a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2016. július 6., szerda

Egyedül élni és boldogulni...


Meg kell tanulnom sok mindent, nem könnyű.
... elviselni és együttélni a fájdalommal, a hiányérzettel, egyelőre még szinte elviselhetetlen, ha nem lennének az állatkáim, akik rendszerbe kényszerítik az életemet, szétfolynék az időben, lehet fel sem kelnék napokig, de miattuk muszáj. Jó, hogy vannak, segítenek.

... hétköznaponként egyszemélyes adagokat főzni, de hogyan ? alig vannak kis edényeim.
Nincs kedvem nagyon főzögetni, sütögetni, magamért ki sem teszem a lábam a konyhába.
Ha belegondolok, hogy a férjem mennyire szeretett enni, imádtam neki főzni-sütni, szerette a főztömet nagyon, de az újításaimat nem, azokat halálba kritizálta, emlékszem a "gasztrobloggerkedésem" elején nagy beharangozások közepette elkészítettem Stahl Judit "Legeslegfinomabb csirkéjét" aminek a lényege volt, hogy sok-sok fokhagymával kellett megsütni az egész csirkét. Szerintem nem lett rossz, de az egész család lesajnálta, lecikizte, miközben ették :-) hogy ezért voltam úgy oda?
Na innentől kezdve ha valami újjal akartam előállni kórusban zengték, hogy akármit csak "stahlt ne", nálunk szegény Stahl nevével rögzült: na akkor ez bizony nem lesz se jó, se finom.

... napok óta be kéne vernem egy szöget és nem tudom hol van a kalapács !!!
tegnap este végül a klopfolóval vertem be halál bénán, persze, hogy az ujjaimat is.
... villanykörtét kellene cserélnem a lakás egy helyiségében, de nem tudom hol vannak a villanykörték, majd vennem kell párat. Azt tudom, hogy egy nylonzacskóban vannak, jó sok, mert sokszor láttam nála, mert előrelátóan az ilyesmit - villanykörték, elemek - mindig beszerezte, mert sokszor láttam nála, ezek az ő dolgai voltak, ő cserélt mindenhol ilyesmit.
Egyelőre nincs erőm keresni, rámolni, kutakodni.
Majd. Ráér. Innentől semmi nem sürgős.


10 megjegyzés:

  1. Őszintén sajnálom!!! Ahogy olvastalak... fáj. Nálam ez három évvel ezelőtt zajlott. Nehéz, nagyon nehéz! :( Majd az idő az segít kicsit... Kitartást, sok-sok erőt kívánok!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csilla most jöttem rá milyen sok asszony jár hasonló cipőben, a sok kedves hozzászóló között rengeteg az egyedül élő, hasonló helyzetben lévő nő, a férfiak igen nagy arányban halnak meg, a nőknek meg egyedül kell szembenézni a jövendő éveikkel. Borzasztó. Köszönöm a kedves szavaidat és részvétem neked is Csilla.

      Törlés
    2. Borzasztó. Valóban az. Erősek vagyunk. Bár ezt annyiszor hallottam, hogy volt idő amikor erre a mondatra, hogy erős vagy, tovább kell lépni-robbani és üvölteni szerettem volna. Fel kell dolgozni a gyászt! Akár segítséggel is adott esetben.
      Igazán nincs mit! Ha Neked az jól esik, írd ki magadból. Sokszor ez is segít. Nem vagxunk egyformák.
      Köszönöm Anikó!

      Törlés
  2. Majd kialakul a napi rutinod, de gondolom ez nagyon nehéz! Valóban az állatkáiddal való foglalatoskodás kicsit talán eltereli a figyelmedet kis időre. Az ételekkel kapcsolatban hasonló nálunk is férjuram csak a hagyományos megszokott ételeket fogadja el:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Évikém próbálkozom, erőlködöm, több kevesebb sikerrel. Szívemből kívánom soha ne ismerd meg ezt az állapotot, kapaszkodjatok össze a férjeddel és éljetek boldogan az idők végezetéig. Mindenemet odaadnám, ha még itt moroghatna nekem, hogy miért így... miért úgy...főzném a kedvenceit napestig, mint ahogy akkor is tettem, amíg jól volt.

      Törlés
  3. Szeretteink elvesztése mély sebet üt a lelkünkön, amely csak lassan és nehezen gyógyul. Hiány keletkezik, amit nagyon nehéz betölteni, hiszen újra kell építeni személyiségünket, az eltávozott nélkül. Saját gyengeségünkkel is szembe kell nézni. De eljön az idő, amikor azt fogod érezni, hogy sikeresen megküzdöttél a gyász okozta traumával. Úgy tudod majd őrizni a férjed emlékét, hogy már nem az elviselhetetlen szomorúság dominál. Fájdalom mindig lesz a visszaemlékezésben, hiszen az eltávozott is a lényünk része - ha az éltünké már nem is.
    Kívánom, hogy legyen erőd végigjárni a gyász útját, és megküzdeni vele.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, utólagos részvétem Édesanyád halála miatt.

      Törlés
  4. Férjem halála után jó darabig alig bírtam enni. Nálunk legkisebbik Fiam még nem költözött el, így mi Vele együtt csináltuk végig a költözést, az új életbe való beleszokást. De nehezen viselte (viseli), hogy sokat sírtam, és sírok a mai napig. Túl sok évet éltünk le a legnagyobb szeretetben és szerelemben drága Párommal, így a hiánya a mai napig őrülten fájó. Aki nincs benne nem is tudja, milyen elveszíteni azt, akit a legjobban szeret és akihez a világon mindenkinél jobban kötődik.

    VálaszTörlés
  5. Maria, nálunk is sok év telt együtt nagy boldogságban, ráadásul közeleg a házassági évfordulónk és a férjem szülinapja is, fogalmam nincs hogyan szokjam meg ezt az új helyzetet, sokszor a legsötétebb kétségbeesésbe zuhanok, én is sokat sírok, mert ahová nézek, amihez nyúlok minden őrá emlékeztet, ami nem baj, sőt.
    Nem tudom hogy lesz.
    Szerencsére van 3 cicánk és 2 kutyánk, akik rendszerbe szorítják az életemet, nem hagyhatom teljesen el magamat, de rajtuk kívül még alig törődöm valamivel is, főzni is csak a gyerekeim miatt főzök, az étvágyam nekem is eltűnt, elvagyok bármivel.
    Igyekszem elfoglalni magam olvasással, a neten nézelődéssel, egyszerűen muszáj, mert különben megbolondulnék.
    Szóval tudom, hogy miről írsz, sok erőt kívánok neked is, meg magamnak is, csak azt tudnám honnan merítsük....

    VálaszTörlés