a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 10 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 6 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 7 éves

Keresés ebben a blogban

2012. november 19., hétfő

Sajtos, besameles brokkoli





Szeretjük, mert egyszerű, egészséges, finom, könnyű, gyors ebéd.
Most csak így hús nélkül.

2 nagy fej friss brokkolirózsa /fagyasztottból is jó/
10 dkg vaj
10 dkg liszt
1 l tej
25 dkg reszelt trappista sajt
só, bors /aki szereti szerecsendiót is őrölhet a besamelbe, én nem szeretem/
2-3 főtt tojás karikázva  /nekem ez maradék volt, el is hagyható/

Bő, forrásban lévő sós vízben előfőztem a rózsáira szedett brokkolit, csak úgy roppanósra.
Szűrőkanállal átszedtem vajazott vagy olajozott tepsire, a főzővizet nem érdemes kiönteni, isteni finom levest lehet készíteni belőle, pár rózsa brokkolival,  kevés zöldséggel, vajasgaluskával, tejszínesen.
A brokkolik tetejére elhelyeztem a tojáskarikákat, ez is dúsabbá teszi a végeredményt.
Egy nyeles lábasban elkészítem a besamelt, felolvasztom a vajat, átforgatom rajta a lisztet, felöntöm a tejjel, sózom, borsozom és összefőzöm sűrűre, majd a tepsin lévő rózsákra csorgatom, lehetőleg mindenütt fedje, végül nagyon sok reszelt sajttal vastagon meghintem.
Forró sütőben addig sütöm amíg szép piros ropogós lesz a teteje.







2012. november 15., csütörtök

Színes, napsütötte, csodaszép őszi napok most nálunk...






Ez a színkavalkád szép az őszben








Sajnos egyetlen vadludat sem tudtam most lekapni, pedig megérkeztek és nyüzsögnek a tónál, sokszor feketéllik az ég tőlük, amikor V alakban repülnek, olyan sokan vannak.
Nagyon szép madarak.
Itt töltik a telet a tatai tónál azután márciusban mennek vissza északra.
Érdemes idelátogatni és megnézni őket most amikor ilyen szép napok vannak, mert jól megfigyelhető, az életük, a mindennapjaik, hogy például amíg a többség alszik a kimerítő hosszú út után,  pár lúd "őrségben" van, vigyázzák a többiek álmát és riasztanak, ha valami veszedelmet észlelnek.
Mint megtudtam szakértőktől sajnos lehet rájuk vadászni, mert nem mindegyik védett, de ha rajtam állna mind védett lenne, mert olyan kis helyesek.





A madárbirs szinte lángol





Kicsit "művészieskedtem",  az esővizes hordóból visszatükröződő látványt próbáltam megörökíteni








2012. november 14., szerda

Kaktuszkám szépséges sárga virágai, bimbói






Tavaly amikor megvettem, lilás-rózsaszínes bimbókkal volt tele, amit a hazahozatala után két nappal mind eldobott.
Szegény Szaftit szidtam, mint a bokrot, azt hittem ő piszkálta le, mert nagyon szagolgatta, tanulmányozta, mint minden új dolgot, ami bekerül a házba.
Mint szakértőktől megtudtam, bimbós korában nemhogy szállítani, de egyáltalán megmozdítani sem szabad ezt a növényt, mert attól dobja el az összes bimbóját.
Nos ahhoz képest, hogy meg voltam győződve, lila színű virága lesz, itt van a bizonyíték a gyönyörű halványsárga, vaníliasárga virágokra.
Nagyon tetszik.
Majd azért beszerzek lila és fehér virágút is, mert olyan kis helyesek.






2012. november 13., kedd

Birsalmasajt és kompót





Imádom a birsalmát vagy birskörtét, mindegy mert ugyanaz, lehet így is úgy is hívni.
Nagyon egészséges, a magas kálium és pektin tartalma miatt érdemes fogyasztani és csökkenti a koleszterin valamint a vércukor szintet is, no meg nagyon finom.
Kaptam vagy öt kilót itteni falubeli jóbarátoktól, ugyan majd meghaltam amíg megsikáltam, negyedeltem, kimagvaltam, persze több részletben, mert egyszerre nem lehet kézzel bírni.
Hogy lehet ilyen iszonyúan kemény.
De nagyon megért minden fáradtságot, tenyér feltörést, ugyanis olyan kemény, mint a kő, amikor az ember megpróbálja ketté vágni, meg utána több cikkelyre, nem beszélve a magház kioperálásáról.
Először a kompót készült el, majd a sajt.
Egyik finomabb, mint a másik.
Gasztroajándéknak is tökéletes karácsonyra.

