megette.
Mindenkinek a haja hullott ki a rémülettől és az elképedéstől, mi lesz most....

Fabi még Pristinában /Koszovó/  kb. 2 hónaposan... és úgy néz... oly szívet facsaróan... ki tudta volna ott hagyni... én sem, senki sem, ahogy G. sem

... és már itthon a kertben nálunk.... szépen növöget, cseperedik... itt már tudja, hogy ő egy szeretett családtag...

3 hónapja kóbor kiskutyaként leült G. a lányom párjának kocsija kerekéhez a Pristinai nagy piacnál /Koszovó/ és onnan nem mozdult, G. így hazahozta magával, mikor véget ért az ottani munkája,
Fabi alias Fabrizio úgy szocializálódott, hogy minden ételt meg kell szereznie mindenkinél gyorsabban, mert különben más kutyák megeszik és nem jut neki, és ezt az atyaúristennek eddig nem lehetett kinevelni belőle, most 5 hónapos, bőven kap enni naponta háromszor, mivel fejlődésben lévő kiskutya, erre szüksége is van, rengeteg ételt, szeretet és biztonságot kap,  és mégis....
az alsó képen látható 2 darab közül a baloldalit ette meg, először gondosan kibontotta a papírból és morzsát sem hagyva befalta az egészet... hogy ne álljon meg az ember esze.
Szerencsére semmi baja nem lett egy kis hasmenésen kívül, viszont szomorú volt ezt követően 24 órán át, mert nem kapott enni, csak vizet, hogy rendbe jöjjön a kis gyomra.
Jelentem a kutyus azóta is teljesen rendben van és újabb falatokat próbál lopkodni innen-onnan.

Tehát ekkora sikere volt a gyümölcskenyeremnek, nemcsak Fabinál, az egész családnak rendkívül ízlett az az egy, ami megmaradt.
... és akkor jöjjön a recept:
Mézes gyümölcskenyér

2 db őzgerincre való az adag,  két formát vajaztam ki

szárazak: amit egy tálban összekevertem
30 dkg liszt
1 tk. szódabikarbóna
2 mk. mézes fűszerkeverék
2 mk. őrölt fahéj

töltelék:
15 dkg aszalt mindenféle összesen, amit a szárazakhoz kevertem
mazsola
szilva darabolva
s.barack darabolva
mogyoró
füge darabolva
zselécukor színes, darabolva

nedvesek:
4 tojás szétválasztva, fehérje kemény habbá felverve
10 cukor
2,5 dl méz

a tojássárgákat a cukorral habosra kevertem, majd hozzácsorgattam a mézet is, miközben egyfolytában kevertem a kézi robottal

Végül az összest mindent fakanállal egybekevertem, utoljára a habot óvatosan, majd a formákba adagoltam.
Sütőt 160 fokra és légkeverésre kapcsoltam, és lassan 1 órán keresztül sütöttem, egy idő múltán amikor láttam a tetejüket erősen színesedni, fóliával letakartam mindkettőt, de muszáj átsülnie, ahhoz meg sok idő kell. Tűpróbával ellenőriztem mikor jó.
Langyosan kiborítottam a formákból közös deszkára a zserbóval és hagytam teljesen kihűlni, majd az elkészített mázzal lecsorgattam.

máz: ez most egy nagy adag, mindhárom sütire ment, kisebb sütinél értelemszerűen a fele kell !!!!

20 dkg vajat felforraltam, levettem a tűzről és beletördeltem
20 étcsokit, hagytam felolvadni, időnként átkevertem és a sütikre - a zserbóra is ezt - csorgattam.

Zserbó... mákos-szilvalekváros  

gáztepsit kizsíroztam

Tészta: 

60 dkg liszt

1 tasak élesztőpor

20 dkg zsír

2 egész tojás

2 ek. cukor

csipet só

1-2 ek. tejföl, de csak ha szükséges /nekem nem kellett/

1 ü. szilvalekvár és mivel nekem az a jó szatmári sűrű kemény fajta van, kevés melegvízzel és rummal elkevertem sűrűn kenhetőre.

