A gyümölcsleveseken kívül szerintem ez a nyár legfinomabb, legkellemesebb, legkönnyűbb, legegyszerűbb levese. Hidegen, melegen egyaránt jó. Természetesen Dédimama receptje.
Mellé bármit lehet készíteni, de legjobb valami sós kelt tésztával vagy kenyérlángossal.
A legnagyobb hőségben sem gyomorterhelő, ellenkezőleg.
Én most újkrumplival készítettem, az újjal is valami mennyei, de lehet régivel is.
Ennél a levesnél nincs semmiféle sűrítés, a sűrűje maga a krumpli, ezért kell sok belőle.
Dédiék ezért is hívták "rántatlan krumplilevesnek", náluk ez volt a neve.
Mennyiségtől függően:
1-1,5- 2 kg újkrumpli nagyobb kockákra,
1 egész fej újfokhagyma - vagy régi - a gerezdek lapkára vágva
1- 2 cs. kapor apróra vágva
1-2 nagy pohár tejföl 20 %-os
só bőven
kevés forró zsír és 1 tk. pirospaprika
Egy fazékban odateszem a krumplit, a fokhagymával, a kaporral annyi vízben amennyi levest szeretnék.
Általában sokat főzök, nagy fazékkal, mert 2-3 tányérral eszik mindenki együltő helyében.
Délután meg többször fordulnak a terasz és a konyha között, csörögnek-zörögnek újra a tányérokkal, evőeszközökkel, hiába ez a leves eteti magát.
Sózom bőven, ennek a levesnek sósnak kell lennie, már a meleg miatt is, és a fokhagymának is meg a kapornak is ki kell érződnie.
Amikor puha a krumpli, ez persze hamar megvan, kb.15- 20 perc, egy fém merőkanálba teszek egy kevés, fél kanálnyi zsírt, vagy 1/2 dl olajat, majd a tűzhely másik lángján, takarékon, felforrósítom, óvatosan mozgatva a merőkanalat a láng fölött, majd beleszórok 1 teáskanálnyi pirospaprikát, a kanálkával elkavarom benne, hogy szépen feloldódjon, majd az egész merőkanalat belemerítem a forró levesbe, megsuhantom vele a levest, kicsit sistereg, de rögtön el is kavarom.
Ettől lesz szép színe a levesnek, mert ugye se rántás, se habarás nem kell bele.
Egy tálban simára keverem a beleborított 2 nagy pohárnyi tejfölt, majd egy-két merőkanálnyi forró levessel hőkiegyenlítek és ezek után keverem a leveshez.
Egyet forralok még rajta és kész.
Lehet forrón is enni, de legjobb langyosan, sőt teljesen kihűtve is.
Mellé itt a tejfölös lapított, részletes leírása sós kelt tésztával elkészítve, itt megtalálható.
A képeit itt mutatom.
De most a pünkösdi hétvégén a kenyérlángos /focaccia/ tésztájával készítettem, isteni volt így is, több tepsi focaccia készült, kolbásszal, hagymával, szalonnával a tetején, természetesen képeket is készítettem róla de valamit rosszul csinálhattam a képek feldolgozása során, mert eltűnt az epres-mascarponés pohárkrémmel, a görög salátával, a sült-tejfölös kelkáposztával, a reteksalátával együtt az összes hétvégén készített fotóm.
Nagyon mérges vagyok, mert jól sikerültek, és nem is értem, hogy mit bénáztam el, de még a fényképezőgép memóriáját is kitörölhettem, vagyis sehol semmi.
Tehát majd újra elkészítem ezeket, hogy megmutathassam.
.jpg)
