Végre valahára egy hét után újra olajozottan és a régi rendben megy minden a blogomon.
Hétvégén egyáltalán be sem kapcsoltam, nem akartam látni a kavalkádot. Annyira idegesítő volt.
Ma aztán nagy óvatosan gondoltam meglesem hol tart a dolog és láss csodát újra tudok kommentelni és minden mást is amit eddig.
Nem tudom kinek kell megköszönni, de mindenesetre nagyon köszönöm, hogy újra a rendes kerékvágásba vagyok.
Vígasztalásul kaptam egy "Tetszik a recepted" díjat Duendétől a "Szellem a fazékban" blog tulajdonosától az "Aszaltszilvás bablevesem" receptjéért, amit ezúton is nagyon köszönök neki.
Mindenkinek van, isteni finom, nagyon jó receptje, amire érdemes odafigyelni, elkészíteni, népszerűsíteni, egyre többen és többen ismerjék meg, terjedjen. Na ezért nagyon jó ez a díj, mert erre most jó lehetőség kínálkozik.
Az alábbiakban én is felsorolok pár blogtulajdonost, akiknek a receptjeit szeretem, rendszeresen el is készítem, és elnézést azoktól akik most kimaradtak, pedig az ő receptjeik is utánozhatatlanul jók, és említésre méltók:
Cserében muszáj elsőként Duendét említenem / Szellem a fazékban/, mert az ő "Zala ízei" fejezetében az összes receptet imádom, egyik finomabb mint a másik, valamint a nagy kedvencem /de persze annyi van, érdemes nála szétnézni alaposan/ a rózsaszín fondanttal bevont mignonja, fehér gyöngyökkel, az valami olyan látvány / a profi fényképezésről nem szólva / az embernek csorog a nyála, úgy beleharapna.
Alíz a Fakanálforgató Tollforgató, akitől a grízgaluska készítési módját tanultam, azóta tökéletesen sikerül mindig, valamint imádom a cukros saláta receptjét is, hogy a többiről ne is beszéljek /pl. az eltevései, lekvárok, savanyúságok/
Fűszeres Eszter /Fűszer és Lélek/ az autentikus zsidó konyha receptjeivel ejtett rabul, azon belül is a zsidó tojás /ami egy nagyon finom kence kenyérre/ és a húslevesbe való betét a maceszgombóc elkészítési rejtelmeibe avat be bárkit, aki arra jár és érdeklődik. Engem abszolút megnyert, azóta is rendszeresen készítem, de érdemes a süteményeit is megtekinteni.
Limara /Limara péksége/ akinek olyan csodás kelt tésztái, pogácsái, kenyerei vannak, olyan tökéletes receptleírásokkal, szinte csak az ő receptjei szerint sütöm a felsoroltakat, csodás finomak, az egész család kedvencei.
Kata /Kata Konyha/ akinek az eperkrém tortája, kakaós sütije, egytál ételei, a "Kifőztük"-ben hozott receptjei, belefektetett rengeteg munkája tetszik nagyon.
Hajnalka /Evés közben jön megy az étvágy/ aki olyan réges régi érdekességek receptjét adja meg, mint az édes rózsalé és a karamellás dió, felejthetetlen gyermekkori ízek, illatok, és a Tücsi hírek.
Tündér /Izes kalandok/ akinek többek között, sok jó receptje közül imádom az öntött salátáét, ami a nagymamámékra emlékeztet.
Mézigörl /Mézes finomságok/ akinek a blogján nem tud az ember választani a rengeteg finom, mézzel készült ill. az anélküli, sütemény és sok egyéb más receptje közül. Érdemes tallózni a blogon, és kipróbálni a recepteket, pl. a epres rebarbarás tortáét, vagy a régimódi csokoládétortáét, és még hosszan sorolhatnám.
Barbi /Barbi konyhája/ akinek a mákos pitét és a hamis Zachert, valamint egy egyszerű krémes finomságot köszönhetek, egyik finomabb mint a másik.