Töltelék: 

50 dkg őrölt mák

15 dkg cukor

10-15 dkg mazsola

1 citrom héja reszelve

1-2 ek. méz

A lisztet a zsírral jól és gyorsan összemorzsoltam majd minden hozzávalót beletéve összegyúrtam.

Tökéletes állagú lesz a tészta, pihentetni nem kell, háromba vettem /legközelebb négybe veszem majd/ és egyenként vékonyra nyújtottam, olyan vékonyra amennyire csak lehetett.

Az első lapot ráhelyeztem  a zsírozott tepsi aljába.

Vastagon megkentem a szilvalekvárral és erre kanalaztam a máktöltelék felét egyenletesen elkenve, erre jött a második lap, lekvár bőven, mák másik fele, és betakartam a zárólappal.

Kicsit lenyomkodtam, villával megszurkáltam és letakarva 1 órát pihentettem.

Végül 180 fokos sütőben kb. 40 percet sütöttem, de látszik a tetején, hogy mikor jó.

Hagytam teljesen kihűlni, végül a meleg mázzal lelocsoltam.

A máz mennyisége, ha csak a zserbóra megy:

10-15 dkg cukor

2-3 ek. kakaópor

1-2 ek víz

10 dkg vaj/ vagy 3 ek. olaj

Gőz fölött összeolvasztani és a kihűlt süti tetejére csorgatni, hagyni megdermedni.

Mindig forróvízbe mártott, ezáltal felmelegedett és letörölt késsel kell szeletelni !!!!

 

Ponty rántva... gombás rizs... majonézes jég és reteksaláta...

Ponty rántva
2 szelet ponty személyenként
liszt, tojás, zsemlemorzsa
só, olaj

A halszeleteket besózom és állni hagyom max 30 percet, majd a szokott módon panírozom és kellően forró olajban mindkét oldalát pirosra sütöm.

Saláta:  Majonézes jég és reteksaláta
1 db jégsaláta
1 cs. piros hónapos retek, a színe miatt, de jó a fehér jégcsapretek is karikázva, de ilyenkor piros/sárga/zöld kaliforniai paprikából kockázzunk bele egy keveset, akár vegyesen is, azt télen is lehet kapni
2-3 ek. majonéz
2-3 ek. tejföl
só, bors

A salátát nagyon vékony csíkokra metélem, a retkeket felezem, persze megfelelő tisztás után.
Egy tálban összekeverem a majonézt meg a tejfölt, sózom, borsozom és a salátát is, meg a retket is beleforgatom.
Jót tesz neki, ha áll legalább 1 órát a fogyasztás előtt.

Köret:  Gombás rizs
1 doboz friss gomba, fehér/barna csiperke, lehet konzervből is, ilyenkor a levét mindig öntsük ki
1 bögre rizs
1 ek. szárított petrezselyem
só, bors, kevés olaj

Bő vizes lemosás után /én soha nem hámozom a gombát csak jól lesikálom, majd darabolom, szeletelem/, külön lábasban nagyon forró olajon lepirítom a gombaszeleteket, sózom, borsozom.
Egy másikban kevés olajon átforgatom, pirítom a bögrényi rizst, felengedem háromszoros vízzel, sózom, borsozom, petrezselymet szórok rá és felforralás után egészen kis lángon puhára főzöm.
Tálalás előtt vagy összeforgatom, vagy külön-külön szedem a tányérra, mikor milyen kedvem van.
Magában is nagyon szeretem a gombás rizst csak salátával enni, de sültekhez is egészen kiváló.

