a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2013. augusztus 28., szerda

Lecsó és paradicsomlé télire



Büszke vagyok magamra, szerintem Nagymamám és Édesanyám is azok lennének, mert annak idején mindent gondoltak volna rólam, csak ezt nem.
Hogy én valaha is elteszek lecsót vagy befőzök paradicsomlét, vagy lekvárokat, ez teljesen nonszensz volt, egyáltalán azt sem gondolták, hogy rendesen megtanulok főzni.
Mert egyáltalán nem voltam házias, nem szerettem segíteni a konyhában, rosszul voltam az ételszagoktól, állandóan veszekedés tárgya voltam, amiért folyton olvastam.
Nagymamám aki mellesleg kiváló szakácsnő volt, aki maga varrta még az ágyneműt, a konyharuhát és más egyebeket is a háztartása részére, sőt a monogramját hímezte mindegyikbe, maga horgolta a csodaszép függönyeit, ágytakaróit és még sorolhatnám hosszan mi mindent készített saját kezűleg - egyáltalán hogy volt ideje minderre, el nem tudom képzelni - mindig mondta, hogy nem tudja kire ütöttem, de elfajzottam a családtól.
Pedig ő is szeretett olvasni, de csak azután, amikor mindent elvégzett már.
Úgy mentem férjhez, hogy egy tojást nem tudtam felütni, viszont teát tudtam főzni, de ennyiben ki is merült az összes konyhai tudományom.
Micsoda fiaskókkal tanultam meg főzni, majd sütni, de végül is csak megtanultam.
Először kényszeredetten, majd amikor láttam, hogy sikerül és ízlik a férjemnek, egyre szívesebben.
Az igazi nagyüzem a gyerekeim megszületésével indult be, mert őket etetni kellett, ott mese nem volt, akkor már nem hivatkoztam semmire, hanem csak főztem és sütöttem, vettem a szakácskönyveket és egyszer csak azon kaptam magam, hogy élvezem is.
Szóval mégsem fajzottam el annyira a családtól.
Remélem föntről látjátok és mosolyogtok a nagy igyekezetemen, hogy csak összehozom amit szeretnék, úgy ahogy annak idején ti is.


A lecsó
Egyszerűen oldottam meg, több blogon szétnéztem, de leginkább Mági tapasztalataira hagyatkoztam.
Kis adagot készítettem, ha beválik, jövőre duplázok.

3 kg paprika
1,5 kg paradicsom
2 db hegyes erős paprika

Először is az üvegeket készítettem elő, tűzforró mosogatószeres vízben áztak egy órát, majd alapos sikálás következett és többszöri forróvizes öblítés, végül tiszta konyharuhára állítottam valamennyit szájjal lefelé.
A csavaros tetőkkel ugyanez történt.
Előkészítettem a celofánlapokat is és egy tasak szalicilport is.
Következett a paradicsom, nem hámoztam, mostam, daraboltam, az esetleges foltokat kivágtam, majd a nagy befőző lábasomba raktam, amibe előzőleg egy deci vizet locsoltam, tiszta kézzel jól összenyomkodtam a paradicsomdarabokat és odatettem főni, időnként megkavartam.
Nem húztam le a héját, ugyanis a végére eltűnik, felolvad.
Közben az összes paprikát megfelelő tisztítás után feldaraboltam/karikáztam és így nyersen a tiszta üvegekbe osztottam szét, mindegyik üveget teljesen teleraktam vele, sőt jól bele is nyomkodtam.
A paradicsomot 30 perc intenzív főzés után botmixerrel pürésítettem és egy késhegynyi szalicilt szórtam bele, annyira keveset, hogy csak magamat nyugtatva tényleg.
Újra felfőztem, pár percig forraltam még, majd miután a lábas mellé készítettem egy nagy tepsit, amit félig töltöttem forró vízzel és ebbe állítottam a paprikás üvegeket, megkezdtem a tűzforró paradicsomlé meregetését a paprikákra.
Minden üveget színültig telemertem, azonnal ráterítettem a celofánt, majd rácsavartam a tetőt.
Mikor mindegyik kész volt, körbetörölgettem az esetleges lecsepegtetések eltüntetésére, fejre állítottam az összes üveget 10 percre, majd a nappaliban a kétszemélyes kanapéra terítettem több gyapjútakarót, abba bugyoláltam az üvegeket a száraz dunszthoz.
Kihűlésig ott pihentek.

