a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2011. február 24., csütörtök

Első blogszülinapom van ma !!!


El sem hiszem, hogy egy év eltelt, és ma 1 éves a blogom!!!
Nagyon nagy kihívás volt elindítani, a kisebbik gyermekem ötlete volt, látta mennyi gasztroblogot nézegetek, írkálgatom ki a recepteket, nekiállok elkészíteni. Egyszer csak elkezdett unszolni, hogy mennyi receptem van, milyen jókat főzők, nekem is kéne egy ilyen blog stb.stb.
Én meg mondogattam, hogy fogalmam nincs hogy kell, nem értek a számítógéphez olyan szinten, nem beszélve a fényképekről, soha nem fényképeztem.
Nem törődött az ellenvetéseimmel.
Nekiállt és összeszerkesztette, imádtam a tervezési időszakot is, én csak terveztem, a gyerekem pedig megvalósította, mi legyen a kezdőkép, mert először természetesen nem a Mucha kép volt, hanem egy zöldség csendélet egy asztalon, az is tetszett, de ez az őszies hangulatú, csodás meleg színű, szecessziós Mucha kép lett a nyertes, amit azóta sem untam meg nézegetni.
Hogyan lettem Zsanuária?
Valaha régen, az első brazil teleregényben, amit a televízió leadott, a Rabszolgasorsban a gazdag Leoncio úr konyháján egy kövér fekete asszonyság volt a szakácsnő, akit Januáriának / fonetikusan Zsanuáriának hívtak, nos mivel egy ideje én sem vagyok egy nádszál karcsúság /fiatal lányként és fiatal házasként még az voltam, igaz akkor még főzni nem tudtam/ bár annyira dagi még nem vagyok, mint a sorozatban a hölgy, a férjem szokott viccesen így hívni, ha valami nagyon ízlett neki, vagy ha valamivel nagyon sokat sürgölődtem a konyhában. Igy adta magát az elnevezés.



Akkoriban fedeztem fel Max blogján a dagasztás nélküli kenyér elkészítési módját, ami annyira gusztusos volt, könnyedén és erőfeszítések nélkül készült, hogy meg is csináltam. Azontúl, hogy finom volt, az újonnan vett fényképezőgéppel /amivel a férjem lepett meg/ életem első gasztrofotóját is elkészítettem.
A belinkelés sem tűnt nagyon nehéznek, de azért hetekig kiabáltam, hogy jöjjenek segíteni, mert elfelejtettem, hogy is kell, hova is kell kattintanom, egy-két fázist tudtam, de a többit hirtelen nem, szóval eltelt egy kis idő, mire viszonylag olajozottan beindultam.




Szóval nagyon sokat köszönhetek, szinte mindent a családomnak, az indulás gyakorlati részét illetően.
Gondoltam, felviszem a sok-sok receptemet, fényképekkel, ha másra nem, arra biztosan jó lesz, hogy a gyerekeimnek megmarad, mintegy örökségként a család kedvenc vagy kevésbé kedvenc, ünnepi és hétköznapi ételeinek, süteményeinek elkészítési módjai, néha kis történetekkel színezve, amiből megtudják, milyen is volt  az üknagymamák, dédnagymamák konyhája, ételeik, szokásaik.
Szorgalmasan irogattam, főztem, fényképeztem, feltettem, eleinte nem minden nap, csak hetente háromszor. Az egész annyira izgalmas volt, emlékszem annyira izgultam, úgy dobogott a szívem minden egyes feltevésnél, elképzeltem ahogy az egész világ látja a receptjeimet, és persze sokáig nem történt semmi.
Kicsit csalódottan, de már nyugodtabban gondoltam végig, úgysem nézi ezt senki, mit izgulok ezen ennyire.
És akkor jött egy nagyon kedves megjegyzés Katától, amitől újra a torkomban dobogott a szívem, úristen  engem látnak, olvasnak, nem csak magamnak írok itt.
Idővel, szép lassan egyre többen látogattak, irogattak, egyre több blogtársat ismertem meg,  akikkel beszélgettem, rajtuk keresztül én is egyre több és több blog ismerője lettem, érdekes volt figyelni, ugyanazt az ételt hányan hányféleképpen készítik, megismertem számomra furcsa, ismeretlen fűszerekkel és hozzávalókkal készült extra ételeket is, amiket ugyan soha nem fogok megcsinálni, de ismerni azért jó.
Szóval kinyílt a világnak egy olyan szegmense számomra, amiről addig fogalmam sem volt.
És ez jó, nagyon jó. Élvezem, szinte lubickolok benne.
Sokat változtam, pedig abban az életkorban vagyok, amikor már állítólag nincsenek nagy változások.
Engem is, a családomat is meglepte ez a változás, ami végbement bennem ezalatt az egy év alatt, mert ez az igazság, hogy megváltoztatott a blogírás, nyitottabb lettem, barátságosabb, közvetlenebb, elfogadóbb.
Előtte nagyon szomorú voltam, 2005-ben meghalt az Édesanyám, iszonyú csapás volt, soha nem heverem ki az elvesztését, de ma már nagy nehezen elfogadom a megváltozhatatlant.
Az Édesapám még él, szerencsére most már velünk, így gondoskodhatok róla.
Ebben is segített a blog, segített visszanyerni a lelki egyensúlyomat.
Igen, újra kiegyensúlyozott ember lettem, élvezem az életemet a családommal, élvezem az életkoromat, ami hamarosan egy jelentős kerek szám lesz, de nem keserít egyáltalán, élvezem a jó ételeket, sütiket, desszerteket, mivel borzasztóan édesszájú vagyok, boldogan barátkozom aranyos, kedves hasonszőrű lányokkal, asszonyokkal, recepteket, eszméket cserélünk az élet dolgairól.
Jól érzem magam a bőrömben és ezt köszönöm mindenkinek, aki ide benéz és véleményt nyilvánít.
Irány a 2. szülinap!!!!