Karácsonyra... Aszalt gyümölcsös-csokoládés süti

Nagyon finom, egyszerű kevert sütemény, a rengeteg aszalt gyümölcs benne és a mézeskalácsos fűszerkeverék, a fahéj illata teszi karácsonyi süteménnyé, bár ősztől tavaszig bármikor süthető.
Illik hozzá a karamellszósz, a csokiöntet, a vanília-csokoládé-dió fagylalt, de finom lekvárokkal, porcukorral is meghintve.
Szóval ki mivel szeretné enni.


Részletes receptleírás  itt

Karácsonyra.... Dióspiskóta csokoládé öntettel

Dióspiskóta csokoládé öntettel

Ez egy egyszerűbb édesség, egyszerűbb és olcsóbb hozzávalókkal, mert nem mindenkit vet föl a pénz, de azért lehet finomakat enni kevesebb pénzből is, hiszen a karácsony mindenkinek karácsony.....

Recept elkészítése itt

Ropogósra sült pulykacomb...

Nem sűrűn veszek pulykát, pedig érdemes lenne, mert annyira kiadós, rengeteg sok húsa van.
Jó, kevésbé ízes húsú, mert sovány, viszont pont ezért talán egészségesebb hús, mint a pl. sertésé, vagy a libáé, de megfelelő és bőséges fűszerezéssel ízletessé tehető.
A mellét szép vékony szeletenként szeretem kirántani, karácsonykor aszalt szilvaszósszal kifejezetten ünnepivé tehető, a máját is vagy resztelve vagy húslevesbe, mellé a pulykanyak meg a zúza, amiből olyan finom húsleves főzhető, hogy csak na. A zúzájából meg pörkölt, persze apróbbra vágva.
Alsó combja pedig ropogós pirosra sütve az egész családnak kedvenc és kiadós ebéd.

1 db alsó pulykacomb személyenként
só, bors, majoranna
1 tasak szárnyas fűszerkeverék
1 tasak gyros fűszerkeverék

Az összes fűszert egy tálban elkeverem és minden kellően megtisztított combot jól bemasszírozok vele.
Mindezt korán reggel megcsinálom, eleve a sütőtepsire rakva és így áll a hús órákig, van ideje a fűszereknek hatni.
Dél körül  aztán 1-1 dl vízzel és olajjal meglocsolva,  fólia alatt egy órát párolom, majd a fóliát levéve, magasabb fokozaton ropogós pirosra sütöm.
Köretet, sóba-vízbe főtt krumplit a levétől leszűrve, a combok alatt összegyűlt fűszeres zsiradékból ráloccsintva, krumplitörővel megtörve és átforgatva tálalok mellé.
Bármilyen idénysalátával, vagy hordós savanyúsággal nagyon finom, bőséges ebéd.
Karácsony első vagy másodnapján is kitűnő ebéd, akár vendégfogadásra is.

Karácsonyi süteményeim 3. A Dobos tortám

Szégyenkezve ugyan, de megmutatom, mert ilyen is van...
Na, ahogy az alábbi képeken is látszik, ez volt a nagy fiaskó, a karamell borítás.
Ez elvette még az élettől is a kedvemet.


Dobos torta... utánzat akart lenni, bár sem a tésztája, sem a krémje, nem az eredeti recept szerint készült, kicsit könnyebbre szerettem volna készíteni, szegény Dobos C. József forog a sírjában, hogy így nevezem a tortámat.
Ez a torta ifjúkorom első próbálkozásait idézi, amikor még semmit nem tudtam a konyháról, pláne nem a konyhaművészetről.
Ebből is látszik, öreg, kipróbált, sokat látott, minden hájjal megkent háziasszonyok is tudnak még hülyeségeket csinálni.
El is ment a kedvem az egésztől, pedig maga a torta finom lett, bár nevezzük egyszerűen csak csokitortának, ahhoz több köze lett, a cukormázas tetőt pedig el kell felejteni, sajnos.
Majd, ha kihevertem ezt, talán megpróbálom még egyszer...

