Nekem mindig hajnalban - amikor olyan félálom/féléber állapotban vagyok - jönnek a hatékony ötletek, gondolatok, a megoldások a problémáimra, az olyanokra, amik sokáig foglalkoztatnak, amiken rágódom már egy ideje, de valahogy nem találom a kiutat, vagy elfelejtettem valamit, nem találok valamit, amit elraktam, de hová is... nem jut az eszembe, és akkor egyszer csak kipattan a szikra, és akkor egyszer csak az agyam megmondja, sugallja a megoldást.
Gondolom ilyet ti is tapasztaltatok már.
Nálam ez annyira bevált, hogy amikor döntések előtt állok, de nem tudom hogyan és miként, na ilyenkor este elalvás előtt a problémákra gondolok és "szólok" az agyamnak, hogy kéne valami megoldás rá, de mi legyen az... lehet, hogy nem rögtön azonnal másnapra, de pár napon belül mindig, megkapom a választ rá... a jó ötleteket.
Na ez történt ma hajnalban is két köhögőroham között, hirtelen az eszembe jutott, hogy a spájzban ott van két üveg fenyőrügy, cukorban eltéve szirupnak, több mint egy éve... minden nap nézem, de nem látom, amikor hozok ki ezt-azt a kamrából...
Na ki is pattantam /haha... én és a pattanás/ az ágyból, összeszedtem magam, irány a spájz, egyet kihoztam és átszűrtem, jól ki is nyomkodtam a kis tűlevelektől egy másik, tisztára mosott üvegbe /a piroskockásba/ és megkezdtem a kúrát, lenyeltem egy teáskanálnyit a mézszerű, teljesen mézállagú és isteni fenyőerdő illatú-ízű szirupból, ezt most naponta háromszor fogom elkövetni, amíg ki nem pucolódom teljesen ebből a sípoló-hörgő-köhögő tébolydából... ilyenkor örülök, hogy már rég leszoktam a dohányzásról, de nem örülök, hogy annyi éven át gyilkoltam magam vele, mert annak köszönhetően vannak ilyen rossz állapotban a hörgőim.
Pedig hogy szerettem cigizni, na de vége, hála az égnek már 9 éve, hogy nem dohányzom.
Van még egy leszűrendő üvegem és tavasszal, ahogy hajtani kezdenek a fenyők a kertben, már készítem is az újabb adagot... mert a vírusok is jönni fognak biztosan... bár remélem pár év mentesség lesz ezután.
A receptet erdélyi blogon láttam meg először a
Főzök-sütök-mosogatok nevű blogon, és az ő leírása szerint tettem is el, de aztán láttam
Gabojszánál is és még sok-sok más helyen is... népszerű recept.
Szívből ajánlom minden köhögéstől szenvedőnek, felnőttnek, gyereknek...
Elkészülve:
leszűrés előtt és már leszűrt állapotban a piroskockás-tetejű üvegben
Készítése:
Saját kertből vagy olyan fenyőerdőből kell szedni a friss hajtásokat, ahol nincs forgalmas autóút a közelben /pont mint a bodzabokor esetében is/ és csak a friss zsenge, még nem szúrós, puha, selymesen lágy tapintású, kissé ragacsos, ágvégi hajtásokat kell leszedni, jó sokat.
Nálunk van egy hatalmas ezüstfenyő az első kertben, majd az égig ér már, mellette egy hatalmas luc és sudár meg zöld és van a hátsó kertben egy kisebb lucfenyő, mostanra kicsit nagyobb már, mint én - ami Édesanyám utolsó karácsonyfája volt még 2004-ben, én vettem nekik gyökeresen dézsában, kis kerek, gombóc formájú, helyes kövér kis fenyőfácska volt, talán épp elérte az egy métert a csúcsa, na nem is tetszett Anyukámnak, túl kicsinek találta, mert nem tudta rátenni az összes díszét.
Emlékszem kicsit még meg is sértődtem akkor ezen, de aztán karácsony után lehoztuk és simán elültettük, mert akkortájt sem volt fagyos a januári föld.
2005 novemberében meghalt az Anyukám.
A fenyőcske az első két évében nagyon úgy nézett ki, hogy meg sem marad, de aztán elkezdett fejlődni, sudárodni, ma már szép magas, formás lucfenyő és egyre csak szebb lesz.
Na erről a három fáról szedtem a friss, új hajtásokat először valamikor még 2012 májusában.
Azóta évente megismétlem, mert nekem használ, és a családomnak is.
Hozzávalók:
fenyőrügy sok, leöblítve/megmosva szűrőben, leszárítva/lerázogatva
cukor
tisztára mosott üvegek csavaros tetővel
...mint az üvegekben is látszik, a jól megmosott, leszárogatott hajtásokat cukorral rétegezve raktam üvegekbe, jól lenyomkodtam, hogy a lehető legszorosabban érintkezzenek egymással, sőt a tetejükre még mézet is kanalaztam, ami már kezdett kristályosodni, hogy elzárja a levegőtől, a méz nem fontos, akkor a tetejére is cukor kerüljön, majd rátekertem a tetejüket és beraktam a kamra egyik sötét zugába az egyik polcra.
Időnként meg-meg forgattam, rázogattam, ahogy a cukor kezdett felolvadni, kezdett mézszerűvé alakulni, a fenyőlevelek meg fakulni, kisebbedni, végül feljöttek mind a kupak alá, alattuk a finom szirup. Lásd a legfölső képen.
Elvileg amikor már teljesen feloldódott a cukor és a rügyek is összementek - ez jó pár hét - akkor készen van, leszűrve és újra lezárva eltehető bármeddig, de addig mindenképp, amíg szükség van rá.
Amint látszik, akármeddig is úgy maradhat a kamrában, mert én úgy ahogy volt elfelejtkeztem róla.
... és ott várakozott mostanáig a kamrapolcon....
Tehát akármeddig eláll így, ezen nem kell idegeskedni, és természetes gyógyszere a szervezetnek.
Mint ahogy a
hagymatea is, 3-5 db egész vöröshagymát, héjastól megmosni, egy lábasban annyi vízzel amennyi bőven ellepi, tehát 2-3 liternyivel felfőzni, a hagymákat puhára főzni benne, gyönyörű, mély-aranysárga színe lesz a teának, leszűrni kancsóba, a hagymákat ezek után ki lehet dobni, a teát pedig magában, vagy cukorral, citrommal, ki hogy szereti, melegen elkortyolgatni, csodásan csillapítja a köhögést és pucolja a hurutot a szervezetből.
Én ilyenkor literszámra iszom, nagyon hatásos és jót tesz.