Tegnap este hívott egy ismerősöm, vele és párjával barátságos kertviszonyban vagyunk, holott a kertjeinket sok-sok kilométer választja el egymástól, ők nyáron ellátnak minket paradicsommal, őszibarackkal, mert náluk az terem bőven, mi meg ősszel almával és dióval őket, mert nálunk meg ezekből van sok.
Szóval felhívott, hogy elfogadnék-e egy kis birsalmát, úgy öt kilónyit. Nevettem, naná, hogy el.
Tehát várom az újabb szállítmányt.
A pucolásra most nem gondolok, a birsalmasajtra sok-sok dióval dúsítva annál inkább.
Majd megint többször ugrok neki az új adagnak, mindenesetre már edzem a kezeimet.





Tehát 2,5-3 kilónyit először is alaposan dörzsi szivaccsal lesúroltam, hogy a szöszöket eltávolítsam, hámozni nem szabad mert a héj tartalmazza a legtöbb pektint, vétek lenne kidobni, az esetleges hibákat persze kivágtam, daraboltam azaz négybe vágtam minden almát és a magházát eltávolítottam majd citromos vízben tartottam barnulás ellen.
A lekvárfőző nagy lábasomba szórtam az összes almadarabot, aláöntöttem egy deci vizet és tűzre tettem megpárolni, ez úgy fél-háromnegyed óra. Időnként átkevertem.
Amikor már puha botmixerrel pürésítettem csak úgy rusztikusan, nem baj, ha nem teljesen egynemű és vannak benne kis almadarabok, majd azon melegében lemértem.
2 kilogramm lett, a pürét visszaöntöttem a lábasba és ugyanennyi cukrot szórtam rá, persze lehet kevesebb cukorral is, de én úgy vagyok vele, hogy úgy az igazi, ahogy régen is főzték, tehát jól elkevertem, hogy a cukor elolvadjon a forró pürében, majd visszatettem a tűzre és fedő alatt pöszögtettem, most már állandó keverés mellett, nehogy leégjen.
Először olyan sápadt, fakó halványsárga a színe, az okosok szerint addig kell főzögetni, rotyogtatni állandó kevergetés - és nyalogatás, ugyanis minden fázisában eszméletlenül finom, ki bírná megállni kóstolgatás nélkül, én biztosan nem - mellett, vagyis akkor jó a sajt, ha narancsos sárgára, majd egyre sötétebbre vált a színe és természetesen jó sűrű az állaga.
Hát én kb. 30-35 percet főztem a cukorral összesen, mert gyorsan sűrűsödött, idővel egyre lassabban, komótosabban pöszög, egyre nehezebb kevergetni, minden keverésnél látszik a lábas alja, ebből is látni, hogy kezd összeállni, amikor is úgy döntöttem, nekem eléggé narancssárga és sűrű már és szerintem készen van.
Na ekkor egy jó marék, épp csak kicsit megvagdalt, tördelt diót kevertem bele.
Egy tepsit meg egy kerek tálat sütőpapíroztam - jó a folpack is - és az irgalmatlanul forró masszát külön, külön belecsorgattam.
A spájzban egy magasabb helyre helyeztem 2 napra száradni, majd ezek után egy rajztáblára /amit sütemények kiborítására, szeletelésére, kisebb adagok gyúrására tartok/ kiborítottam mindkét formációt, papírokat lehúztam róluk, tetejükre diódarabokat nyomkodtam díszítésül majd mentek vissza a spájzba, hogy a másik felük is száradjon. Újabb 2 nap elteltével kicsit daraboltam belőlük és elégedetten kóstolgattuk, én ráadásul büszkén is a saját ügyességemtől eltelve, hogy ez milyen finom lett.
Mondanom sem kell a kerek forma már nincs meg, elkopott, megettük, a másik is erősen soványodik.









A kompót a szokásos módon készült.
Ebben az esetben természetesen hámozom is a birsalmákat.
Az almadarabokra annyi vizet öntök, hogy bőven ellepje, mennek rá a fűszerek, fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, csipet só és cukor ízlés szerint, mi közepesen édesen szeretjük.
Sőt egy evőkanálnyi vaníliáscukrot is adtam hozzá.
Jó rá a mézeskalácsfűszer is, meg egy-két karika citrom.
Félóra alatt puhára főztem, de nem vajpuhára, én ugyanis szeretem, ha harapni, rágni lehet, tehát roppanósra.
Langyosan, hidegen, magában, de zsírosabb sültek /liba, kacsa, oldalas, csülök pékné stb./ mellé pláne frenetikusan finom köret.
És különleges.