És végül de nem utolsósorban egy kakukktojás, Nea /Az otthon ízei/ akinek kivételesen most nem a receptjeit sorolom, annak tessék utána nézni a blogján, van bőven sok jó, hanem a blog fejléce a kedvencem, egy réges régi mesekönyvemre emlékeztet, Szurtos Panna volt a címe, egy kislányról szólt aki nem szeretett mosakodni és fellázadtak körülötte a tárgyak, összefogtak és megfürdették, lesikálták a környezetét is és őt is. /Jól sikerült a nevelő célzat, azóta sincs gondom a fürdéssel./ Abban a könyvben voltak ilyen stílusú, hangulatú rajzok, mint Nea blogfejléce, sajnos a könyvecskét hiába keresem, kutatom évek óta, nem lehet kapni sehol, nem tudom az íróját ill. rajzolóját sem, így nagyon nehéz.
Mára ennyi a felsorolás, természetesen négyszer-ötször ennyi blogot tudnék sorolni, tele receptekkel, de hely és időhiány miatt nem megy, majd a többiek felsorolják a most kimaradottakat.
a legméltóságteljesebb cica volt
a legszebb kutyuska
a legokosabb cica
Keresés ebben a blogban
2011. május 30., hétfő
Másik sajtos ropogós...azaz juhtúrós-sajtos rúd
Ez a másik sajtosrúd recept, amit nagyon érdemes elkészíteni.
Másnap is friss, ropogós, törékeny, már ha marad belőle.
Itt is 2 főre adom a mennyiséget, nagyobb családnál, társaságnál értelemszerűen duplázni kell!!!
30 dkg liszt
30 dkg vaj
30 dkg juhtúró
1 ek. só
1 tk. őrölt bors
tetejére: köménymag, szezámmag, lenmag, reszelt sajt stb.
1 tojás kissé felverve a kenéshez
A kenyérsütőbe tettem bele mindent, a lisztet, elmorzsolva a vajat is és a juhtúrót is rá, majd a fűszereket és a tésztagyúró 15 perces programján összegyúrattam a géppel.
Mikor kész, fóliába csomagoltam és egy éjszakára betettem a hűtőbe pihenni, akinek nincs ennyi ideje az 2-3 órára minimum tegye be. Ugyanis minél tovább pihen annál jobb lesz.
Másnap lisztezett deszkán kinyújtottam kisújjnyi vastagra, felvert tojással lekentem és vastagon megszórtam köménnyel, mi nagyon szeretjük a köménymagot, szeretem különösen elropogtatni.
Begyújtottam a sütőt, majd derelyevágóval elkezdtem darabolni a tésztát és tepsire rakosgatni.
Mikor az összes tepsin volt, megkezdtem a sütését, 15-20 perc kellett egy-egy tepsinek, hogy pirosra süljön.
Langyosan a legfinomabb, mire az összes kisült, addig én legalább egy tepsi adagot megettem.
Egész életemben édesszájú voltam, most is, de újabban nagyon érdekelnek a sós-sajtosok is
Nem lehet ellenállni neki, de miért is kéne????
Mire este a BL döntő kezdődött - tulajdonképpen arra sütöttem - 3-4 darab árválkodott a tál alján.
Falatka is állandóan ott kuncsorgott egy-egy darabkáért, neki is ízlett.
2011. május 26., csütörtök
Ropogós sajtos rúd
Sajnos még semmi nem történt, ugyanaz a kavalkád van a blogomon harmadik napja.
Nagyon mérges vagyok.
Továbbra sem tudok válaszolni a nekem /a blogomba/ írt megjegyzésekre, látom, olvasom, kiteszem őket, ezt engedi a rendszer, de a választ már nem továbbítja. Van akinek a blogján tudok megjegyzést írni, van akién nem.
Mi az a profil megjelölés, amit egyes blogok megjegyzés ablakocskája alatt kér????
Ha valaki tudja, mi a megoldás vagy a teendő, az írjon az email címemre, / a magamról c. résznél található/
azt megkapom, azon tudok kommunikálni. Volt olyan kedves látogatóm, aki rögtön ide írt, annyira megörültem neki meg annak, hogy tudok válaszolni az írására.
Addig is felteszek egy nagyon finom, nem nagy faxnit igénylő, jó kis vendégváró, magunkat is kényeztető sajtos receptet, a forrás Frank Júlia 1998-as Izvilág évkönyve.
