a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2014. február 3., hétfő

Játékra hívtak hárman is....


... nagyon köszönöm mindhármuknak... Rozának, Krisztinának, Zsuzsannának.
Kicsit késtem ezzel, mert beteg vagyok, egy kis meghűlésből komoly tüdőgyulladásom lett, napok óta fekszem ugyan, de már néha kívánok egy kicsit fent is lenni.

Valamikor régen -  2011-ben  - már szerepelt egyszer ez a játék:
Ismerjük meg egymást....

Akkor fel is tettem pár információt magamról, és mivel újabb történések nem nagyon lettek az életemben, most  megismétlem az akkori felsorolásomat, mert ugyanúgy érvényes mindez ma is rám, persze frissítve a 2014 évhez.
Nem változtam semmit sem, nem tudom ez jó, vagy nem?

Újabb neveket nem jelölök ki a játék folytatására, ahogy látom többszörösen is végigfutott már ez a blogokon.


1./ Kutya és macskaimádó vagyok, de ezt rögtön láthatja az, aki a blogomra téved, a főkép alatt ott sorakoznak édes kis állatkáim, Titu kandúr, Falatka a világ legszebb keverék kankutyuskája és Szafti kandúr, hozzájuk csatlakozott még Csini a lépcsőházban talált kiscicalány és plusz még két cica, Rozsi kandúr és Cili cicalány, valamint egy gyönyörű, hatalmas, németjuhász kutyalány, Cindy.
Ők mind a Zsanuária Gasztroblog/facebook oldalamon láthatóak a fényképek/albumok rovatnál. Mindegyiknek saját albuma van.
Igaz ők, Rozsi, Cili és Cindy csak kölcsönben vannak nálunk, megőrzésre, szeretgetésre, gondozásra, kb. még egy évig, majd visszaköltöznek eredeti gazdijukhoz, aki jelenleg külföldön van.
Imádom őket.

2./Nagyon szeretek sokat és zavartalanul olvasni, miközben finom édességeket, csokit, sütit, fagylaltot, szinte bármit ami édes, majszolgatni, mivel borzasztóan édesszájú vagyok.
Ez van.
Amikor jóideje nem frissítem a blogot, nos akkor izgalmas könyvem van és azt olvasom.
Se nem látok, se nem hallok.

3./Büszke vagyok magamra, hogy sok-sok év után végre leszoktam a dohányzásról, ideje volt, pedig nagyon szerettem a cigarettát, de ennek is már 9 éve, őrület, hogy rohan az idő.

4./Nagyon szeretek tavasztól őszig csak úgy üldögélni a teraszon vagy a kertben és nézni a lombokat, bokrokat, madarakat, virágokat, hallgatni a madárcsicsergést, a méhek zümmögését, távoli kakaskukorékolást, és nem csinálni a világon semmit, csakúgy üldögélni. Csodás érzés.

5./Sportrajongó vagyok úgy, hogy én már semmit nem sportolok, csak nézem, szeretem a :
- a kerékpár versenyeket - Giro, Tour de France, Vuelta,
- a Tenisz Grand Slam-ket, nemrég ért véget az Ausztrál Open, egyébként Nadal a nagy kedvencem.
- a Forma1 futamokat tavasztól-őszig, Alonso drukker vagyok tántoríthatatlanul.
- az angol focit, az angol bajnokságot /nő létemre/, kedvenc csapatom a Manchester United, bár manapság már nincsenek annyira a topon, de még mindig nagyon jók. Az angol focin és csapatokon kívül még szeretem a FC. Barcelona játékstílusát is. Magyar focit akkor sem néznék, ha fizetnének érte, annyira rossz.

6./Szeretek utazni, világot látni, volt is benne részem a munkám révén is, de az idegen ételeket, ízeket, szagokat már nem annyira, nekem annyira magyar és paraszti gyomrom és ízlésem van, hogy ettől szinte sehol nem is tudok eltérni.
Imádom a magyar konyhát és ez már így marad életem végéig.
Talán az olasz konyhában találtam még élvezetet, főleg a tésztaételek terén, no mag a fagylaltjaikat imádom, vödörszám.

7./Végül de nem utolsósorban nagyon szeretem ezt a gasztrobloggerkedést, egy teljesen új világ nyílt meg számomra, szeretek nézelődni a blogokon, ismerkedni új ízlésvilágokkal, új receptekkel, ki mit hogyan készít, nagyon érdekes és tanulságos is egyben.
Rengeteg virtuális barátom lett, egy részükkel privátban is levelezem, de sokakkal a blogon vagy a facebook oldalamon tartom a kapcsolatot, szeretem őket, egyszóval élvezem ezt a világot.




