Szülinapomra....

Megint eltelt egy év....
Vajon mit hoz a következő...
Remélem jót...

...ezt a gyönyörűséges csészét vagy bögrét a testvéremtől kaptam... forró csokizásokhoz.... ismer egy kicsit....

... ezt az édes levendulamintás asztali fűszertartót meg Brigitől a  tündéri, aranyos, "harmadik" lányomtól...
... ecet és olaj kannácskák, mustártartó valamint só és bors szóró...
... és egy gyönyörű virágot is...

A facebook oldalamra meg olyan sokan írtak, annyi szépet és jót kívántak, teljesen kizárt, hogy rossz dolgok történjenek az életemben....

MINDENKINEK MÉGEGYSZER NAGYON KÖSZÖNÖM A JÓKÍVÁNSÁGOKAT !!!!!

Hurrá....

Falatka túl van az egészen, sikeres volt a műtét, majd azt követően 4 nap múlva, ahogy levették a kis mankócskát, szinte azonnal ráállt az operált lábára, de azért nem engedtük ám terhelni, főleg lépcsőzni, ma pedig, 10 nap után végre kivették a varratokat, végre-végre lekerült fejecskéjéről a lámpaernyőtölcsér, engem valószínűleg jobban zavart, mint őt, de azért gondolom neki sem lehetett egyszerű ezzel közlekednie, ennie, aludnia.
Doktor bácsi szerint csodásan gyógyul a kis lába, még egy ideig nagy hancúrozást, hatalmas száguldozásokat nem vállalhat be a haverokkal, még egy ideig kímélő sétán kell lennie, de ez már semmi, az elmúlt 10 naphoz képest... újra egy tündéri, boldog, virgonc, ugri-bugri, szépséges kiskutyánk van....
Annyira boldog vagyok...
Mindenkinek nagyon köszönöm a kedves szavakat, az érdeklődést, a biztatást.... nagyon jólesett :-))))

Lasagne spenótos besameles... most vegán

Majdnem mindenki a paradicsomos-darálthúsos variációt szereti, jó olykor én is megeszem, de amikor spenótszezon van, meg, ha nincs / ugyanis fagyasztottból is kitűnő készíthető, akár levelesen-akár pépesen fagyasztották /,  akkor is.
Azért a friss parajlevélnek nincs párja, és én spenótőrült vagyok.
Nagyon szeretem.
A spenót akárhány változatát, mind jöhet. Készítem is, jól látható a receptek címszó alatt.
Aki szintén szereti, meg hogy jó fokhagymás, és jó besameles, no meg rengeteg sajtos, az nem fog csalódni.
Ja és vega. Néha kell, meg külön jó egy kicsit mellőzni a húst.
Hússal egyébként ugyanígy készül, csak akkor ott az előre megpárolt/összesütött fűszeres darálthúst is hozzákeverem a spenótos besamelhez.

Szombat reggel budapesti felruccanáson voltam, ahol is többek között a culinarisban is vásároltam, füstölt pirospaprikát, kókusztejet, hollandi mártást, és ott vettem két doboz bébispenótot is, harsogóan friss volt, a megfelelő tisztítás, szárazás után vajon, sok-sok apróra vágott fokhagymagerezd társaságában összepároltam.

Egy másik lábasban elkészítettem a besamelt, azaz
10 dkg vajat
10 dkg liszttel összepirítottam és felengedtem annyi
tejjel, hogy kellemesen sűrű, krémes állagot kapjak
sóztam, borsoztam majd még hozzáadtam két maroknyi
sajtot reszelve, ami természetesen bármilyen sajt lehet, ki mit szeret, és főleg mi van otthon, az egyszerű trappistán át az olasz sajtokig - amik, elismerem jócskán megnövelik az élvezeti értéket, csak nem mindenkinek van rá megfizethetősége és az itthoni sajtokkal is finom az étel - sőt akár lehet keverni füstölt sajtokkal is. Nem ront rajta.
A kész besamelhez kevertem a fokhagymás spenótot is, egyneművé a kettőt.