Tapasztalásom: egy sem romlott meg, tehát ez a módszer kiváló, amikor télen lecsót készítettem, a szokásos módon szalonnát és kolbászkarikákat sütöttem pörcre, kiszedtem kistányérra, majd sok hagymát dinszteltem a szalonnazsíron és ráöntöttem az üveg lecsót, mivel a paprika ropogós, pont, mint nyáron a friss, a hagymás paradicsomos szószban tetszőleges ideig párolom, attól függően mennyire puhán szeretjük, végül hozzákeverem a szalonna és kolbászpörcöket vagy virslit, debrecenit, mikor mit, tálaláskor pedig rizzsel, tarhonyával, apró nokedlivel szervírozom, vagy pedig enyhén felvert tojásokat sütök még össze a lecsóval, attól függően épp mivel kívánjuk. Igazi nyári íze, aromája van.









A paradicsomlé

kb.2,5 kg paradicsom
1 darab közepes zellergumó hámozva, kockázva


Itt sem variáltam sokat, héjastól ment ez is, mostam, daraboltam, lábasban pici vízzel először a zellerkockákat főztem puhára, ez kb. 10 perc, majd hozzáöntöttem a paradicsom darabokat, sóztam és együtt főztem tovább kb. még fél órát, amikor láttam, hogy kellően szétmentek botmixerrel pürésítettem az egészet, ebbe is tettem egy leheletnyi szalicilport, pár percig még rotyogtattam és már mertem is az előkészített tiszta üvegekbe, amiket szintén forró vízbe állítottam nehogy elpattanjanak, majd tölcséren keresztül mertem bele a jó sűrű levet.
Ha beválik ez a módszer, akkor ennél maradok, mert gyors és könnyű.
Jövőre nagyobb mennyiséggel folytatom.
Nem kell órákig bíbelődni, passzírozni, ha belegondolok, hogy régen ez mennyi időt elvett az asszonyok életéből.
Zellert meg sót azért tettem bele, mert így szeretjük, a paradicsomlevest, töltött paprikát mindig zellerrel főzöm, a gumóval is és a zöldjével is, szerintem nagyon harmonizálnak.
Nyáron a nagy hőségben isteni hűsítő egy pohár sós paradicsomital, de én szeretem télen is inni.




Jelentem !!!! bevált a fenti módszer, egynek sem lett semmi baja, csodafinomak lettek, tehát ennél maradok, épp csak növelem a mennyiséget
2013-2014. telén

8 megjegyzés:

  1. Nehéz elképzelni,hogy valamikor egyáltalán nem érdekelt a konyha, a főzés, mert ezt most már művészi szinten képviseled. Olyan klassz ételek vannak nálad, hogy rögtön éhes leszek, ha idelátogatok. Nálam idén elmaradtak a befőzések, de mentem a receptjeidet, hogy jövőre meglegyenek. Szerintem tuti befutó mindkettő!

    VálaszTörlés
  2. Csoda Asszony vagy, igazán büszkék odafönt Rád. A Férjed, a Gyermekeid meg idelent :)
    Anikó, köszönöm :)
    Sok-sok ölelés Neked.

    VálaszTörlés
  3. Ügyes vagy, Anikó!
    Az én drága emlékű édesanyám és nagyanyám ugyanígy csodálkoznának...:)))
    Sőt, néha még én magam is csodálkozom...

    VálaszTörlés
  4. Pedig így volt Nea, egyszer az Édesapám egy könyvemet ketté is tépett, hogy tűrhetetlen mennyit olvasok és semmit nem segítek otthon, később beletörődtek de ez állandó téma volt, amikor meg férjhez mentem mindenki mondta, hogy kíváncsi lesz az én háztartásomra, mert az valami csuda lesz. És tényleg nem érdekeltek ezek a dolgok, csak fokozatosan rákényszerültem és végül belejöttem, megszerettem. Látod ezt a befőzést is a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban akartam megcsinálni, kipróbálni. Nem akartam meghámozni a paradicsomot, mert az plusz idő, gondoltam a nyers paprikát majdcsak tartósítja a forró lé, ha nem akkor tévedtem és visszatérek az eredeti módszerhez, szóval mindig ilyeneken agyalgok, hogy a lehető leggyorsabban, legegyszerűbben hogy lehet valamit megoldani, mert a mai napig is rengeteget olvasok és ehhez kell az idő.
    A nagyon kedves szavaidat köszönettel és meghatottan olvastam:-))))