5 megjegyzés:

  1. Én nem szeretem ezeket a tovább küldős játékokat meg a díjakat sem, még a blogolásom elején egyszer-kétszer én is csináltam, de aztán kiírtam a blogomra, hogy szívesebben veszem a kommenteket.
    Igen, tudjuk, hogy állatbarát, állatimádó vagy. Nekünk is volt egy doberman-unk, de elpusztult 6 éves korában. Akkor én megfogadtam, hogy több nem lesz, sírtunk én is meg a férjem is. De azért sem kell, mert sajnos egy ilyen kutyát nem lehetett rábízni senki családtagra, és így nem jártunk sehová 6 évig, nagyon lefoglalja az embert az állattartás. Nekem fontosabb, hogy szabadon rendelkezzek az időmmel és oda menjek ahová akarok, és akkor amikor akarok.
    Azt is tudjuk, hogy édesszájú vagy, de ez nem baj. Mértékkel minden fogyasztható.
    Arra legyél is büszke, mert nem kis dolog, hogy leszoktál a dohányzásról. Nagyon egészségtelen és nagyon drága is.
    A kert imádni való, én is nagyon szerettem amíg volt. Nagyon érzékletesen leírtad, hogy mit szeretsz benne.
    A sportrajongásodon viszont meglepődtem. Én nagyon utálom a focit, tiszta ideg fog el amikor hallgatnom kell a férjem focirajongását, mert nézi a tv-ben, meg focizott is fiatal korában. A teniszre is azt szoktam mondani, a férjem jót nevet rajta, hogy mi van ebben jó? Ugrálnak jobbra-balra, meg előre-hátra. A kezük kikészül teniszkönyökük lesz. A kerékpár versenyeket is csak a férjem nézi. A Tour de France-ba is csak azért nézek bele, hogy nézzem a tájat amerre tekernek.
    Utazni, világot látni én is szerettem, nekem is volt benne részem, mert sok évig hivatásos kórusban énekeltem, és mellette még egy másik kórusban is.
    Megkérdezhetem, hogy milyen munkád volt amivel együtt járt az utazás?
    A gasztrobloggerkedést viszont én már kezdem unni, és nincs is sok értelme. A statisztikám szerint 80 országból vannak látogatóim - de az is lehet, hogy több csak ennyire van beállítva a számlálóm - sok a "zugolvasóm" és az a 2-3 ember aki néha hozzászól valamelyik bejegyzésemhez, ők nem inspirálnak, ők kevesek ahhoz, hogy kedvem legyen csinálni. Meg aztán sok hasznosabb tevékenységem is van, pl. a kézműveskedés, amit szintén hosszú ideig csináltam, vásároztam a zsűrizett munkáimmal, meg rangos rendezvényeken, kiállításokon voltak a munkáim. Három éve a gasztroblogolás meg a másik két blogom miatt ez is háttérbe került.

    VálaszTörlés
  2. Lívia én sem szeretem, már jó ideje semmi ilyesmiben nem veszek részt, köszönettel elhárítom, de most egyrészt hárman unszoltak, másrészt emlékeztem, hogy valamikor ez a témakör már forgott, nosza előkerestem, rájöttem ez mind ma is érvényes rám, így tettem fel újra, persze frissítve a mához, de valószínű, hogy ez volt az igazán utolsó.
    Szeretem ezeket a sportokat nézni, valamikor régen kerékpároztam, ma már fel nem ülnék rá, imádom én is a tájat nézni közben, de drukkolok is bizonyos versenyzőknek, párszor egy kicsit teniszeztem is, tudni nem tudok, a focit főleg az angolt, meg a nagy jelentőségű Premier League versenyt, ahol a világ legjobb csapatai mérik össze magukat, nagy élvezettel nézzük és szurkolunk ezerrel, valamit az EB-t és a VB-t is.
    Az utazás, nos utazási irodánál dolgoztam 32 évig, de a családdal is jöttünk-mentünk eleget.
    Ma már kényelmesebb vagyok és szeretek itthon lenni, a saját ágyamban aludni stb. stb.
    Én még nem unom a bloggerkedést, meg szeretem a facebook oldalamat is frissíteni, sokat beszélgetek, politizálgatok itt-ott.
    Lívia csak azzal kell foglalkozni a mi korunkban már ami kikapcsol, élvezetet okoz, szívesen csinálod, ami abszolút érdekel, szóval semmi kényszer !!! A kényszerekből már volt éppen elég részünk, míg dolgoztunk:-)))))

    VálaszTörlés
  3. Most fog kezdődni a Téli Olimpia, alig várom, imádom a téli sportokat is, már csak nézni, valamikor rengeteget korcsolyáztam, azt jól tudtam, na azt is szeretem nézni:-))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A téli sportok is csak látványnak jó nekem, most is csak a tájat nézem. Nagyon szép helyen van az olimpia. Engem senki nem tudna rávenni a síelésre, korcsolyázásra, mert nagyon félnék az elesésektől. Igen komoly, sőt halálos balesetek is lehetnek. De nézni én is szeretem a korcsolyát.

      Törlés
    2. Lívia ilyenkor már nem is lehet megtanulni, én is gyerekkoromban kezdtem valamikor 10 évesen, akkor nem fél az ember még, pedig annyit estem, zuhogtam amennyi belefért, de imádtam a korizást, tudod milyen isteni érzés siklani a jégen ?, egyszerűen csodás.
      Anno a gyerekeimet is megtanítottam rá.
      Most már én is csak nézem, mert olyan szépek és ügyesek a fiatalok, szeretek szurkolni, kiválasztok számomra szimpatikus arcokat és drukkolok nekik, de ugyanígy a gyorskoriban is, ami nagyon izgalmas, meg a sáncugrásban, a biatlonban is, ezek számomra izgalmasak, érdekesek, ismerem a versenyzőket a tévén keresztül már évek óta, na mindegy, szóval én szeretem nagyon.
      Valamikor sokat sportoltam, tornáztam, kézilabdáztam fiatalkoromban.
      Ma már csak sétálni szeretek, azt sem mindig. De hát ez van, ha megöregedünk.

      Törlés