Délutáni csemegém... + egy kis eltevés télire

Imádom a keszeget.
Ezt a halat nem lehet befalni, ezt aprólékosan szöszögve lehet csak enni, szinte csak apró falatokként, de pont ezt szeretem benne, pont így meg az isteni, utánozhatatlan ízét.
Balatonon sem nagyon lehet már kapni, meg egyáltalán sehol, pedig biztos lenne rá kereslet.
Emlékszem, amikor a 80-as évek elején a III. kerületbe költöztünk, a csillaghegyi HÉV megállóban még pár évig üzemelt egy halsütöde, majd minden nap vettük a frissen sült keszeget, megunhatatlan volt. Aztán bezáratták, tönkre tették, elfogytak a halak, nem tudom mi történt... megszűnt. Sajnos.
Na ezért örültem annyira, hogy felfedeztem az "Óceán" nevű hipermarketben lehet keszeget kapni kilós kiszerelésben /3 darab van a zacsiban/kg/, fagyasztottan, konyhakészen, csak beirdalni és sózni kell, majd paprikás lisztben alaposan megforgatni és forró olajban ropogósra sütni.
Szeretem annyira ropogósan, hogy a kisebb szálkákat meg is lehet enni belőle, simán.
Ez volt a ma délutáni csemegém.
Mennyeien éreztem magam, míg ettem.

Közben tettem el kápia paprikát télire, darálva, sóban... levesek, pörköltek, paprikások kiváló ízesítője. De még egy rántottára kenve, vagy egy szelet vajaskenyérre vékonyan kenve is mennyei.

Jól megmosom, a szárát a tövével levágom, a csumáját nem szedem ki, ha túl kövér egy paprika akkor hosszában felezem vagy negyedelem és megy a darálóba /elektromos húsdarálót használok/.
A tálba, ahová ledaráltam ehhez a mennyiséghez - 1,5-2 kg-hoz - kb 20 dkg sót szórok és jól elkeverem, picit hagyom állni, közben tisztára mosom a kisebb alakú üvegeket, végül színültig töltöm, mindegyik tetejére fektetek egy lapka celofánt és úgy csavarom rá a tetejét. Mehet a spájzba. A só tartósítja, semmi baja nem lesz.
A petrezselyemzöldet és külön a zellerzöldet ugyanígy teszem el, 2-3 nagy csokornyihoz /szárral együtt persze/ ugyanígy 20 dkg só megy.
Egész télen megvan a finom ízesítőm.
/Édes, drága Nagyikámtól láttam ezt anno./

A 1,5 kg paprikából lett 6 üveg édes, és hegyes erősökből, chiliből és "macskapöcse"-ből pedig lett 1 üveg jó csípős.
Jöhet a tél.

Idei eltevéseim...

Muszáj elfoglalnom magam fizikailag is, muszáj elfáradnom, mert akkor talán nem zakatol egyfolytában az agyam a veszteségeimről. Nagyon rosszul alszom, éjjelente van, hogy kétszer-háromszor is fent vagyok. A reggelek a legrosszabbak, olyankor dőlnek rám az emlékeim, folyamatosan tudatosítva, amit eddig is, mindig is tudtam, hogy milyen boldog és kiegyensúlyozott volt az életem és ennek immár vége. Ez akkor amíg nincs baj olyan természetes és magától értetődő, hogy nem is gondol bele az ember.
Hétköznap nincs akivel megbeszélhetem a napi történéseket, híreket, az esti telefonokban meg nem akarom a gyerekeimet is még búsítani, ők sem viselik könnyen, sőt... egyedül nézem a filmeket, rengeteget olvasok, de ezek mellett "vidáman" zakatol és vetít az agyam az amúgy süket csöndben.
Az állataimmal beszélgetek, naponta adok hálát az égnek, hogy ők itt vannak mellettem, miattuk érdemes minden nap felkelnem, mert ők várnak, várják a finom falatkákat, a simogatást, a törődést és olyan hálásak érte, ezerszeresen kapom vissza tőlük azt amit én adok, imádom őket.
Persze sűrűn jönnek a gyerekeim is, minden hétvégén, nagyon várom őket, akkor végre beszélgethetek, olyankor kapcsolódom ki igazán, van kiért főznöm, sütnöm, mert magamért nemigen készítek már semmit sem.
Nos ezért is fogtam bele ezekbe az eltevésekbe is, elterelésből, persze csak kis adagokban, bőven elég ennyi is.
Ezeken a maiakon kívül holnap még jön a spagettiszósz általam jónak vélt receptje is.