Sajtos, ropogós
2 főre:
25 dkg liszt
25 dkg vaj
25 dkg reszelt sajt
3 tojássárgája
1 ek. só
1/2 tasak sütőpor
1-2 ek tejföl
Kenés: a tojásfehérjék enyhén felverve
szóráshoz: vagy-vagy, ki mit szeret
reszelt sajt, kömény, szezámmag, lenmag,
A lisztet összeszitáltam a sütőporral és a sóval majd a vajjal elmorzsoltam, és sorban hozzáadtam a többit, tejfölt csak annyit kell hozzáadni, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Cipóvá formáztam.
Nem kell pihentetni, azonnal lehet nyújtani lisztezett deszkán, majd megkentem a tetejét, megszórtam reszelt sajttal és derelye vagy pizzavágóval /kipróbáltam mindkettőt, mindegyik jó/ rudakat vágtam, igyekeztem olyan szélesre vágni, amilyen vastag volt a tészta. Ezalatt forrósodott a sütő, és tepsinként 15-20 perc alatt pirosra sütöttem.
Ez a mennyiség 2 főre sem túl sok, pláne ahogy kisült egy-egy tepsi, szélvészsebesen kopott-fogyott a sok rudacska, még azon melegében.
Rögtön másnap dupla adaggal indítottam, újra megsütöttem, na az kitartott egy délután.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, de 50 dkg liszt ésatöbbi alatt el se kezdje, mert egymást fogják nézni az üres tál felett, elsőre mi is így jártunk.
Nagyon finom, ropogós, törékeny, ahogy kell.
Következő bejegyzésem a másik sajtos rúd lesz, ami juhtúróval készül, szintén ropogós és csodafinom.
Ezzel a két rúddal és egy-két pogácsa recepttel aztán bármilyen vendégség, szilveszter, nyári kerti parti stb. sztárjai lehetünk, már ami a sós-sajtosokat illeti, csak jó sokat süssünk belőlük.
2011. május 24., kedd
Díj megint
Barbitól kaptam, nagyon megörültem neki, nagyon köszönöm, hogy gondolt rám!!!!!
Teendő nincs vele.
Én is felsorolok itt pár blogot, akik szerintem nagyon megérdemelnek minden díjat, bármennyit is kapnak.
Csakhogy, valami történt a blogommal, sajnos nem tudok értesítést hagyni a blogjukon, sem az én blogomra írt megjegyzésekre nem tudok válaszolni, sem más blogján én sem tudok hozzászólást ill. megjegyzést írni, ugyanis a rendszerben valami változás történt, állandóan újra be akar léptetni e-mail -el és jelszóval, ha megteszem akkor sem hozza az emblémámat, sem azt, hogy Anikó írta, hanem névtelenként jelöl és nem továbbítja az üzenetemet, hanem megint a beléptetést kéri. Egy ördögi beléptető körforgásban vagyok, a saját blogomon is, fogalmam nincs mit kéne tennem.
Szerencsére új anyag feltételét engedi, de reagálni már nem.
Kérem, aki látja a felsoroltak listáját adja át, ha tudja, nagyon köszönöm a segítséget.
Ha valaki az én receptjeimhez ír megjegyzést, attól is elnézést kérek, nem bunkóságból nem válaszolok, egyszerűen nem tudok.
Ha helyrejön ez az egész, akkor pótolom, közben remélem nem megy el a kedvem ettől az egésztől, meg az élettől is, de jelenleg nagyon mérges vagyok.
A felsorolt blogokat nagyon szeretem, és még sokkal többet is soroltam volna, de a fentiek miatt nem volt türelmem hozzá, elnézést ezért.
Latsia konyhája
Házias Konyha / Viki
Citromhab
Faluvégi kurta konyha /Thrini
Fakanálforgató tollforgató /Alíz
Gyöngyi - vegyes köret
Kata Konyha
Limara péksége
Max konyhája
Mézes finomságok
Ottis főz
Pásztortűz
Szépségtár /Szepyke
Zamat és illat
Remélem valaha egyszer megtudják véletlenül.
Ezzel a gyönyörű rózsaloncvirágról készült képpel zárom a mai napot és várom a blogom helyreállását.
Bódító bazsarózsa
Kedvenc virágom.
A képsorozat a bazsarózsabokor egy hetét mutatja, az egészen pici bimbóktól a teljes kinyílásig.
