a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2014. július 24., csütörtök

Lecsó, az életem eddigi legjobbja... cukkinivel, tojással... jó csípősen...



Állítólag életem legjobb lecsója készült a gyerekem szerint.
Véletlenül persze.
Nekem valahogy mindig más és más a lecsó, hol jobb, hol gyengébb, annyi mindentől függ, a paprika minőségétől is, de még aznapi kedvemtől is talán.
A mostaniról tényleg csak felső fokon tudok nyilatkozni, valahogy kedvező volt még a csillagállás is.
Pedig nagyon csípős lett, lángot leheltünk, de imádjuk az erőset és elviseljük.
Újabban szeretem cukkinivel készíteni, mert jól sűrít, és mert semleges íze miatt ragyogóan illeszkedik bármihez, átveszi a domináns ízeket, szóval semmi mellől nem lóg ki.
Sőt tök híján még a kapros tökfőzeléket is helyettesíti, mondhatnám pont ugyanolyan, semmi különbség nincs köztük.
Szóval a cukkini egy univerzális zöldség, abszolút. Szeretem.
Érdekes módon kevés paprikával készült, kevés paradicsommal, viszont sok kolbásszal és sok tojással.
Ezentúl megpróbálom így készíteni, ha már ekkora sikere lett, sőt már azon agyalgok, hogy a téli eltevéshez is teszek hozzá vagy cukkinit vagy tököt, attól függően mit kapok majd jobban.


2 nagy fej vöröshagyma apróra kockázva
1-2 fakanálnyi zsír, az enyém házi sütésű, nagyon finom
1 szál jó minőségű csípős házikolbász karikázva
2 gerezd fokhagyma apróra
1 tk. füstös pirospaprika  /a Culinarisban vettem, mennyei ízt ad az ételeknek, nem kell sok belőle/
2 vékony rudacska zsenge cukkini héjastól negyedekbe aprítva
2 db paprika szintén negyedelve /a csumák is/
1 hegyes erős paprika negyedelve /a csumája is, az utóbbi időben egyik se volt méregerős, azért mertem bátran hozzáadni, na de most ez méregerős volt/
1 db nagyobb paradicsom kockázva
4 tojás enyhén felverve, sózva
só, bors

Értelemszerűen vannak ételek amit csak zsírral lehet főzni, a lecsó olyan, meg a pörköltek, meg a töltött és egyéb káposztás ételek...  és most több nem jut az eszembe hirtelen, de biztos van még.
A zsír nem egészségtelen, hanem ízes, mértékkel.
Vallom, hogy mindent kell enni és használni, mértékkel.
Imádom a zsíroskenyeret kovászos uborkával, vagy almával ilyenkor nyáron, sokszor eszem is.
De főzök én vajjal is, meg libazsírral is, meg különböző olajakkal is, ha olyan az étel amihez az kell.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem lehet mereven ragaszkodni egy elképzeléshez, változatosan kell főzni - természetesen mindez csak akkor érvényes, ha egészségesek vagyunk, nincs étkezési problémánk és nem kell diétát tartanunk.

És értelemszerűen minden zöldséget alaposan megmosok, majd egy tálba aprítok vegyesen.
A hagymát rádobom az olvadt zsírra és kissé összedinsztelem kevés sóval - mindig teszek sót a hagymára, mert akkor csak puhul és üvegesedik, de nem ég ! - majd megy hozzá az összes kolbászkarika és jól összesütöm az egészet, de tényleg, jó ropogósra a kolbászokat, majd a fokhagyma és a paradicsom kockák és a teáskanálnyi füstös pirospaprika, valami mennyei, hagyom, hogy a paradicsom kicsit levet engedjen majd adom hozzá a cukkinis paprikákat, sózom, borsozom, elkeverem, lefedem és hagyom összefőni az egészet takarékon.
Ez úgy 10-15 perc, semmiképp nem több, utána fedő le, beforralom sűrűre, majd egy tálkában a már előzetesen felvert tojásokat rázúdítom és hagyom összesülni, ekkor már óvatosabban átforgatom és kész.
Én lágyra hagyom rajta a tojást, nem sütöm igazán szárazra.
Friss puha kenyérrel, a végén a bélzetével a sűrű szaftot kitunkolva, az erősségtől lángot lehelve, de módfelett elégedetten dőltünk hátra.
A gyerekem kis hallgatás után megszólalt: Anya életem eddigi legjobb lecsóját ettem :-)))
Mondtam neki valószínűleg én is, ez piszok jól sikerült.


6 megjegyzés:

  1. Anikó szívesen látlak, igaz libahúsom nincs, de pótoljuk kacsa vagy csirkével..egresszószt meg hamar összedobok!

    VálaszTörlés
  2. Lecsót én is elég sűrűn készítek és teszek is el télire - még most is van a tavalyiból - de nem is tudom, hogy sajnos-e, de én nem bírnám megenni ha lángolna tőle a szám, gyomrom, biztos, hogy megfulladnék. Mindig csodálom azokat akik ennyire bírják az erőset. Na de megint nagyon jól felvezettet a készítését, lehetnél ételtörténet író, komolyan mondom.

    VálaszTörlés
  3. Mindenesetre nagyon guszta, Anikó!:)

    VálaszTörlés
  4. Juditkám köszi a szíves látást, amikor nálad megláttam azt az ebédet, hát annyira megkívántam, hogy nagyon, isteni egy összeállítás:-))))

    Lívia kicsi koromtól szokva voltam az erőshöz, mert az Édesapám mindent erősen evett, én is így szoktattam az enyémeket, így nálunk is mindenki szereti, jó vannak persze fokozatok, a nagyon erőset azért ritkábban, de a csípős az szinte mindig jöhet. Kifejezetten imádom télen a friss puha kenyérhez a szalonnát enni, ecetes cseresznyepaprikával. Imádom.
    Megfulladni nem lehet tőle, mert levegőt azért kapsz, csak égeti a szádat.
    A történetmesélésem meg csak annyi, hogy leírom ahogy csináltam az egészet, meg hozzá, hogy mit gondolok közben, mit láttam régen, vagy hallottam a családomban, vagy itt-ott épp azzal az étellel kapcsolatban :-))))

    Roza köszi, a te menüid is szuperek, mindig ott kíváncsiskodom, néha beugranék egy kis erre-arra, kóstolóra, te nagyon kreatívan főzöl, azt már tudom:-))))

    VálaszTörlés
  5. Maximálisan egyetértek a főzési technikáddal és a szokásaiddal is / mármint a zsíros kenyér , szalonna ,hagyma , csípős paprika meg egyebek /, ez a lecsó is nagyon pazar lehetett !

    VálaszTörlés
  6. Huhhh az volt, egyenesen isteni, ma reggel meg kell ismételnem közkívánatra:-))))

    VálaszTörlés