... tepsibe rétegeztem úgy, hogy először mindig egy merőkanálnyi szószt terítek az aljára, majd erre helyezem a nyers tésztalapokat - mindig készen vettet használok, holott biztos finomabb lenne frissen gyúrttal, majd egyszer... ha nagyon unatkozom... de ilyen nem szokott lenni... és a késszel olyan, de olyan kényelmes és gyors.... -
na szóval a kész nyers lapokat a szószra helyezem, szépen egymás mellé, ha maradna keskenyebb hely a tepsi végén, akkor ketté török nemes egyszerűséggel egy lapot és azzal fejezem be, erre megint szósz jön, annyi, hogy fedje a tésztalapokat, ne látszódjanak ki.
Nem kell tartani attól, hogy a tészta nem fő át, mert finom puha lesz a végére.
... és így rétegezem addig, míg tart a hozzávalókból, a tetejére mindig szósz kerüljön !!!
Végül lezárásképpen erre jön a rengeteg reszelt sajt, nem szabad sajnálni, mert amikor megsül....
frissen, forrón, a ropogósra sült sajttal a tetején, alatta az olvadt szószos tészta... hát az fenomenális.
180 fokos sütőben, alsó-felsőn szoktam sütni kb. 30 percig, addigra lesz a teteje csodás színű és az étel tökéletes.
Vigyázni kell a hirtelen nekiugrással, mert tűzforró, már többször szétégettem a számat.
Oda kell készíteni egy pohár hideg vizet, az sokat tud segíteni az első falatoknál :-))))
Imádom.
Nem is tudom hány kockával ettem, sokkal.

 

Ajvárszósz zsömlegombóckákkal....

Az élet produkálja a megoldásokat.

Ugyanis főztem egy isteni tejszínes, tárkonyos, zöldséges, húsos ragulevest, amit most ugyan és kivételesen nem teszek fel, de majd legközelebb, amibe viszont levesbetétnek mini zsömlegombóckákat szoktam belefőzni.

A zsemlegombóc meg az "ezer gyöngém" egyike, aminek nem tudok ellenállni.
Mert egyszerűen imádom a zsemlegombócot, készítem is, amihez csak lehet és nem kizárólag csak a vadashoz.
Zsömlegombóckák... minik... levesbetétnek... és szósz mellé köretnek is
Be is kevertem a szokott módon - zsemleszeleteket pirítottam a kenyérpirítóban, felkockáztam, hagytam kihűlni. Egy másik tálban 3 egész tojást, sót, borsot és petrezselyemzöldet összekevertem liszttel, kicsit többel, mint amennyit a tojások felvennének és egy kevés hideg vízzel lazítottam, olyan jó kellemes galuskatészta állagúra, majd belekevertem a pirított zsemlekockákat. Hagytam állni.
Nagy lábasban forraltam sós vizet a kifőzésükhöz.
Na akkor szembesültem a mennyiséggel, amikor kezdtem egy kis kanállal - amit minden adag előtt hidegvízbe mártottam - helyes kis gombóckákat kanyarítva beleeresztgetni a forró vízbe, hogy itt bizony rengeteg zsömlegombócka fog elkészülni, sokkal több, mint ami a leveshez kell.

/A levest mellesleg a gyerekeimnek főztem, akik estére jönnek, másodiknak meg a kakaós-meggyes lesz, mert szeretik mindkettőt./

Most mi a csudát csináljak.
Jó, lefagyaszthattam volna a fölösleget például, de én enni akartam.
Egyébként azért lett sokkal több a tészta, mert nem figyeltem, mert a viharral voltam elfoglalva, itt dörgött, villámlott ezerrel a környéken, az eső mintha dézsából öntenék, úgy zuhogott, ami nem baj, mert a hőség után annyira kellett ez a növényeknek, fáknak, mindennek, jól láthatóan valósággal kinyújtózkodott az egész kert a víztől meg a hűvösségtől. Felüdült minden, öröm szétnézni, megint minden harsogóan zöld és friss a kertben.
Na itt álltam a töméntelen sok gombóckával, most mi legyen !
Beindult az agyam, gondoltam csinálok a felesleghez egy borsos tejfölszószt, nem, akkor inkább paprikás szószt, amit a sósan készített krumpligombóchoz is szoktak adni, na már-már ennél maradtam, amikor megláttam a bontatlan üveg ajvárt, amit a gyerekem hozott ajándékba egy délvidéki útjáról.
Hopp gondoltam, én ezt belevariálom valahogy.
Készítettem egy vékony, barna színű rántást, beleborítottam a fél üveg ajvárt, felengedtem egy kis vízzel, hogy kellemesen sima szósz állaga legyen, sóztam, majd mivel ez az ajvár csípős, egy-két evőkanálnyi tejföllel finomítottam, krémesebbé tettem.
És milyen csodás színe lett ennek a szósznak.
Összerottyantottam az egészet és már tálaltam is, a zsömlegombóckákra az ajvárszószt.
Jó lett, nekem ízlett.