Sajnos azt a finom illatáradatot ami a kertben terjeng nem tudja a számítógép visszaadni, sajnos.
Ugye milyen csodálatosan szépséges, édes, fűszeres illatú virág????
Itt meg egy napozó lepke.
2011. május 19., csütörtök
Öntött saláta
Duendénél és Tündér blogján láttam meg a receptjét és jött elő a réges-régi gyerekkori emlék...
...Ugyanis gyerekkoromban sokszor láttam a nagyszüleimet öntött salátát enni.
Mi viszont a szüleimmel soha nem ettünk ilyet, ők nem szerették, ilyeneket hallottam tőlük, hogy olyan forrázva, mint egy felmosórongy, így én is csak nyersen, azaz hideg ecetes-cukros lében ettem a zöld salátát.
/ Egyáltalán, a szüleimnek a zöldsaláta főzésével volt valami nagy problémájuk, mert a salátalevest és a salátafőzeléket is felnőtt koromban, anyósom révén kóstoltam először, addig nem is hallottam róluk, azóta viszont imádom, és nagyon sűrűn készítem is./
Nagymamám nem erőltette a dolgokat annak idején- nagy kár- és így esett meg ez az elképesztő történet, hogy én most ettem először és mi történt, elsőre beleszerettem.
Hozzávalók:
2-4 fej, salátának csak a belső "szív" része kell, egyben hagyva, majd kettőbe vágva
/Angliában bezzeg lehet kapni a salátának csak a "szívét" is külön csomagolva/
Frissítés: ma már nálunk is kapni csak Salátaszívet !!!!
15-20 dkg füstölt húsos kolozsvári szalonna, kockázva
2-3 gerezd fokhagyma, lapkákra vágva /lehet több is/
Öntet:
2-4 tk. cukor
2-3 ek. ecet
1,5-2 dl hideg víz
só, bors
Az öntet hozzávalóit össze is keverhetjük és így készítjük oda a főzéshez, szerintem így jobban a szánk ízéhez igazíthatjuk, de lehet külön-külön is.
A szalonnakockákat pici zsíron piros, ropogósra sütöttem, majd kivettem egy kistányérra és félretettem.
A visszamaradt zsiradékra rászórtam a cukrot, egyet kevertem rajta, jött hozzá az ecet, só, bors, majd felöntöttem a vízzel és már ehhez az öntethez adtam a fokhagymát. Pár percig jól összeforraltam az egészet, és persze kóstolgattam, miből kell még hozzá, hogy igazán finom legyen, azt természetesen pótoltam.
A mosott, negyedelt salátaszíveket beleforgattam ebbe a forró ízes lébe és jól összeforgattam, hagytam 2-5 percig rotyogni benne, majd egy sütőtálba öntöttem át az egészet és a tetejére szórtam a szalonnapörcöt.
Szerintem egy kicsit főttnek, és egy kicsit nyersnek is kell maradnia, vagyis a köztes állapotot kell eltalálni, akkor jó, ha roppanós. Nekem legalábbis.
Tálaláskor lehet tejfölözni is, ezt most kihagytuk, de legközelebb feltétlenül kipróbálom, biztos illik hozzá. /Azóta tejfölösen is kóstoltam, mennyei.../
Nálam ugyanis ezentúl rendszeresen lesz, télen-nyáron.
Sültekhez is kiváló meleg saláta, sőt egyenesen különleges.
Friss kenyérrel ettük most, hús nélkül, csak így magában, nagyon finom, fölséges ebéd volt.
/Férjem persze durcáskodott, hiányolta a húst mellőle, de végül beletörődött, viszont egy óra múlva közölte éhes... férfiak...hihetetlenek.../
2011. május 18., szerda
Édes illatú akácvirágok
Teljes virágpompában állnak az akácfák, annyi virágfürt lóg az ágakon, majd megszakadnak, és olyan édes illat árad a kert felől be a nyitott ablakon át a házba, ahogy ülök a számítógépnél, az orrom előtt lengedez ez a finom illat, végre megint süt a nap, meleg van, elvonultak a hétvégét megkeserítő esőfelhők, viharos szelek.