Mit mondjak, olyan nagyon finom, hogy alig várom az új szállítmány érkezését és rögtön belevágok a 2.sz. birsalmaprojektbe, a nehézségekkel most nem foglalkozom.




2012. november 12., hétfő

Libaságok






Minden évben tartjuk ezt a kedves szokást Márton napon, régebben amikor még nem volt a válság, étterembe mentünk enni  mindenféle libafinomságokat, mert az olyan jó kényelmes volt, főleg nekem nem kellett egész nap a konyhában sürgölődni, aztán ahogy egyre nehezedik a helyzet, azaz egyre kevesebb pénze van mindenkinek, háromszor is meg kell gondolni az ilyesmit.
Pár éve már itthon próbálok eleget tenni a hagyományoknak, sütök-főzök, szívesen is csinálom, de azt hiszem ez az év volt az utolsó egyelőre amikor is libát ettünk, mert aranyárban mérik az árát, nagyon drága lett. Illetve minden évben eszünk ilyenkor valamelyik libaételt, csak nem az egész palettát, mert ahhoz nagyon sok pénz kell.
Idén még vettem egy nagy levegőt és a Nagyvásárcsarnokban lett megvásárolva minden, ahol hegyben álltak a libák, kacsák, mi szem szájnak ingere, gyönyörű friss volt minden.
Jövőre asszem kacsával fogjuk megtartani a hagyományos Márton napi evészetet, azt is nagyon szeretjük, sőt kacsát évközben is sokkal többször eszünk, ettünk eddig is, mint libát.
A férjem és én egyformán nagyon szeretjük mindegyiket, de a gyerekeim jobban a libát.
Remélem jönnek majd jobb idők még, amikor újra visszatérhetünk a gondtalan libaevéshez.
Nagyon szeretném.


Részletes receptet most nem írok egyikhez sem, a blog főoldalán jobbra lent a liba címszónál már úgyis fent van mind, most csak a képek beszéljenek. Őrületesen finom lett minden, nagy élvezettel falatoztunk.

Libalevest idén most nem főztem, pedig szeretjük jó sok zöldséggel, libaaprólékkal, lúdgége tésztával vagy újabban maceszgombóccal levesbetétként, mióta kipróbáltam és mindenkinek nagyon ízlik ezzel is.
Ludaskása sem készült most, mivel nagyon szeretjük sok zöldséggel és rizottósan elkészítve, évközben sűrűn is van libaaprólékból és libaszárnytőből,  de ha nem kapok éppen, akkor akár kacsáéból is.



Libacombok sütésre várva...


...és már ropogósra sütve, csak sóval, borssal és majorannával


Libamáj 40 dkg-os volt nyersen...


... már a tepertő zsírjában megsütve, szeletelve


a maradék a zsírjába visszatéve és kifagyasztva, majd kenyérre kenve reggelente forró teával, hegyes erős paprikával vagy sós hagymakarikákkal milyen fincsi lesz


Sül a libatepertő...

 ...itt már omlósan, ropogósan


Libatepertőkrémmel sült pogácsa, csodás finom


Libazsíros törtkrumpli megszórva a libatepertővel


Párolt káposzta

 Birsalma kompót




2012. november 9., péntek

Most mi lesz.....


.....Bimbózik a karácsonyi kaktuszom, ami önmagában nem baj, de ha most nyílik november elején, akkor mi lesz karácsonykor?????
Elvileg akkor kéne virágban állnia.




Vagy mostantól karácsonyig egyfolytában virágozni fog ????
Nem bánnám, ha így lenne.
Nem tápoldatoztam, csak locsoltam, azt is havonta egyszer, de szemmel láthatóan szép, egészséges a növényke, jól érzi magát a konyhaablakban.

2012. november 5., hétfő

Csokis, lekváros, mézes ízhatású kevert sütemény...






... a csoki és lekvár stimmel, de a méz nem, mert mézből egy csepp sincs benne, mégis olyan az ízhatása.

Eve and Apple blogján láttam meg a receptet és szinte azonnal, hirtelen felindulásból neki is ugrottam.

Először is ez egy egyszerű kevert süti, szinte semmi nem kell hozzá, illetve ami igen, az mindig van itthon.
Másodszor finom krémes tölteléke van és töményen, de mégis pikánsan /köszönhetően a sok sárgabaracklekvárnak/ csokis...csokis...csokis...
Hát ez kellett ma nekem, hogy jó legyen a komfort érzetem.
Megint esik, hideg van, fúj a szél, csoda ha az ember egy kis melegségre vágyik????