1 db piskóta, jó a készen vett is, háromba vagy négybe vágva vízszintesen.
Ha otthon sütjük 6 tojásból szétválasztva, először a kemény habot, majd egyenként a tojásokat hozzá, a cukrot, majd a 6 ek. sütőporos lisztet óvatosan elkavarva és a kerek tortaformában megsütve tűpróbáig. Csak teljesen kihűlt állapotban szeleteljük.

Krém
4 egész tojás
25 dkg cukor
2 db vaníliarúd magjai belekaparva
    /vagy 2 cs. van.cukor/
ezeket jól kikevertem, majd gőz fölött kavartam tovább, míg sűrű, habos krém lett, azután hagytam hűlni.
Amikor teljesen kihűlt akkor kevertem még hozzá kis adagokban az alábbiakat kézi robottal, jó habos krém lesz:
50 dkg mascarpone krémet
10 dkg kakaóport
1 tasak zselatinfixet

A piskóta valamennyi lapját, és oldalát is bőven megkentem a krémmel és ment a hűtőbe dermedni. A negyedik lapot, a tetejét félretettem a karamellhez. Lehet, előre cikkekre kellett volna vágni, sőt biztosan.

Máz:
20-25 dkg cukor és pár csepp citromlé keverékét kis lángon karamellizáltam és rá akartam csorgatni a piskóta tetejére azzal, hogy majd vajas késsel megvágom a szeletcikkeket, mert addig lehet csak, míg nem kötött még meg.

Először is kevés lett a mázra megadott mennyiség /15 dkg volt eredetileg, már javítottam 25 dkg-ra/, gyorsan szórtam még a lábaskába cukrot, karamellizáltam és újra csorgattam, akkor meg már túl vastag lett, gyorsan vajaztam kést, hogy megvágom a cikkeket, de közben már villámgyorsan megkötött és kemény lett, ami a képen látható, azt teljes súlyom nehezével elérve daraboltam, törtem el. Minden tiszta ragacs lett a karamelltől, a kés hiába lett vajazva, egy húzástól karamelles lett, többet azzal vágni nem lehetett.
Mindez egy vagy két perc alatt játszódott le. Csak a fényképezés kedvéért tettem rá a karamell lapokat, de utána rögtön levettem és kidobtam, mert ehetetlenül kemény, vastag lett, ha valaki megpróbál beleharapni, hát kitörik a foga.
Maga a torta finom csokitorta lett, mivel nem vajjal lett kikeverve hanem mascarponeval, ezáltal könnyebb is.
Mint látható a képen, hamar elfogyott, problémázni senki nem problémázott rajta, csak én.

Karácsonyi süteményeim 2. Puha mézes

Itt már egy pici fiaskó lett, bár így is finom nagyon, ugyanis nekem sülés közben szétlapult ahelyett, hogy helyes kis gombócok lettek volna.
Mézigörlnél néztem ki még tavaly, de akkor még nem lett belőle semmi, idén már Latsiánál is láttam és annyira guszta, cuki kis gombóc alakú süti, közepében a mogyorószem, gondoltam ezt mindenképp megsütöm, jó lesz köztes rágcsának, igen ám de kiderült nincs itthon rozslisztem, gondoltam helyettesítem rétesliszttel...

Puha mézes lepényke

12,5 dkg mézet
12,5 dkg vajat
összeforrósítottam kislábasban, majd hűlni hagytam.

3 egész tojást
2 ek.citromlét
25 dkg cukrot
simára és homogénre kavartam.

25 dkg finomlisztet
25 dkg rozsliszt helyett - rétesliszttel helyettesítettem
1 tk. szódabikarbóna helyett - egy sütőport adtam hozzá, lehet mindkettőt kellett volna
2 ek. mézesfűszerkeveréket
1 citrom reszelt héját
egy csipet sót
összeszitáltam az összes szárazanyagot.