Életem párja nem kifejezetten rajong az újdonságokért és akkor még finoman fogalmaztam, gyanakodva nézte, ez meg mi, meg hogy honnan vettem, hol láttam, ki főz ilyet stb. ?
Ő inkább a maradék kelkáposztafőzeléket választotta, szíve joga.
Majd amikor látja, hogy megmaradtam, sőt el vagyok ájulva az étel finomságától, meg a saját magam kreativitásától /ez persze vicc !!!/, na akkor megkóstolja természetesen, mi több ízleni fog neki, mert ismerem az ízvilágát és ez pont belepasszol.
De elsőre könnyebb megmorogni.

Mit mondjak, nagyon finom étel lett a szükségből, a felesleges zsömlegombóckák elfogytak.
Hatalmas adagot ettem belőle, nagyon finom lett.
Ki fogom próbálni a borsos tejfölszósszal is, esetleg meghintve reszelt sajttal... hmmmm

Közben a vihar is elvonult... kezd világosabb lenni... mindenről csöpög a víz ugyan... de nem baj.

A klasszikus kakaós kevert... most épp meggyel...

A létező legegyszerűbb kevert süti, olyan régi, még a nagyikám receptje, a gyerekeim szinte ezen nőttek fel - na jó kis túlzással - de amikor kicsik voltak, majd minden hétvégén hasonlót sütöttem, volt csak simán porcukrozva, volt mazsolával-lekvárral töltve, a lekvár is mindig más és más volt benne, volt mazsolával-mogyoróval keverve, vagy dióval is, volt barackokkal telerakva, sárgabarackkal is, őszivel is, és most itt a rengeteg meggyel...
Egyszerűen megunhatatlan és imádjuk...

Ugyan már többször leírtam, de megint itt a receptje:  a mérce egy 3 dl-es pohár

2 egész tojás /közepesek, ha nagy a tojás elég 1 db is/
2 púpos ek. zsír/ vagy 1 dl olaj
1 pohár cukor
2 pohár liszt /1 p. rétes, 1 p. finomliszt, de jó a Nagyi süteményliszttel is 2 pohárral, vagy 1 p.liszt és
1 p. őrölt dió hogy még finomabb legyen/
1 sütőpor
1/2 pohár kakaópor /kb. 10 dkg/
1 pohár tej, de ha még szükséges mehet hozzá több
1-2 ek. barnacukor a tetejére
őrölt fahéj szintén a tetejére

Sütőt 200 fokra bedurrantom.
Tepsit sütőpapírozom, de lehet jól kizsírozni és liszttel meghinteni is.
1/2 kg meggyet kimagozom vagy az üveg befőttet leszűröm, lecsöpögtetem.
Egy tálba felütöm a tojásokat, megy mellé a zsír és a cukor.
Egy másik tálba összeszitálom a lisztet, a sütőport és a kakaóport.

A tojásokat, cukrot, és a zsírt/vagy olajat kézi robottal nagyon habosra keverem majd felváltva megy hozzá a kakaós liszt ill. a tej, sokáig, nagyon simára keverem, a masszának nem szabad nagyon sűrűnek sem lennie, de hígnak sem, úgy mondanám, hogy sűrűn folyósnak, majd beleöntöm, belesimítom a tepsibe.
Tetejét kirakom a jó sok meggyel...
/bármilyen más gyümölcs is mehet rá, vagy rengeteg mazsola, télen befőttek lecsepegtetve, vagy akár aszalt, darabolt gyümölcsök, nyáron aminek épp szezonja van, mehet bele dió, mogyoró, mandula, mazsola, ez tényleg csak ízlés kérdése, ki mit szeret, nos én mindennel szeretem/
... és meghintem a tetejét 1-2 ek. cukorral majd őrölt fahéjjal, és megy a forró sütőbe 180 fokon, ahol is kell legalább 30 perc sülés, de tűpróbával ellenőrzöm.
Hagyom teljesen kihűlni, csak azután porcukrozom és tetszőleges formára szeletelem.
Nagyon finom, és nagyon egyszerű, gyorsan elkészülő sütemény.

Nyáresti grillezés.....

Valamiért nagyon szeretem az egész rostonsütést, úgy ahogy van, a rákészülődést, már korán reggel a húsok pácolását, fűszerezését, amikor már lobog a tűz, még a füstjét is, amíg készül a parázs a faszén alá, a már sülő finomságok illatát és természetesen nagyon szeretem enni a már megsült finomságokat.
Mindig jó hangulatú, dumcsizós, nevetgélős, sztorizós, adomázós az ilyen nyári meleg este, már a tűzkészítés közben terítünk, mindent odakészítünk, hogy később már mozdulni se kelljen, csak enni és iszogatni.