Az akácvirágnak nem csak az illata édes, hanem az íze is, amikor Falattal kint sétálok, letörök egy-egy fürtöt, átnézem, nincs-e bogár benne és megeszem, finom édes, illatos. Gyermekkoromat idézi.
Tudom szoktak édességet, desszertet készíteni belőle, kicsi gyerekként ettem is, a nagymamám sűrű palacsintatésztába mártogatta a megtisztogatott, átnézett fürtöket és forró zsírban kisütötte, porcukrozva tálalta nekünk, mi meg áhítattal, különlegességként majszoltuk, ahogy a bodzavirágokat is.
Érdekes, a bodzavirágból szörpöt is készített mindig, de akácvirágból nem, akácvirág szörpről még nem hallottam sosem. Pedig lehet, az is nagyon finom lenne.
Május délutáni napsütötte kertképek.
Címkék:
bokrok,
elmélkedések,
emlékek,
fák,
Falatka kiskutyám,
virágok
Erdei gombás,cukkinis,tejszínes gnocchi
Nahát ez aztán igazán gyors ebéd vagy vacsora. Annyi idő kell hozzá amíg a forró vízben feljön a gnocchi a felszínre, azalatt kész a mártás is és tálalható.
Szupergyors, szuperfinom !!!!
1/2 kg gnocchi, készen kapható
2 maréknyi fagyasztott erdei gombakeverék
4 gerezd fokhagyma, lapkára vágva
2 db 10-10 dkg-os hengeres, zsíros, ömlesztett sajt, az egyik lehet füstölt ízű, a másik natúr
2 db zsenge cukkini, felkarikázva
2 dl tejszín
petrezselyem jó sok
só,bors
Odatettem vizet a gnocchi kifőzéséhez, amikor felforrt sóztam és egyszerre beleszórtam a nudlikat. Pár perc kell ahhoz, hogí feljöjjön a víz felszínére, akkor már lehet is leszűrni.
Szeretem ezt a készen kapható gnocchit, finom, nagyon gyorsan kész, remekül tapad rá a mártás és összességében jóízű végeredményt kapunk. Biztos a frissen készített még jobb, de szerintem ez tökéletesen megállja a helyét és nem kell fáradozni annyit.
Amíg a nudli fő, egy mély serpenyőbe olajat öntök, nem sokat és amikor forró megy bele a fokhagyma, majd a cukkinikarikák és a gombakeverék úgy fagyottan. Jól összeforgatom, rányomom a két ömlesztett sajtot, meg a tejszínt, kevergetve szépen összeoldódnak és hagyom takarékon kicsit rotyogni az egészet, sózom, borsozom és rászórom a petrezselymet majd a fazékból átemelem szűrővel a forró, kész gnocchit és elkeverem. Ha netán túl sűrű lenne a sajtszósz egy kevés gnocchi főzőlevet merek hozzá.
A végeredmény egy nagyon finom, krémes, sajtos, gombás ízű nudli.
2011. május 17., kedd
Sajtos-besameles kukoricás, karfiolos egytál
Ez is nagyon finom egytál étel lett, ráadásul lehet csak úgy magában enni salátával, vagy köretként hús mellé.
Mindkettőnél kiadós és finom ebédet vagy vacsorát kapunk.
1 kg fagyasztott, rózsáira szedett karfiol / ha friss, akkor 2 fej, szintén rózsáira szedve/
1/2 kg fagyasztott, szemezett kukorica
25 dkg reszelt sajt
5 dkg vaj, 5 dkg liszt, 5 dl tej a besamelhez
só, bors
Nagy fazék forrásban lévő, sós, vegetás vízben megfőztem egyszerre a karfiolt és a kukoricát, pár perc alatt puhára. Nem kell agyon főzni, még a sütőben is párolódik majd. Leszűrtem és egy jókora sütőtálba borítottam.
Elkészítettem a besamelt a szokott módon - vajon átpirítom a lisztet és felengedem a tejjel, sűrűre főzöm, sózom borsozom - szép egyenletesen ráöntöm a zöldségekre. Lehetőleg mindenhol befedje.
Tetejére sok-sok reszelt sajtot szórok és forró sütőben pirosra sütöm.