18 megjegyzés:

  1. Kedves Anikó! Nagyon boldog első blogszülinapot kívánok! Amit leírtál az engem nagyon megérintett, mert olyan volt, mintha a szívemből szóltál volna! Köszönöm, hogy leírtad és azt, hogy akkor engedtél az unszolásnak és útjára indítottad a blogodat! Még sok-sok ilyen boldog szülinapot kívánok!
    Üdv,
    Kutya és Konyha

    VálaszTörlés
  2. Autumn, nagyon kedves vagy, köszönöm a jókívánságaidat, hasonló jókat kívánok neked is,és Turbót külön ölelem:-))))

    VálaszTörlés
  3. Gratulálok,nagyon jó a blogod.Az első bejegyzésed óta olvaslak,én csak olvasok,nem írok(blogot)és várom a folytatást.A neveden jót nevettem,hirtelen eszembe jutott a sorozat,a koromból kifolyólag én még láttam.Amikor ment akkor még én is nádszálkarcsú voltam,most inkább kévébe kötve a jellemző rám.Mégegyszer gratulálok,és várom a bejegyzéseket.Erzsébet.

    VálaszTörlés
  4. Kotaliza, látod eleinte én is csak olvastam a blogokat,azután látod mi lett, hát igen a név,mi még láttuk Isaurát meg a többit.
    A súllyal meg nem kell törődni, jókat kell enni és nevetni sokat.
    Köszönöm a kedves szavakat,megtisztelő hogy olvasod a blogomat és jónak találod, hátha te is kedvet kapsz egyszer,mindig szívesen látlak, puszillak:-))))

    VálaszTörlés
  5. Jaj Anikó, ez mennyire helyes-kedves bejegyzés volt! Teljesen visszavitt az időben, amikor kezdtem az írást - hasonlóan éreztem én is :-)

    Az Isaurára én is emlékszem! Ki nem? Tegye fel a kezét! :-)

    Boldog blogszülinapot, irány a tevékeny második év!

    VálaszTörlés
  6. Kedves Zsanuária!

    Isten éltessen sokáig még! :)
    Jó hogy elárultad a neved eredetét, mert mindig is kíváncsi voltam rá. Nekem is van egy hasonló, nagyon szeretett figurám. Szintén fekete, nagy darab asszonyság, csupa szív. (Imádom, ahogy a néger nők főznek. Van benne valami varázslatos...) A Szeress Mexikóban című könyv - film - öreg dadája. :)

    Én is hasonló nyűgökkel indultam, jó hogy a férjuram ért a számítástechnikához, programozáshoz. Nekem ő volt nagy segítségem.
    Én is a bloggal kezdtem fotózni, induláskor kaptam egy kis Kodak gépet. Azelőtt egyáltalán nem fotóztam. Most meg imádom. :)

    Kívánok még sok örömteli percet, jó receptet, kreatív alkotó pillanatokat!