    Mági te adtad az ötletet azzal, hogy csak egy percre teszed bele a paprikát a forró lébe, na gondoltam kipróbálom így, hogy egyből az üvegbe nyomom és rá a lé, ha valamit rosszul csináltam ki fog derülni, de ha nem romlik meg, akkor lehet így is. A másik meg a paradicsom héja, rengeteg idő ennyi paradicsomnál, hiába megy gyorsan, de egyenként kell mindegyikkel foglalkozni, na majd meglátom, a botmixer mindenesetre teljesen pürésítette a héjakat és jó sűrű lett a lé tőle.
    Szóval elválik majd, hogy lehet-e ennyire egyszerűsíteni.
    Kedves szavaidat nagyon köszönöm és szeretettel ölellek én is:-)))))


    Roza köszönöm a kedvességedet, de láttam te is mekkora munkát végeztél, már akkor is azon gondolkodtam, ha ez a kísérletem sikerül, írok neked, hogy te se dolgozz vele ennyit.
    Ezek szerint te sem indultál konyhatündérnek, annyiszor gondolok az enyéimre, tényleg remélem, hogy látják mit keverek-kavarok itt a családnak, mert azt még megérték, hogy rendes háztartást vezetek és megtanultam főzni, ettek is a főztömből, de hogy még befőzök is, na azt soha nem gondolták volna, megjegyzem én sem úgy 10 évvel ezelőttig, akkor kezdtem ezen gondolkodni, utána nézegetni, hogy is kellene stb. stb. és most itt tartok:-))))))

    VálaszTörlés
  5. Először is gratulálok, hogy micsoda fejlődésen mentél keresztül. Nem semmi! Fentről biztos értékelik és meg-meg ráznák a kezeidet, az igyekezetért. Nagyon ügyes vagy, le a kalappal. Idén én semmit nem tettem el...Sajnos...

    VálaszTörlés
  6. Krisztina köszi, aranyos vagy, szerintem nem is kell minden évben befőzni, én sem teszek el minden évben, sárgabarackot is kétévente főzök be, szóval csak olyankor amikor látom, hogy fogynak-kopnak az üvegek, lecsót és paradicsomlevet még soha nem tettem el, ezt a mostanit szántam kísérletnek, ha beválik egy pár üveggel minden télre elteszek, mert jobb, mint a bolti. És nem szabad sokat egyszerre, mert fárasztó, max 5-10 kg attól függően, hogy mit:-))))

    VálaszTörlés
  7. Kedves Anikó, örömmel olvastam bevezető soraidat, és kuncogtam magamban, mert bár engem érdekeltek a konyhai dolgok kicsi koromtól, de a mezei munkát (ami rengeteg volt akkoriban nálunk) és egyéb háztartási munkát erősen utáltam. A könyvek, az olvasás volt nekem is a mentsváram, és képes voltam bármikor olvasni. Sok éjszakát töltöttem is vele... :) Most meg a nagylányom csinálja ugyanezt, úgyhogy most megértem az akkori édesanyámat. :D

    Örülök, hogy kommentben válaszoltál a felmerülő kérdésemre, azaz, hogy tényleg tartósítja a forró lé a nyers paprikát. Amióta kertünk van, állandóan paprikafölösleggel küszködünk (őszre gyűl mindig egy csomó plusz, a kisebbek, kevésbé szépek is októberre "kinyílnak"), és már sokféleképpen próbálkoztam lecsóeltevéssel, eddig sosem volt számomra az igazi. No, ha idén is ilyen "fölösleg-bajba" :D ütközünk, biztos, így fogom kipróbálni.

    A paradicsomlevet mi is zellerrel ízesítjük, de úgy, hoyg a zöldjét főzzük bele. Illetve némi egészben hagyott paprkát, amit a végén eltávolítunk. Nagyon finom lesz, anyósomtól tanultam, de azóta mindig így csinálom. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Edith feltétlen próbáld ki így eltenni a lecsót, nem fog megromlani, és télen amikor elkészíted olyan lesz, mint a nyári, a paprika ropogós marad, tehát annyi ideig főzöd a hagymás paradicsomos alapon amennyire ti szeretitek, hogy puha legyen, nekem ez a módszer vált be nagyon :-) Gondolom nemcsak az Édesanyádat, hanem a kislányodat is megérted és nem veszekszel vele sokat, velem ugyanis nagyon sokat veszekedtek emiatt, és kórusban sopánkodtak - Anyám és Nagyanyám - hogy úristen micsoda háztartásom lesz énnekem !!! És tessék, végül pont olyan lett, mint az övék, a te lányodé is olyan lesz majd, mint a tiéd, meglátod :-)

      Törlés