2011. május 16., hétfő
Sonkás, sajtos lepény
Kicsit eltűntem egy jó hétre, mert költözködtünk véglegesen a vidéki házunkba. Rengeteg rumli és pakolás volt először fent Budapesten, azután itt lent. Ha azt mondom halálosan fáradt vagyok, akkor semmit nem mondtam, a lábaim mint a fatuskók, dagadtak és annyira fájnak a sok járkálástól.
Iszonyú, hogy egy élet során mi minden halmozódik fel, fontos és abszolút nem fontos tárgyak tömkelege, eldönteni mi megy és mi marad, mi az ami kidobásra kerül.
Szóval elegem van, az életben soha többet nem akarok költözködni, elég volt.
Falatka persze élvezte az egészet, mert mindenhová vittük magunkkal, velünk utazott oda-vissza, nézte a pakolást, pontosabban végigszimatolta, és esténként teljesen kimerülten, ájultan aludt a rengeteg élménytől.
Persze még nincs vége, eddig még csak a bútorok, ruhák stb. kerültek a helyükre, a könyvespolcok még csak most lesznek beállítva, a több ezres könyvtárunkat még újra el kell helyezni, rendszerezni.
Végre megint a saját megszokott ágyamban alszom, talán most már tudok regenerálódni majd.
Persze főzés nem nagyon volt, rengeteg pizzát ettünk, abból is elegem van már.
Így a vége felé kezdtem egytál valamiket összedobni, meg leveseket, hogy valami meleg is kerüljön a gyomrunkba.
Most füstölt, főtt tarjából készült és kivételesen fagyasztott leveles tésztában sütöttem.
Ha én készítem a tésztáját az a következő:
1 dl langyos tejföl
1 tk. cukor ezt felfuttatom
1 tasak porélesztő
30 dkg liszt
10 dkg puha vaj
1 tojássárgája
só, bors
A lisztet, a puha vajjal elmorzsolom, adom hozzá a tojássárgáját, sózom, borsozom, hozzáöntöm az élesztős tejfölt és jól összegyúrom. Ha szépen összeállt, 30 percig pihentetem, majd egy formába, vagy tepsibe nyomkodom úgy, hogy oldalt pereme legyen. Meghintem zsemlemorzsával.
Töltelék:
2 db vöröshagyma, vagy póré
30 dkg füstölt főtt tarja / vagy a sonkamaradék /
Öntet:
4 egész tojás kissé felverve
2,5 dl tejszín
1 ek. liszt
30 dkg reszelt sajt
só, bors
A töltelékhez közben a vöröshagymákat, megtisztítom és szálasra aprítom, majd megdinsztelem kevés olajon üvegesre.
A főtt tarját csíkokra metélem és összekeverem a hagymával és a tésztára terítem egyenletesen.
Az öntet hozzávalóit összekeverem és rálocsolom a hagymás-sonkás tésztára.
Forró sütőben pirosra sütöm.
A képen látható lepényt most leveles tésztával sütöttem, így is működik a dolog, tehát ezzel is jó.
Eléggé laktató.
Melegen-langyosan a legjobb.
2011. május 8., vasárnap
Erdei gyümölcsös joghurtkrém
Finom kis desszert.
Jamie Oliver: Inyenc című kiadványában található, gyümölcsös álomdesszertek címen, újságárusoknál lehet kapni.
Az eredeti recept csak málnával szól, nekem meg erdei gyümölcskeverékem volt itthon, meg egy fél zacskó ribizli, nos ezeket használtam fel.
Nyáron friss gyümölccsel is elkészítem majd, mert könnyű, hideg, citromos, gyümölcsös ízű.
Bármilyen idénygyümölccsel elkészíthető, nagyon finom, könnyű kis jégbehűtött desszertet kapunk, sőt tortalap is tölthető vele, ha kiadósabbat akarunk.
1/2 kg gyümölcs
2 db nagy pohár natúr joghurt
1 citrom, leve és héja
10 dkg cukor
2,5-3 dl tejszín
1 tasak Horváth Rozi féle zselatinpor
A zselatinport kb.2 dl vízben elkevertem és kis tüzön állandóan kevergetve feloldottam, és felmelegítettem, mielőtt felforrt volna levettem a tűzről és félretettem hűlni.
A citromot forró víz alatt jól megsikáltam.
A tejszínt kemény habbá vertem.
