a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2015. augusztus 21., péntek

Sós vajaskifli reggelire... extra gyors



A recept kétszer is szembejött velem a neten itt, gondoltam na ez nem véletlen, meg kell sütnöm.
Úgy alakult, hogy ma viszonylag korán ébredtem és rögtön ki is pattantam, hogy amíg mindenki alszik még, meglepem őket ezzel a vajaskiflivel reggelire.
Tényleg nagyon gyorsan kész, ráadásul bögrésen is kimérhető, nem kell keleszteni, nem kell pihentetni, csak össze kell gyúrni, jó alaposan kidagasztani és már nyújtható, kenhető, tekerhető...
... és tényleg foszlós, sós, jó vajas, ja és a csücskök ropogósak, kb. félóra munka van vele és már sül is.
Kell ennél gyorsabb péksütemény reggelire????


Hozzávalók 16 db kiflihez: a szokásos bögrenagyság 2,5 dl
45 dkg liszt / 3,5 bögre
1 kis pohárnyi tejföl / háromnegyed bögre - az eredeti recept kefírt vagy joghurtot ír, de nekem az ritkán van itthon, tejföl viszont mindig és sok, ugyanolyan jó bele
1 egész tojás
1 tasak porélesztő, ami 2,5 dkg frissnek felel meg, akinek csak friss élesztője van, akkor fél kockányit cukros langyos tejben futtassa fel és úgy hozzáönteni a többihez...
1,5 dl langyos tej / bő fél bögre
1 ek. cukor
jó csipet só
0,5 dl olaj / negyed bögre

10 dkg puha vajat - vagy aki nem szereti a vajat, csodálkozva tudtam meg egy kedves ismerősömről a minap, hogy igenis van aki nem szereti - akkor margarint
fél ek. sóval simára kikeverni egy tálkában

1 tojás felverve kenéshez

 

Kivételesen nem géppel állítottam össze, hanem egy tálba kimértem a belevalókat és összedolgoztam, utoljára csorgattam hozzá az olajat, majd jól kidagasztottam simára, nem tart sokáig, és könnyen megy, természetesen ha kicsit ragadna, akkor még lehet lisztezni, ha túl száraz lenne pici tej mehet még hozzá, sima, rugalmas, jó állagú tészta lesz a végére.
Azonnal négy egyforma darabra vágtam, mindegyiket még kicsit átgyúrtam, kigombócoztam, majd egyenként kerek, tányérnyi formára nyújtottam, egy lapot megkentem a sós vaj felével majd ráhelyeztem egy sima lapot, kicsit összelapogattam és pizzavágóval nagyjából 8 egyenlő részre vágtam, a széles végétől feltekertem és kifli alakúra formázva és egy nagy gáztepsire helyeztem egymás mellé.
Figyelem !!! nem kell sütőpapírozni a tepsit, csak vékonyan kiolajozni. /Én tettem alájuk és elég nehezen tudtam leválasztani a kifliket, de végül sikerült, szóval nem kell alá !!!/
A másik két lappal ugyanezt megismételtem, így 16 darab kifli sorakozott végül a tepsin.
Lekentem mindet felvert tojással és mentek az előzőleg már jól felmelegített 180 fokos sütőbe, alsó-felsőre, kb. 25-30 percre, szóval addig, amíg szép sült, azaz aranybarna nem lesz az összes.
Belül finom puha, foszlós, kellemesen sós, kívül és a csücskök ropogósak.
Az egész munka nem tartott csak fél óráig és már sültek is. 
A családom elájult és csak néztek, amikor előszivárogtak ki teára, ki kávéra és eléjük tettem a langyos vajaskifliket.
Megtartom a receptet.







... egy bögre hideg tejjel frenetikus reggelim volt.


7 megjegyzés:

  1. Finom volt, próbáljátok ki, érdemes:-)))

    VálaszTörlés
  2. Válaszok
    1. Igen, az pont egy tasak, azaz 2,5 dkg frissnek felel meg, javítom is a receptben, köszi, hogy szóltál, és azt csak szórd bele a kimért lisztbe, ha frissed van - abból is 2,5 dkg-ot futtass fel langyos cukros tejben:-)))

      Törlés
  3. Kedves Anikó! Elnézést, most ide írok, a lefrissebb bejegyzésedhez, e szépséges kiflikhez! SzóvaL: megnéztem a kerti képeidet, és necsak a kert szépsége, de a nagysága is elvarázsolt. Ritka az ekkora kert, pláne a fővárosban. Sok munkád lehet benne, nyilván sok örömed is! Ami pedig a fotókat illeti,, szerintem nagyon jók, a téma magáért beszél... amúgy én is csak hobbifotós vagyok egy egyszerű kamerával, aki néha kattintgat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ildikó köszi, hogy megnézted, de nem a fővárosban vagyunk, hanem Tata mellett egy kis faluban, majdnem összeépülve Tatával, tényleg csak egy vasútvonal választja el a várost ettől a kis falutól, csodaszép hely, a férjem családja idevalósi, ez a telek és a ház a nagyszüleitől való öröksége, amit mi rendbe tettünk 15 év alatt, felszámoltuk a valamikori gazdaságot és kialakítottunk egy angol kert-szerűséget, talán nem hangzik nagyképűen, mert úgy gondoltuk, hogy a nyugdíjas éveinkre csodás lesz itt lakni. Igazából már olyan sok munkát nem ad, a fű lenyírása a legnagyobb tétel, meg az évszakonkénti rendberakása, a többi időben csak a gyönyörködés van. Tudod sokszor órákig ülök kint egy fa alatt, vagy a teraszon és nézem a zöldet, hallgatom a madarakat, a rovarok zümmögését, mondhatom a releaxáció legjobb formája, hihetetlenül nyugtató, szinte kimossa az emberből az összes idegességet, fáradtságot. Nekem az ennek megtapasztalása az egyik legnagyobb élmény, hiszen tősgyökeres budapestiként ilyenben nem volt részem, hiába van a budapesti lakásunk is egy park mellett, de a városi közlekedés, meg a rengeteg ember moraja ott kiszűrhetetlen. Itt van az igazi csend és pihenés.
      A képeimet illetően köszönöm nagyvonalú dícséretedet.

      Törlés