A tojásos keverékhez adtam először a vajas-mézes keveréket,  majd ment hozzá a lisztes keverék és az egészet jól elkevertem.
A tálat lefóliázva 1 éjre hűtőbe kell tenni, na én is ezt tettem.
De..., na itt volt az első elgondolkodásom, hogy valami nem stimmel, mert Latsia azt írta nála, hogy nem kell megijedni a tészta folyós állagától - az enyém egyáltalán nem volt folyós, gyönyörűen összeállt tészta volt, akár nyújtható, szaggatható állapotban - másnapra szépen összeáll, pont olyan lesz amilyen kell.
Másnap lisztes deszkán átgyúrtam és négy darabra vettem, majd  négy rudat sodortam a darabokból, amit egyenként 10-10 darabra vágtam, mindegyikből golyót formáztam.
Sütőpapíros tepsiben egymástól kis távolságra helyeztem, fakanál végével mindegyik közepébe lyukat nyomtam és felvert tojással lekentem. Minden lyukba helyeztem, vagy egy szem mogyorót, vagy egy szem mandulát és előmelegített sütőben tepsinként 12 perc alatt megsütöttem.
Sülés közben már olyan finom karácsonyi illat terjengett az egész házban, hogy csak na.
Még azon melegen levettem a sütőpapírról és rácsra helyeztem a lepénykéket, hagytam kihűlni, és csak azután raktam tálra.
A sütőből kivéve szembesültem, hogy ezek nem gombóckák, mint a többieknél, hanem lepénykék, mert szépen elterültek.
Persze, hogy tudom a sütiknél különösen fontos, hogy minden pont kimérve legyen, nem lehet eltérni, ezek szerint semmi hozzávaló sem helyettesíthető mással, mert a végeredmény már nem ugyanaz.
Annyira bosszant, hogy ennyit számít a rozsliszt ill. a szódabikarbóna hiánya, hogy újra megsütöm, majd valamikor januárban, akkor persze már az eredeti hozzávalókból. Addig nem, mert elegem lett.
Most ez a két cucc pont nem volt itthon, máskor szokott lenni, egy órán át túrtam a spájzot, meg a konyhaszekrényeket, hátha mégis találok,  mivel 23-án sütöttem a sütit, már nem volt kedvem újra elmenni beszerezni, mert az előtte való hetekben, több napon át vásároltam, valósággal tömegiszonyom volt.
Örültem ha nem látok embert, legalábbis 3-nál többet 150 négyzetméteren.
Nahát ennyi a története a lepénykéimnek, de ízre nagyon finomak lettek.
A képeken még az sem látszik, hogy lekentem mindegyiket tojással, ki érti ezt????

Karácsonyi süteményeim 1. Oroszkrém torta

Természetesen a bejgli /egy diós, egy mákos/,  zserbó /egy nagy tepsivel/ és moszkauer /egy tállal/ mellett még, mert ezek az állandóak, ezeknek mindig lenniük kell, úgyis mondhatnám enélkül a hármas nélkül nálunk nincs karácsony.
A többi minden évben változó, épp amihez kedvem van, vagy még soha nem készítettem alapon, szóval újdonságok, amikből lehetnek őrületesen nagy fiaskók is.
Hát lettek is.

Először azt mutatom ami sikerült és nagyon finom lett:

Oroszkrém torta
Mindent Duende leírása alapján csináltam, köszönet érte, nagyon finom lett.

-egy kerek piskóta szokás szerint megsütve, / de lehet kész is /  négybe vágva vízszintesen

-Öntet: ezt én gondoltam ki hozzá, mármint a piskótához, nagyon bevált
1 dl víz
1-2 dl rum
5 dkg cukor
1 citrom héja

-Vaníliakrém:
4 tojássárgája
25 dkg cukor
3 vaníliarúd kikapart magja /vagy 3 tasak van.cukor/
1 citrom reszelt héja

-hozzá még a vaníliakrémhez:
4 tojásfehérje kemény habbá
15 dkg mazsola rumba áztatva
50 dkg mascarpone
1 tasak zselatinfix

-Tejszínhab réteg
1/2 l tejszín
10 dkg cukor
1 tasak zselatinfix

Először az öntetet készítettem el, mindent összeraktam egy lábaskába és összefőztem, majd kihűtöttem és minden piskóta réteget belocsoltam, mielőtt a krémeket rákentem.
Ettől isteni illatos, szaftos lett a tészta és nem szárad ki, több napon át sem.

