Édességroham csillapítására...

Meleg van, dunszt, elegem van, ma még nem ettem semmi komolyat, csak görögdinnyét, meg jeges teát, hideg vizet, éhes vagyok... de... valami édesre...
Ezt dobtam hirtelen össze...

Vajas kenyér meggydzsemmel és egy bögre kakaó...

 ... meggydzsem saját befőzésű...

Zsidó tojás...avagy lengyel tojás

Megint egy isteni finom, kenyérre kenhető tojáskrém, reggelire, vacsorára, uzsonnára.

Először a budapesti Mosonyi utcai, Rosenstein étteremben ismerkedtem meg vele, előételként adták, többek között libatepertővel, lilahagymával, egyéb hideg falatokkal, zöldségekkel.

Persze rögtön megkérdeztem hogy készítik, majd Fűszeres Eszter blogján is utána néztem, ahol ugyanúgy írta le, mint azt az étteremben  mondták. Nem mintha nem hittem volna nekik.

Én ezt tekintem autentikusnak, mert egyébként az interneten annyiféle variációja létezik, olyan hozzávalókkal, amiknek köze nincs az eredetihez.

Szóval én a Rosensteinékét és Fűszeres Eszterét tekintem az eredetinek.

Ennek van már pár éve is, azóta rendszeresen készítem.

A család is és a vendégek is, mindig szélsebesen tüntetik el, akármennyit készítek belőle.

Nagyon finom.

 

8 főtt tojás
1 vöröshagyma, egészen apróra vágva
2 ek.libazsír
1 tk.mustár
1-2 db csirkemáj, elkaparva /eredetileg libamájjal szólna a recept, de hát az aranyárban van, pedig milyen finom lenne, úgy lenne az igazi /
késhegynyi pirospaprika
só, bors

A főtt tojásokat, egy tálba vagy lereszelem, vagy villával összetöröm, most éppen a tojásvágóval először hosszában, majd átfordítottam és keresztben is átvágtam. A vöröshagymát a libazsíron megdinszteltem, hozzáadtam az elkapart csirkemájat, jól átpirítottam, ment rá a gondolatnyi pirospaprika és már vettem is le a tűzről és kevertem a tojáshoz. Hozzáadtam a többi ízesítőt is, kell kóstolgatni közben, majd amikor úgy ítéltem jó, rögtön kentem egy szelet kenyeret.
Hát persze, hogy nagyon finom, egy bögre forró teával, amikor megint szakad a hó mifelénk.



Kétszínű, ananásszal töltött kuglóf

Na itt a következő variáció. Sütőportasakon lévő recepttől kaptam az indíttatást, bár ott körte kompóttal szerepelt, nekem meg ananász konzerv volt itthon, gondoltam avval sem lesz rossz.
Jól gondoltam, nagyon finom lett.

A tészta a vaníliás- mazsolásból lett alakítva:
10 dkg puha vaj
3 tojás
12 dkg cukor, szerintem kell itt a 20 dkg, édesebb lehetett volna
1 ek.házi vaníliáscukor
1.ek.vanília aroma
1,5 dl tej
1 dl rum
30 dkg liszt
1 sütőpor
1 citrom héja
2 ek. kakaópor, nagyon jó minőségű

1 doboz feldarabolt ananász konzerv leszűrve,  ha karikás akkor fel kell apróra darabolni
porcukor a szóráshoz

Sütőt bemelegítettem. A lisztet összeszitáltam a sütőporral, majd belereszeltem a citromhéjat.. A tejet összeöntöttem a rummal.
Konyhai robottal a vajat, a tojásokkal és a cukrokkal, valamint az aromával simára kevertem, majd felváltva hozzáadagoltam a lisztet, és a rumos tejet. Egy - két percig magas fokozaton kevertem, hogy jó egynemű legyen a massza. A felét beleöntöttem egy szilikonos kuglóf formába. A másik feléhez hozzákevertem a kakaót, azzal is jó egyneművé kell kavarni.
A leszűrt ananász darabokat egyenletesen körben rászórtam a fehér tésztára, majd erre terítettem a kakaós masszát.
Mehetett a sütőbe, takarékon 45 percig sütöttem, most nagyon figyeltem, nehogy tovább fussunk, mint a múltkor. 10 percig pihent a formában, majd rácsra borítottam, hogy teljesen kihűljön. Csak eztán porcukroztam.
Felvágni is csak teljes hűlés után tanácsos, de azután csodálatosan szépen lehet szeletelni és nagyon finom.
Jó lehet a körte, meggy, őszi, sárgabarack, befőttekkel is. Ki fogom próbálni minddel.
Jön a tél, a hideg, ilyenkor olyan isteni a meleg vanília illatú konyhában tevékenykedni, kuglófot reggelizni kakaóval, kávéval, teával.

Vaníliás, mazsolás kuglóf

Újabban valamiért vonzódom a kuglófokhoz.Késztetést érzek újabb és újabb variációk kipróbálásához.
Ezt a mostanit Eve and Apple blogján láttam pár napja, nos ez a receptje telitalálat. 
A kuglófoknál, mint ahogy más sütiknél is, nagyon fontosak az arányok. Ettem már olyat, ami olyan sűrű volt, mint a sár, evés közben úgy érzed mindjárt megfulladsz, tömör, fojtogatós a tésztája.
Ez viszont csodálatosan ízletes, könnyű, átható a vanília és citromhéj illata.

10 dkg puha vaj
3 egész tojás
12 dkg cukor
1 ek.vanília aroma
1 ek.házi vaníliáscukor
2,5 dl tej
30 dkg liszt
1 sütőpor
5-10 dkg mazsola
1 citrom reszelt héja

vaj és zsemlemorzsa,  a forma kikenéséhez és beszórásához
porcukor szóráshoz

Sütőt begyújtottam. A kuglóf formát kikentem vajjal és bőven meghintettem zsemlemorzsával.
A lisztet összeszitáltam a sütőporral és belereszeltem a citrom héját.
Konyhai robottal a vajat, a tojásokkal és a cukrokkal habosra kevertem, majd sorban hozzáadtam a vanília aromát, a mazsolát, és felváltva a lisztet és a tejet. Amikor már jó egyenletes a massza, még akkor is 1-2 percig kevertem. Beletöltöttem a formába és ment a sütőbe, ahol kislángon, lassan 40-45 percig kellett volna sülnie, de az az igazság, hogy elfelejtkeztem róla és + 10 percet még sült, mire észbekaptam. Valóságos szívroham közeli állapotban nyitottam ki a sütőt, gondolván szénné égett a kuglóf, de szerencsére nem.
Kicsit sültebb, sötétebb lett a héja, ropogósabb lett, de nem égett meg. A képeken látszik is kissé, de az ízén nem rontott az biztos.
Hamarosan ezzel az adaggal kipróbálok egy töltelékes variációt is, majd azt is felteszem, ha jól sikerül.