A tésztához:
2,5 dl finomliszt
2,5 dl rétesliszt
1 sütőpor
2 tk. mézeskalács fűszerkeverék
3 dl cukor
3 dl tej
10 ek. baracklekvár  /de lehet meggylekvár is, a lényeg, hogy pikáns legyen/

Fentieket a leírt sorrendben össze, majd jól kikevertem és vajazott lisztezett tepsibe simítottam a tészta felét, amit 180 fokra előmelegített sütőben, alsó-felső sütésen csak addig sütöttem, amíg a teteje megszilárdult.
A tészta másik fele addig a keverőtálban várt a sorára.

A töltelékhez:
20 dkg étcsokoládét  /most 60 %-os tibit használtam/ gőz felett megolvasztottam, majd
8 ek. sárgabaracklekvárt kevertem hozzá azon melegében

A sütőből kivett tészta tetejére simítottam a lekváros csokit / már a tál kinyalogatása mennyei volt utána/,  majd a tészta második felével betakartam, azaz rácsorgattam-rásimítottam és visszatettem a 180 fokos sütőbe még úgy 20 percre, öt percig légkeverésen, majd alsó-felsőn és az utolsó öt percre megint légkeverésen. Akinek nincs ilyen, az süsse addig amíg szép színe lesz a tetejének, de mindenképp közelítsen a 20 perchez.
Csak teljes kihűlés után jöhet a máz rá.

Máz:
10 dkg étcsoki /ez is 60%-os tibi volt /
1 kocka vaj

A vajat felolvasztottam forrásig, tényleg fortyognia kell, ekkor hozzáadtam a csokikockákat, állandó keveréssel összeolvasztottam, majd pár csepp olajat csepegtettem hozzá, ettől szép fényes lett és rögtön a tepsiben lévő sütire csorgattam.
Amikor teljesen megszilárdul akkor lehet tetszőleges formára szeletelni.

Nagyon finom a baracklekvártól, a tölteléke szintén lekváros csoki, ami hihetetlenül passzol egymáshoz.
Összességében egy nagyon kellemes, krémes, pikáns, csokis, mézes ízhatású nagyon finom sütemény.
Van ennek egy "testvér" sütije is, na legközelebb azt sütöm meg.









2012. november 4., vasárnap

Ajándék egy régi baráttól a konyhámba





T.R.-tól kaptam a konyhámba a vajtartóm mellé ezt az édes ibolyás cukortartót.
Aki annyira figyelmes volt, hogy passzoljon a vajtartóhoz, nagyon-nagyon köszönöm neki.
Annyira örültem, nagyon tetszik, lám-lám így kezd kialakulni az új készletem, mert nem marad ennyiben az biztos, újabb darabok fognak csatlakozni.
Mondjuk egy komplett reggelizős ?
Alig várom.






2012. november 2., péntek

Ricset és Túrós lusta rétes a hosszú hétvégén





Ricset,  Fűszeres Eszter után szabadon...

... olyannyira szabadon, hogy az enyém nem is lett autentikus, mivel nem kaptam füstölt libacombot, hiába az ilyesmit vidéken nem lehet beszerezni, ehhez fel kell menni minimum a Nagyvásárcsarnokba, én viszont nem mentem sehová, hanem füstölt csülökkel készítettem el, mondhatom így is nagyon finom lett.
Nem egy könnyű étel, igazi hideg időkre való, melegítő, férfias étel.
Hát nálunk elég hideg volt, két napig orkánszerű szél döngött, hol esett, hol nem, mindenesetre átfagyva a temetőjárás után nagyon finom, jóleső, átmelegítő egytálétel lett az ebédünk ill. kora délutáni vacsoránk.
Azért majd kipróbálom füstölt libacombbal és libazsírral is elkészítve.


Annyiban különbözik a ricset a sólettól, hogy amíg az utóbbinál mindent "nyersen" rakok össze és 3-4 óra alatt sül pompásra és finomra, addig a ricsetnél mindent külön-külön előre kell puhára főzni, majd ezután rétegezni és 1,5 óráig sütni.
A végeredmény isteni finom mindkettőnél.









1 db nagy füstölt csülök, de el tudom képzelni füstölt oldalassal is, vagy füstölt pulykacombbal  /vagy 4-6 füstölt libacomb, vagy füstölt marhaszegy, sóletba ezeket szoktam tenni/
1-2 ek. zsír  /vagy libazsír/
2 db nagy vöröshagyma
25 dkg gersli /árpagyöngy/
50 dkg bab, ez lehet apró fehér sóletbab, vagy sima fehér bab az enyém ilyen most, de lehet tarkabab is, ki mit szeret ill. vásárol
6 gerezd fokhagyma
só, bors, babérlevél, majoranna, őrölt kömény ízlés szerint
friss tojás héjastól, jól megmosva


Tehát előző nap kuktában megfőztem a csülköt puhára, majd másnap levéből kivéve, az összes bőrös és zsíros részt lefejtettem, csak a sovány hús lett felhasználva, levét félre tettem.
Előző nap beáztattam egy éjre a babot, majd másnap 2-3 babérlevéllel sós vízben puhára főztem, és leszűrtem.
A gerslit egy kis lábasban, sós vízben, szintén puhára főztem.