Kolbászsütéssel indulunk, ez az első fogás, ez elengedhetetlen és kötelező, csípős és sima is, majd jönnek sorban tovább...
...általában sertéstarját, mert az jó szaftos hús,
...csirkecombot  és/vagy  csirkeszárnyat is sütünk mindig, ezek inkább miattam vannak, mert én imádom főleg a szárnyakat, jó ropogósan,
...de sütöttünk már marharostélyos szeleteket is, csodás finom, natúr sütjük meg és az asztalnál kenegeti mindenki a magáét nagyon finom házilag bekevert fűszerkeverékekkel, a chimichurival /ez egy Dél-Amerika szerte híres szósz, amivel a roston sült húsokat kenegetik Argentínától kezdve Brazilián át az egész földrészen/, természetesen bármilyen más rostonsülthöz is jó, de a marhához egészen kiváló.
...sütünk sajtot is, s roston sült sajt nagyon finom, meg hozzá a ropogós zöldségek is...
... például kukoricacsöveket kettőbe vágva, forrón, sósan, sok vajjal megkenve valami csodás, de csak ha zsenge, ha már nem annyira akkor még délelőtt előfőzöm sós vízben egy negyedórát, aztán estefelé mehet a rostra.
Szintén kötelező mindehhez a hatalmas adag nyári vegyes saláta, amiben minden van ami ilyenkor nyáron kapható, jégsaláta, fejes saláta, hagymakarikák, káposztacsíkok, uborka, paprika, a sárga és a hegyes erős is, no meg a napérlelte, lédús, édes paradicsom, jó sok.
A salátaöntet legtöbbször vinaigrette vagy ecetes-cukros lé, attól függően, hogy épp milyen kedvem, vagy gusztusom van, ezt is korán reggel gyalulom, szeletelem, darabolom össze egy hatalmas tálban, majd a hidegen várakozik, mert az öntet csak fogyasztás előtt fél/egy órával kerül rá, hogy minden friss és ropogós maradjon.
Ahogy elkészülnek a finomságok úgy esszük egymás után frissen, forrón, ropogósan sok-sok salátával.
Inni vagy jéghideg sör, vagy pincehideg vörösbor, vagy szintén jégbehűtött fehérbor szokott lenni, mikor mi, én viszont mindig light colát iszom jó hidegen, mert nekem az a kedvencem, mivel soha nem iszom alkoholt, semmikor. Ha gyerekek vannak nálunk akkor nekik a gyümölcsszörpök mennek.
Én is szeretem a bodzás/citromos limonádét, de boldogan megiszom a málna/eper/meggy/bodza/szőlő szörpöket is jó hidegen, rengeteg jégkockával.
Na és az egész után, ha valaki esetleg még desszertezne /én szinte mindig/, akkor jöhetnek a fagyik, a puncs rengeteg mazsolával, a dió, a csoki, a pisztáciás, ezek a nagy kedvenceim, de persze másokra is gondolok és vannak mindenféle gyümölcsfagyik, sorbetek is.
Ugye nem csodálható, ha nagyon szeretem ezeket a nyárestéket meg a velejáró hangos tücsökciripeléseket ???

... nyári vegyes saláta...

... kukorica még sülésre várva...

Az én kis hősöm túl van a műtéten....

... szerencsésen...

 ... ezek már későbbi és jobb képek, már koszos a kicsi mankó a harmatos fűtől...

... pont úgy néz ki, mint az a bizonyos "Fekete Szakáll a falábú kalóz"... kis mankójával.... három lábon meg ezen a mankócskán biceg... tegnap egész nap nem kapott enni-inni, délelőtt 11-kor volt a műtét, 13 óra után már el is hozhattuk a megfelelő instrukciókkal ellátva, szegénykém még vizet sem kért amikor hazaértünk....

... este viszont már kínálhattunk neki falatokat, amiben a fájdalomcsillapítót is szépen bevette, meg vizet is ivott bőven, sokat aludt is, viszonylag jól telt az éjszaka, éjjel egykor kikéredzkedett, kivittük ill. kikísértük a kertbe, egyébként annyira jó idő volt kint, hogy egy kicsit ott üldögéltünk a teraszon, kellemes hűvös szellő lengedezett, legszívesebben ott aludtam volna, sajna nem lehet az allergiám miatt...

Szóval túl vagyunk rajta, mindenki megkönnyebbülésére, kedden leveszik a kötést, akkor kap egy tölcsért, azt nagyon nem szereti, de hát muszáj és 10 nap múlva varratkiszedés, és utána újra lehet szaladgálni, futni a labda után... a doki szerint jobb lesz, mint újkorában....
Remélem :-)))

...ez egy nagyon rosszul sikerült délelőtti kép, de jól látszik a kicsi mankó...