... sem dagasztva, sem kelesztve... csak kavarva !!!
Tegnap délután térülök, fordulok, agyamban kattogott mit is kéne vacsorázni, amikor a konyhában pillantásom a kenyeres dobozra tévedt és döbbentem látom, hogy üresen kong...
Jó, semmi probléma, nekem mindig van itthon kenyér, lefagyasztva, mert vásárláskor frissen mennyiségileg is többet veszek eleve, sőt többfélét is, mindig van itthon fehér, barna, lipóti, meg toastkenyér, de újabban ropogós bagetteket is veszek rúdszámra és az is megy a fagyasztóba.
Egy fiók direkt erre van rendszeresítve, sőt olykor több fiók is.
Amikor szükséges kiveszem ami kell, hagyom kiengedni magától /semmi gyorsító program pl. mikró szóba sem jöhet/, esetleg a sütőben 1-2 perc, előre feldurrantott 200 fokon, és olyan friss ropogós lesz, mint újkorában.
Nálunk a családban volt és van is, pár továbböröklődő alapvetés, mint például:
... kenyérnek
... zsírnak
... tojásnak
... szalonnának
... hagymának
... fokhagymának
... krumplinak mindig kell lennie itthon, ha ég a földdel összeér akkor is, és akkor történhet bármi, enni mindig tudunk valamit.
Ez volt Édesapám mottója, és bizony viszem tovább én is :-)
És tényleg, ezek mindig vannak itthon, amikor látom, hogy már csak egy kevéske adag van valamelyikből, már indulok is a spájzoló körútra.
... na de, most nem vettem ki kenyeret a fagyasztóból, pedig lett volna ideje vacsoráig felélednie, hanem, mivel láttam a neten egy receptet, egy
nagyon gyors kenyeret 1,5 óra alatt... hmmm
recept innen ... gondoltam ezt most összedobom... íme:
Gyors Kenyér
3,5 dl meleg víz
1 tasak szárított élesztőpor
35 dkg kenyérliszt, de jó a finomliszt is, vagy kinek mi van otthon... tönköly, graham... stb.
/itt az eredeti receptnél 30 dkg liszt szerepel és hozzá még 2,5 dkg korpa vagy 5 dkg zabpehely, na mivel nekem egyik sem volt itthon, nemes egyszerűséggel maradt a liszt/
1 ek. só : emelni kell 1,5 ek.-ra az adagot
1 tk. cukor
1-2 ek. olaj
magok, de ezek nem fontosak, nálam tökmag és szezám volt itthon
A melegvízben elkevertem az élesztőport, egy tálba belemértem mindent, hozzáöntöttem az élesztős vizet és fakanállal elkavartam, a nokedliállagtól kicsit sűrűbb tésztát kaptam, amit egy szilikonos téglaformába átkotortam, elegyengettem, tetejét megszórtam az itthon lévő magokkal, majd betettem a hideg sütőbe, amit 150 fokra kapcsoltam az első 20 percre, hogy tudjon kelni, majd felnyomtam 200 fokra és így még sült kb. 25 percet, de főleg a színére figyeltem, amikor jó sültnek tűnt, kivettem és megkocogtattam a felszínét, amikor hallottam, hogy kong, na akkor tudtam, hogy tutira megsült.
A héja igazi piros ropogós, a bélzete finom, selymes puha, lehetett kenni rá a vajat.
Nem állítom, hogy ez egy Limara féle kenyérnek akár a nyomába is érne, dehogy, semmiképp, egy napon nem lehet említeni Limara kenyereivel.
De... de, amikor hirtelen és gyorsan kell ezért-azért, valamiért, egy kis friss kenyérke, na annak megfelel, még másnap reggel is jó volt reggelihez.
Kicsit sótlan lett, tehát emelni kell a sót benne, de különben egy rossz szavam sincs rá.
.jpg)