Egy nagy zománcos lábasom van erre a célra, de vaslábas vagy bármilyen mély fémlábas is megteszi, amit be tudunk tenni a sütőbe.
Szóval ebben a lábasban 2 ek. zsíron megdinszteltem a nagy kockákra aprított vöröshagymát, majd beterítettem a bab felével, erre jött a gersli fele, majd erre meg a füstölt hús darabjai egyenletesen.
Tetejét megszórtam a fűszerekkel és a fokhagyma darabokkal, a sóval vigyázni !!!, lehet egyáltalán nem is kell, mert a füstölt hús és lé eléggé sós, végül a maradék bab és erre a maradék gersli.
Az egészre rámertem annyi füstölt levet, hogy ellepje, majd belehelyeztem az alaposan megsikált nyers tojásokat, természetesen héjastól és lefedtem a lábast majd betettem a sütőbe 180 fokra, alsó-felső sütésre, kb. 1,5 órára.
Közben egyszer-kétszer megnéztem, nem főtt-e le róla a lé, mert azt akkor pótolni kell, nos nekem nem főtt le. Ez azért érdekes, mert a végeredménynek jó szottyosnak kell lennie.
Ha kész, kivettem a tojásokat és megpucoltam, mindet el is feleztem, jól átforgattam és borsoztam, meg kell kóstolni, kell-e rá só, ha igen sózzuk, nekem nem kellett, belehelyeztem a fél tojásokat, lefedtem és még 10-15 percig pihentettem.
Utána lehet tálalni.
Egy kicsit sápadt lett a végeredmény, legközelebb a megdinsztelt hagymához keverek egy kevés pirospaprikát, épp csak, hogy picit színesebb legyen, de ez az ízén semmit nem változtat, mert nagyon finom, szaftos, ízes lett a az egész így sápadtan is.
Fűszeres Eszter azt is írja ennél a bejegyzésénél, hogy vannak akik zöldségesen készítik, tehát belekarikáznak sárga és fehérrépát és 1-2 krumplit is, ettől könnyebb lesz egy kicsit annak aki úgy szereti.
Nekem nem hiányzott belőle a zöldség, íze tisztára mint a sóletté, amit egyébként is nagyon szeretünk, szóval nagyon ízlett így is.
Érdemes volt kipróbálni.

Ui: Másnapra a maradék picit sósabb lett, mint volt tegnap és jobban felszívta a nedvességet, úgy hogy már nem szottyos volt, csak krémes, de így is nagyon finom volt. Boldogan ettük újra.







És akkor a sütemény....Túrós lusta rétes



Édességnek lusta rétest sütöttem, most túróst, mert gyors és könnyű és nagyon finom.
De ugyanígy készítem meggyel és almával is, egyik jobb, mint a másik.
A legjobban bevált recept:

1. tálban összekeverek:
25 dkg liszt
1/2 cs. sütőpor
20 dkg cukor
1 citrom héja

2.tálban elkeverek:
3 egész tojás
2,5 dl tej
5 dkg olvasztott vaj
vaníliáscukor

és még kell:
5 dkg vaj
1/2 kg túró
1 maréknyi mazsola

1 bögrében elkeverek:
1,5-2 dl tejfölt
2 ek. cukrot





Kivajazok egy 25x35-ös méretű tepsit, majd egyenletesen beterítem a lisztes keverék felével, rámorzsolom az 5 dkg vajat, erre jön a túró és mazsola egyenletesen, majd a lisztes keverék másik fele. A tojásos-tejes keverékkel szépen meglocsolom, hogy lehetőleg mindenhol érje és bevonja, végül a cukros-tejfölös keveréket a tetejére kanalazom egyenletesen.
Előmelegített sütőben, 160/170 fokon, alsó-felső sütésen jó sokáig, lassan sütöm, általában több mint egy óráig, azaz 70-90 perc is lehet a sütési idő.
Akkor jó, ha szép aranybarna színt kap a teteje, addigra biztosan mindenhol átsül.
Ha kihűl porcukrozom és szeletelem.
Finom nagyon.