Hagymás uborkasaláta
2 kg fürtös uborka, hámozva, alaposan megmosva
0,5 kg vöröshagyma

Az uborkát is meg a hagymát is nagyon vékonyra legyalultam és egy nagy tálban, amiben kényelmesen elfért, összekevertem.

Felöntőlé:
1 dl langyos vízben oldódásig elkevertem
1/2 kk. Na-benzoát-ot és
1/2 kk. citromsavat, majd még hozzáöntöttem
2 dl hideg vizet
2 dl 10 %-os ecetet
3 dl cukrot
1/2 dl sót

Jól elkevertem és a tálban lévő hagymás uborkára öntöttem, jól átkevertem az egészet, lefedtem és 24 óráig hűvös helyen állni hagytam, időnként átkeverve.
Ehhez a mennyiséghez 4 db üvegre lesz szükség, a képen látható típusúak.
Üvegek csírátlanítása az én módszerem szerint:
A befőzés, eltevés napján reggel csírátlanítom az aznapi üvegeket, nálam ez úgy történik, hogy teleengedem a mosogatót tűzforró vízzel, megy bele mosogatószer is bőven, meg az üvegek és a csavaros fedelek, majd minimum 1 órát áznak, ezután nagyon alapos sikálás következik végül bő öblítés és tiszta konyharuhán szájjal lefelé csepegtetés, így maradnak a betöltésig, mindig így csinálom évek óta, soha semmi nem romlott még meg, bármit is tettem el.
/természetesen mindenkinek megvan a maga jól bejáratott módszere, ez az enyém/
Ezek után feltöltöttem a hagymás uborkával az összes üveget és a tálban visszamaradt levet is szépen elosztva ráöntöttem, pont annyi a folyadék egyébként, minden üveget beborítottam celofánnal és rájuk csavartam a tetőt. Kész, mentek a kamrapolcra.
Ha finom lesz, jövőre lehet többet teszek el, majd meglátom, végül is egész télen lehet friss kígyóuborkát is kapni, abból is finom uborkasaláta van.

Darált kápia-paprika és darált petrezselyem sóban eltéve
Nagymamám ezeréves receptje, bár az ő idejében még nem volt kápia, hanem paradicsompaprika vagy más néven pritamin paprika, ő ezeket darálta le, hányszor néztem kislánykoromban, amikor tette el, és a legegyszerűbb levese is olyan finom volt pont ezektől, pedig csak egy-egy teáskanálnyit tette bele.

2 kg kápia kicsumázva, bár én nem bánom, ha marad benne egy kis mag, megmosva, leszárogatva és húsdarálón ledarálva egy nagy tálba, gyorsan megy, mert elektromos darálóm van /moulinex/.
20 dkg sóval elkevertem és már töltöttem is az alaposan tisztított kisebb üvegeket, ment rá celofán majd a csavaros tető és kész is.

Figyelem !!! jódozott só NEM jó hozzá !!!

15 nagy csomag petrezselyem, alaposan átmosva, kirázogatva, szárogatva és szintén ledarálva, majd
20 dkg sóval ugyanúgy elverve, mint fent és azonnal üvegekbe töltve, celofán és csavaros tető rá és kész is.
Itt is a sima asztali só a legjobb !!!

Paprika és petrezselyem darálva és sóban eltéve ....

.... ahogy régen a Nagymamám is készítette télire.
Minden levese egy csoda volt ezektől, egy-egy teáskanálnyi adagtól.
Még most is a számban van az íze azoknak a régi leveseknek.

... és ezzel befejeztem az idei eltevéseket. Már nincsenek üvegeim se, de helyem se a kamrában.

A paprikákat mostam, csumáztam, daraboltam/kockáztam, a petrezselymet szintén mostam, majd ollóval nagyjából összevagdaltam, majd külön-külön, először a paprikákat turmixban ledaráltam sóval és pár csepp olajjal, később a petrezselymet meg késes robotban aprítottam fel, szintén sóval és pár csepp olajjal.
De mindkettőt húsdarálón is át lehet nyomni, úgyis tökéletes lesz, már készítettem így is.
Nagyon tiszta, kisebb formátumú üvegekbe töltöttem, majd mindegyik tetejére olajat töltöttem mielőtt lezártam, így egész biztosan nem fog romlásnak indulni, bár a sótól sem.
Mentek a kamrapolcra, ahol már valósággal tumultus van, de nagyon szép és megnyugtató látvány is egyben.