a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2016. szeptember 25., vasárnap

Kocsonya szeptember végén... na ilyen sem volt soha nálam eddig



Mondtam és írtam a tegnapi körömpörköltnél, hogy nagy adag köröm volt a csomagban, csak nem akartam korán ellőni a poént, hogy nemes egyszerűségből levettem belőle 5 db fél körmöt, tettem hozzá sovány csülökhúst is és bőrt is onnan, majd hirtelen felindulásból kocsonyát is főztem a pörköltön kívül. Szeptember végén nálam ilyen még soha nem fordult elő, talán a meglehetősen hideg éjszakák és reggelek hozták ki belőlem a kívánalmakat.
/A tegnapi pörköltben szintén volt 5 félköröm plusz a két szép nagydarab kicsontozott csülök, szóval mindenhová bőven jutott./
Viszont most készítettem először kis adag kocsonyát, picit sótlan is lett, mert azzal túlzottan óvatoskodtam, a többi fűszer ment bele bátran.
Nálam szó nem lehet benne répákról, főtt tojásokról és egyéb ilyesmikről, az nekem nem kocsonya.


Kocsonya egészen kis adag: csak 4 leveses tányérral, de 1 főnek tökéletes
2 db sertésköröm félbe, negyedbe vágva
20-30 dekányi sovány csülökdarab a bőrével együtt, ha nincs csülök, akkor ugyanennyi sovány sertéscomb
1 egész vöröshagyma héjastól
1 fej fokhagyma
1-2 tk. szemes bors
1 db hegyes erős paprika
1-2 tk. só, de mehet bele egy nagyon csapott evőkanálnyi is !
tálaláskor 1 mk erős-pista


3 literes fazékba tettem a húsokat, felöntöttem hideg vízzel majdnem színültig és felforraltam, amikor forrt leszedtem a habot szűrőkanállal és ezután ment hozzá az összes fűszer, só, meg a hagymák, a lángot visszavettem egészen kicsi takarékra és úgy zizeregtetve főztem 4 órát pont.
Elzártam, hagytam pihenni legalább egy órát, majd leszűrtem, a körmöket kicsontoztam és tányérokra osztottam, mellé a sovány csülökhús darabokat, a főtt fokhagymagerezdeket és minden tányérba 1-1 mokkáskanálnyi erős-pistát, ugyanis a hegyes erős paprikáról kiderült, hogy nem volt erős, a felesleges bőröket kidobtam, ugyanis én csak a körmöt és a sovány húst vagy sovány csülökhúst eszem meg, a bőröket nem, az csak a lé megdermedéséhez kell, ilyenek, hogy fül, farok, orr, szóba sem jöhet nálam, elnézést azoktól akik szeretik, én nem.
Legfeljebb egy kis tekercs bőrt főzök még bele.
Majd minden tányért színültig mertem a lével, összesen 4 tányérral lett, ez nekem bőven elég, ezentúl ezt az adagot fogom főzni magamnak, legközelebb karácsonykor, ugyanis csak én eszem már a családból egyedül.

/Most ettem először egyedül a férjem nélkül /kicsit sírva, emlékezve/, aki szintén nagyon szerette, kettőnknek 6-8 tányérral kellett főznöm, míg élt az Édesapám akkor meg 10-14 tányér is szükségeltetett, van is egy nagy kocsonyafőző hatalmas fazekam, amit innentől a világon semmire nem tudok használni, felesleges lett./
Amit viszont most elfelejtettem, az a  zsírtalanítás, máskor pihentetés után csodásan lemeregetem a tetejéről a felesleges zsírt, most elmaradt. Majd legközelebb.
Amikor 2-3 óra múlva kihűlt betettem a hűtőbe mindet, reggelre csodásan megdermedt kocsonya lett.
Egy tányérral ma reggel azonnal bedobtam, előtte meghintettem pirospaprikával...
/Dédipapa ette mindig pirospaprikásan, de sokat kocsonyáztam vele, akkoriban még ő főzte a kocsonyát, akkor én még nem tudtam, csak figyeltem, hogy csinálja...  és vele pálpusztai sajtoztam is zöldhagymával, amíg együtt laktunk, a férjem ki nem állhatta a pálpusztai sajt "büdösségét", így csak akkor ehettem a Papával, míg a férjem dolgozott, és nem volt itthon, nem kellett mindenről tudnia ugyebár. Papa a cinkosom volt ebben. Amúgy is nagyon szerettem, egy tündéri jó ember volt./

... most sajnos a kocsonyámat után kellett sózni evés közben, de innentől tudom, hogy a kis adaghoz mennyi só kell, hogy jó ízes legyen. 1 csapott evőkanálnyi.
Ahogy kész vagyok ezzel a poszttal már megyek is a következő tányérhoz és eszem is.
Nagyon-nagyon szeretem, friss kenyérrel és forró citromos teával, valami mennyei.
Kicsit szomorú így egyedül enni, de muszáj továbblépnem és elfogadnom, hogy nekem ez jutott, étkezés közben viszont jólesett visszagondolni, emlékezni, hogy Apukám is és a férjem is mennyire szerették a kocsonyáimat, mindig alig várták, hogy elkészüljön, öröm volt nézni mennyire ízlett nekik.
Hát ilyesmikkel próbálok vigasztalódni.
Sovány vigasz.




2 megjegyzés:

  1. Kellenek még azok a nagy fazekak hidd el! Jönnek a vők és az unokák, lesz még alkalmad nagy mennyiséget főzni.
    Amilyen hidegek az esték, nem csoda hogy megdermedt, már én is ábrándozok a kocsonyáról, nálunk az Keresztanya reszortja, olyankor ő is előveszi a nagy fazekat ;-)

    VálaszTörlés
  2. Gondolod ??? Szóval ne dobjam ki az összes nagy fazekat-lábast ???

    VálaszTörlés