A joghurtokat tálba borítottam, ráreszeltem a citrom héját, majd ráöntöttem a kifacsart levét, beleszórtam a cukrot és jól összekevertem. A feloldott, még meleg zselatinhoz 4 ek. joghurtos keveréket adtam, elkevertem majd hozzáforgattam a tálban lévő összes többihez. Egyenletesen elkevertem és hozzáadtam a még fagyott gyümölcsöket is. Az olvadó gyümölcs tökéletesen hűti és dermeszti a krémet.
Legvégül a tejszínhabot is belekevertem.
Hideg vízzel kiöblítettem a fagylaltos kelyheket és púpozva belemertem a krémet mindegyikbe.
Tetejét fagyott ribizliszemekkel díszítettem és mentek a hűtőbe 1-2 órára.
A délután fénypontja volt az elfogyasztása, nagyon-nagyon finom.
Tejfölös hús
Wise Ladynél láttam ezt a receptet még pár héttel ezelőtt, ma döntöttem úgy, ez lesz az ebéd.
Jellegében, ízében hasonlatos a savanyú vetrecéhez, talán ez egyszerűbb készítésű.
Mindenesetre gyorsan készen volt, és szokatlanul korán ebédeltünk.
Szeretjük a szószos húsokat, és nem lehet mindig vadast enni.
fejenként 1-2 szelet karaj /lehet tarja, vagy szép sertéscomb szelet is, vagy csirkemell-pulykamell szeletek is/
jóféle fűszerkeverék
olaj
2 db vöröshagyma, szálasra vágva
2-3 tk.majoranna
só,bors
1,5 dl száraz bor /mindegy fehér vagy vörös/
1 ek.liszt
2-3 dl tejföl
A hússzeleteket jól bedörzsöltem "mustáros grillpác" fűszerkeverékkel még reggel és így órákat állt a fűszerben, nagyon jót tett neki.
11 órakor egy nagy serpenyőben olajat forrósítottam és a hússzeleteket mindkét oldalukon átpirítottam, kivettem és félretettem. A visszamaradt zsiradékra rászórtam a hagymát, azt is átpirítottam majd visszatettem a húsokat, ráöntöttem a bort és rászórtam a majorannát, borsot és lefedtem. Jó egy órán át párolódott az egész, közben néha rápillantottam, nem kell-e rá egy kis víz. Amikor tökéletesen, omlósan puha lett behabartam lisztes tejföllel, még egy kicsit rotyogtattam, és kész is volt.
Köretnek zsemlegombócot tálaltam mellé, receptleírása a köreteknél, azaz itt.
De lehet spagettivel vagy makarónival is tálalni, egyként finom.
Jók, kiadósak és nem gyomor terhelő ételek ezek a szószos húsok, mint például a vadas, a savanyú vetrece és ez a tejfölös is.
Mi legalábbis nagyon szeretjük mindegyiket.
2011. május 4., szerda
Zúzapörkölt
Életemben először főztem zúzapörköltet, senki ne kérdezze miért, mert nem tudom.
Valahogy eddig nem jutott az eszembe, pedig szeretjük a zúzát, húslevesben rendszeresen főzöm a többi aprólékkal együtt, és esszük is.
Régen a menzán ettem is zúzapörköltet, azután elfelejtődött.
Most ugyanúgy készítettem, mint a közönséges többit, mint például a csirkepörit, szarvacska tésztát főztem ki hozzá, pedig tudom nokedlival az igazi.
Legközelebb pirospaprika nélkül, fehéren azaz tejszínesen készítem el, egyszer ettem így valahol és különlegesen finom volt úgy is.
Nagyon megosztó étel, van akit a hideg is kiráz az ilyesmitől, jó, én sem eszem meg a pacalt, sem a vesét, tüdőt, sem az agyvelőt, de a forró, húslevesbe főtt marhacsontból kiütögetett velőt piritóson, picit megsózva, azt igen, azt egyenesen imádom és a baromfi aprólékot is, igen.
Szóval finom étel, el is határoztam, hogy nálunk ezentúl rendszeresen lesz.
Salátának tzatzikit készítettem hozzá, jó kaprosan, fokhagymásan, és kefírrel kevertem a durvára reszelt uborkát.
Finom volt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)