A krémhez a tojássárgákat a cukorral, a vaníliamagokkal és a citromhéjjal jól és sokáig kevertem gőz fölött addig míg besűrűsödött. Ekkor félretettem langyosra hűlni.
Ezalatt felvertem a tojásfehérjét kemény habbá.
Amikor meghűlt a tojáskrém az összes többi hozzávalót is belekevertem, a mazsolát, a mascarponét, a zselatinfixet, végül a tojásfehérjehabot óvatosan, egyneművé.

A tejszínt is a cukorral és a zselatinfixel kemény habbá vertem és felváltva a vaníliakrémmel a piskótára rétegeztem, tehát nem kevertem össze a krémmel, hanem egy tálra helyeztem a legalsó piskótakorongot, jól belocsoltam az öntettel, erre jött egy réteg vaníliakrém, majd erre egy réteg tejszínhab, megint piskótalap, öntet, krém, tejszínhab és így tovább.
A tetejére ugyanígy, és az oldalát is krémmel kentem. Ment a hűtőbe.

Nálam 1 éjt pihent a hűtőben a felvágásig, őrületesen jó lett, jól összeértek az ízek, végtelenül könnyű, krémes és habos lett, minden falat egy vaníliafelhőként olvadt szét az ember szájában.
Az egyik gyerekem, aki ki nem állhatta, mert eddig csak a cukrászdait ismerte, abból is a rosszabb fajtát, egyfolytában dicsérte és ette.
Ezt a tortát biztosan többször fogom még elkészíteni, de csak különlegesebb alkalmakra, szerintem nem szabad gyakori készítéssel  hétköznapivá degradálni.
Egyébként könnyű elkészíteni, semmi komplikáció nincs benne, a végeredmény nagyon finom, és mint megtudtam netes bóklászásaim során Wiseladytől, ennek a tortának semmi köze az oroszokhoz  /pedig sokáig azt hittem biztosan valami orosz nagyhercegnőnek találták ki /,  nos nem,  hanem egy Oroszi János nevű magyar cukrász találmánya ez a sütemény.

Nénje mézeslepénye...

Egy igazi adventi sütemény, de karácsonykor is, sőt az év bármilyen szakában megállja a helyét.
Mint ahogy ünnepektől függetlenül is szoktam sütni, télen-nyáron, amikor csak ráéhezünk.
Egy egyszerű mézes kevert süti, de nagyon finom.

Ez a recept egy nagynénink receptje, egy igazi falusi nagynénié, akinél a gyerekeim, amikor kicsik voltak, minden nyáron heteket nyaraltak, ahol megismerték a falusi életet, ahol etették a rengeteg állatot, a disznókat, a kismalacokat, a tyúkokat, ahol az óriási kertben maguk szedték le a paradicsomot, a paprikát, meg a sok-sok gyümölcsöt a fáról, amit meg akartak enni, szóval ahol a háziak majdnem mindent megtermeltek maguknak.
Ez varázslatos volt az én két városi gyerekemnek. /olykor nekem is !/
Ez a nagynéni most 90 éves, nagyon idős és törékeny, de remélem még sokáig köztünk lesz.
/2013 júniusában halt meg 92 éves korában, nyugodjon békében, mindig szeretettel gondolok rá, nagyon jó asszony volt./
Az ő emlékére teszem fel ezt a receptet, meg azért is, mert nagyon szeretjük.