    Nagyon szeretem a született hedonizmusodat, igazi Zorba vagy! :)

    VálaszTörlés
  7. Boldog szülinapot :) Valami finom tortarecept ünneplés gyanánt várható? Persze nem akarlak presszionálni :)

    VálaszTörlés
  8. ChefViki, nagyon köszönöm a kedves szavaidat, minden jót kívánok én is neked:-))))



    Duende, imádtam a Szeress Mexikóban könyvet,a filmet is, az egész történet isteni, a dadus a maga zord módján egy tündér, aranyszívű valaki, az életstílusukat, az ételeiket. Na ez a Zsanuária is ilyen volt az Isaurában, rabszolga volt ugyan, de jobb helyzetben mint azok akik kint dolgoztak a gyapotföldeken, volt vagy 200 kiló, mindig hófehér ruhában,kötényben, a fején hófehér valami feltekerve, isteni kontraszt volt a fekete bőrével, és persze jókat főzött, titokban etette a kevésbé szerencséseket.
    Köszönöm a jókívánságaidat és megtisztelő, hogy született hedonistának ill. igazi Zorbának tartasz:-)))))


    Titi,köszönöm a jókívánságot, majd gondolkodom valamin, de egyelőre annyira örülök, hogy ennyien nézik a blogomat és minden jót kívánnak,hogy teljesen elképedt vagyok, és nagyon szívmelengető érzés:-))))

    VálaszTörlés
  9. Drága Anikó!
    Duplán is örülök neked, először is nagyon sok boldog blogszülinapot kívánok neked! Személy szerint nagyon szeretem a blogodat, ami kétség kívül a te érdemed, mert olyan közvetlen és kedves vagy! Másodsorban azért a hozzászólásért, amit nálam hagytál. Nagyon jól esett az érdeklődésed, köszönöm, tényleg, szívből. Sajnos a kislányom egymás után négyszer betegedett meg, a végén már olyan kis gyenge volt, mint egy harmatcsepp.. közben apukám is rosszul lett, sürgősségi, analízisek, stb. Aztán én betegedtem meg, majd megint apukám lett rosszul. Most úgy néz ki, pár napja mindenki jól van, beleértve Tücsit is, aki nagyon mozgékony, tele van energiával, és imád a szüleim udvarán játszani. Előszeretettel lóg ki a hátsó udvarra és ijesztgeti a csirkéket, a pulykákkal még nem bír el, azok secc-pecc alatt elzavarják. Nagyon édes, a szüleim imádják.

    Sok-sok jó receptet és örömöt a blogodhoz, sokszor ölellek! :-)

    VálaszTörlés
  10. Hajnalka, örülök, hogy rendeződnek nálatok a dolgok, gondoltam, valami baj van, nagy a csend. Minden családtagodnak jobbulást kívánok, talán lassan jön a tavasz végre, mindenki meg tud erősödni, túl hosszú és hideg volt a tél.

    Örülök, hogy Tücsi éli a kis életét boldogságban, biztonságban, neki ez a dolga.

    Köszönöm kedves szavaidat és én is minden jót kívánok nektek és sokszor puszillak:-))))

    VálaszTörlés
  11. Drága Anikó!!
    Boldog Blogszülinapot kívánok Neked! A családodhoz külön gratulálok. Olyan szépeket írtál, hogy meghatódtam. Nagyon szeretek itt időzni nálad, mert minden olyan természetes. Nekem is ismerős volt a Zsanuária név, de nem tudtam, hogy honnan, na, most már én is emlékszem.

    VálaszTörlés
  12. Még sok sok sok sok sok ilyet :)
    Boldog blogszülinapot :)

    VálaszTörlés
  13. Anikó! Nagyon boldog blogszülinapot kívánok, még sok ilyet! Legyen továbbra is sok sikerélményed, örömöd benne!

    VálaszTörlés
  14. Marika63,nagyon köszönöm, kedves vagy nagyon, gyere csak nézelődni, mindig szívesen látlak, és sokszor ölellek:-)))))


    Araniel, nagyon köszönöm kedves szavaidat, és szintén minden jót kívánok neked:-)))))


    Egycsipet,nagyon köszönöm, és igyekszem megfogadni a jótanácsodat, hasonló jókat kívánok én is neked:-)))))


    Mindnyájan tündéri, aranyos és kedves emberek vagytok!!!!!!!

    VálaszTörlés
  15. Én is szívből gratulálok és még nagyon sok blogszülinapot kívánok!

    VálaszTörlés
  16. Szia olvastam a blogodat és gratulálok a szülinapjára a blogodnak:))

    VálaszTörlés
  17. Kedves Anikó szívből gratulálok! Jó volt olvasni, milyen sokat jelentett ez a blog az életedben, hogy kinyílt a világ:) Kívánok Neked további sok sikert, sok-sok finomságot, és kitartást, jó bloggolást a Magad, Családod, és a mi örömünkre is:)

    VálaszTörlés
  18. Nea, Anikó, Gyöngyi nagyon köszönöm a jókívánságaitokat, nagyon kedvesek vagytok, örülök, hogy nézitek a blogomat, ezért külön sok-sok köszönet, és mindig szívesen látlak benneteket:-))))))

    VálaszTörlés