Nedves hozzávalók:
15 dkg cukor
2-3 ek. méz
2 tojás sárgája
1 púpozott ek. zsír

2 dl tej
száraz hozzávalók:
28 dkg liszt
1 sütőpor
egy maréknyi őrölt dió/mandula/mogyoró, vagy-vagy, bármelyik jó
1 tk fahéj
1 tk. mézes fűszerkeverék
1 kk. őrölt gyömbér

és még:
kb. 15 dkg aszalt gyümölcs vegyesen, apróra vágva a nagyobb darabok
most került bele: mazsola, szilva, vörös áfonya, sárgabarack, papaya, füge
jó bele még:  a színes, gyümölcsös ízű zselécukorka is, kis kockákra vágva

Az igazsághoz tartozik, hogy Nénje eredeti sütijében nincs aszalt gyümölcs, de még mazsola sem, ő csak úgy simán sütötte, ezt már én találtam ki, hogy még finomabbá, még gazdagabbá tegyem.

A krémes hozzávalókat kézi robottal jól kikeverem tényleg nagyon krémesre, majd felváltva a tejjel a száraz hozzávalókat is, amit előzőleg összeszitáltam, hozzákeverem.
Jó sokáig kell összedolgozni, én legalább 10-15 percig szoktam, mert nagyon el kell keverednie.
A végére jól láthatóan levegőbuborékok pukkannak a tésztában, na akkor jó.
Fakanállal még egyszer átkeverem és belekeverem az aszalványokat a tésztába.
Egy zsírozott, lisztezett 23x33 cm-es tepsibe simítom, elegyengetem.
Előmelegített, forró sütőben, 180 fokon, alsó-felső sütésen, /sima gáztűzhelynél 3-4 fokozat/ szép lassan megsütöm, tűpróbáig! Nekem elektromos a sütőm és pont 30 perc kell, hogy megsüljön, de ez sütőfüggő, mindenkinek más és más a sütője.
Hagyni kell teljesen kihűlni, a legjobb ha másnapig a spájzban áll, vagy valahol hűvös helyen.
Fogyasztás előtt több nappal is meg lehet sütni, kifejezetten jót tesz neki az állás, de kibírja ezt ki?
Ugyanis, ha frissen akarjuk felvágni, morzsálódik.
Most így jártam pont, kicsit morzsálódott, mert türelmetlen voltam és szerettük volna már megkóstolni.

Máz a tetejére, amit még a langyos sütire kell csorgatni a máz meleg állapotában: háromféle variációt is adok

1./ 
2 tábla étcsokoládé felolvasztva és
5 dkg vajjal, vagy
1-2 ek. olajjal elkeverve.
A meleg sütire rácsorgatni és késsel elsimítani rajta.

vagy

2./
20 dkg porcukrot
3 ek. vízzel felfőzni, majd
4 dkg jó minőségű kakaóport belekeverni és összefőzni, majd
fél tábla összetört étcsokit is még hozzáolvasztani. Végül
3 dkg vajjal fényesíteni és a még langyos sütire kell kenni és széles pengéjű késsel elsimítani.

vagy

3./
15 dkg porcukor
3 ek kakaópor
3 ek tej
5 dkg vaj
Összeolvasztani és még azon melegen rácsorgatni a sütire, hagyni dermedni.

Amikor a máz /bármelyik/ megszilárdult és a süti teljesen kihűlt, na akkor lehet tetszőleges formára vágni.
Én előnyben részesítem ennél a sütinél a keskeny, hosszúkás, vékony formát.
Nénje soha nem tett bele gyümölcsdarabokat, csak úgy magában sütötte, tetején a mázzal. Csodafinom süti, sokszor ettük nála téli reggeleken-estéken meleg tejjel, vagy teával, valami isteni.
A benne lévő fűszerektől karácsonyi illatú, hangulatú sütemény.

Természetesen Titukámat is meg kell mutatnom, hol máshol szundikált a lelkem, mint a számítógép klaviatúráján a legnagyobb nyugalommal, íme: