a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2011. május 16., hétfő

Sonkás, sajtos lepény



Kicsit eltűntem egy jó hétre, mert költözködtünk véglegesen a vidéki házunkba. Rengeteg rumli és pakolás volt először fent Budapesten, azután itt lent. Ha azt mondom halálosan fáradt vagyok, akkor semmit nem mondtam, a lábaim mint a fatuskók, dagadtak és annyira fájnak a sok járkálástól.
Iszonyú, hogy egy élet során mi minden halmozódik fel, fontos és abszolút nem fontos tárgyak tömkelege, eldönteni mi megy és mi marad, mi az ami kidobásra kerül.
Szóval elegem van, az életben soha többet nem akarok költözködni, elég volt.
Falatka persze élvezte az egészet, mert mindenhová vittük magunkkal, velünk utazott oda-vissza, nézte a pakolást, pontosabban végigszimatolta, és esténként teljesen kimerülten, ájultan aludt a rengeteg élménytől.
Persze még nincs vége, eddig még csak a bútorok, ruhák stb. kerültek a helyükre, a könyvespolcok még csak most lesznek beállítva, a több ezres könyvtárunkat még újra el kell helyezni, rendszerezni.
Végre megint a saját megszokott ágyamban alszom, talán most már tudok regenerálódni majd.

Persze főzés nem nagyon volt, rengeteg pizzát ettünk, abból is elegem van már.
Így a vége felé kezdtem egytál valamiket összedobni, meg leveseket, hogy valami meleg is kerüljön a gyomrunkba.



Ez a sonkás, sajtos lepény is ilyen, leves utáni második. Húsvét után szoktam készíteni a maradék sonkából. De például amikor beindul a spárgaszezon, ugyanígy lehet készíteni bármelyik /zöld vagy fehér, tökmindegy/ spárgából is.
Most füstölt, főtt tarjából készült és kivételesen fagyasztott leveles tésztában sütöttem.
Ha én készítem a tésztáját az a következő:

1 dl langyos tejföl
1 tk. cukor                               ezt felfuttatom
1 tasak porélesztő

30 dkg liszt
10 dkg puha vaj
1 tojássárgája
só, bors
A lisztet, a puha vajjal elmorzsolom, adom hozzá a tojássárgáját, sózom, borsozom, hozzáöntöm az élesztős tejfölt és jól összegyúrom. Ha szépen összeállt, 30 percig pihentetem, majd egy formába, vagy tepsibe nyomkodom úgy, hogy oldalt pereme legyen. Meghintem zsemlemorzsával.

Töltelék:
2 db vöröshagyma, vagy póré
30 dkg füstölt főtt tarja / vagy a sonkamaradék /

Öntet:
4 egész tojás kissé felverve
2,5 dl tejszín
1 ek. liszt
30 dkg reszelt sajt
só, bors



A töltelékhez közben a vöröshagymákat, megtisztítom és szálasra aprítom, majd megdinsztelem kevés olajon üvegesre.
A  főtt tarját csíkokra metélem és összekeverem a hagymával és a tésztára terítem egyenletesen.
Az öntet hozzávalóit összekeverem és rálocsolom a hagymás-sonkás tésztára.
Forró sütőben pirosra sütöm.
A képen látható lepényt most leveles tésztával sütöttem, így is működik a dolog, tehát ezzel is jó.
Eléggé laktató.
Melegen-langyosan a legjobb.




5 megjegyzés:

  1. Anikó, ez nagyon finom lehet! :)

    Remélem valamennyire kipihented magad, tudom mivel jár egy költözés... Nem kellemes. De jó is van benne: sok kacattól megszabadul az ember, tisztább, átláthatóbb, nagyobb térben élhet. Rendezettebben.
    Könyvek: a tavaly előtti festésnél kitettem a tárolóba vagy 500 darab könyvet. Kíméletlenül szanáltam. Csak az maradhat könyvből, amit rendszeresen használunk, olvasunk. Nem gyűjtögetem már őket, porfogók. A könyvtár majd gyűjtögeti, ha nagyon olvani akarok (már régóta nem akarok, legalábbis szépirodalmat csak nagyon ritkán), átmegyek, itt van szemben az ablakom alatt. :)) Pedig régen nagyon sok könyvet elolvastam. Ma már úgy vagyok, hogy élni jobb, mint olvasni.

    Végleg vidéken maradtok most már?

    VálaszTörlés
  2. Családi tűzhely, szívesen adnék belőle, tényleg nagyon finom még így a leveles tésztával is, a frissen készítettel meg
    pláne:-))))


    Duende, igen most már itt szeretnénk élni vidéken, persze ha orvos, kórház bármi ilyesmire lesz szükség, akkor arra az időre felmegyünk, ott sem nagyon rózsás a helyzet egészségügyileg, de azért egy-két fokkal jobb, mint vidéken, vagy legalább is nagyobb a választék, a lehetőség több.
    A lakásban ott maradnak a gyerekek, nekik kényelmesen tágas lesz, bőven elférnek anélkül, hogy zavarnák egymás életét, most annak az átalakítása folyik, az ő ízlésükhöz alakítva, a ottani nappaliban meg lesz egy kihúzható kanapé, amin mi tudunk aludni, ha muszáj felmenni.
    Különben egy porcikám sem kívánja már a várost a velejáró őrületet, imádom a csendet, virágillatot, madárfüttyöt, méh döngicsélést, a zöld állandó látványát.
    Jaj, a rengeteg könyvünk, lehet igazad van neked a szanálást illetően, én nem tudom megtenni, körömszakadtáig ragaszkodom minden könyvhöz /tudod rák vagyok, mérleg aszcendensel/ egyszerűen sajnálok megválni tőlük, rengeteget újraolvasok, a nagy kedvenceimet meg többször is újra, nem beszélve a frissekről amiket hozzáveszek, inkább most már kevesebb könyvet vásárolok, most már nagyon megnézem, tényleg csak ami nagyon érdekel, mert annyi szemetet is kiadnak, én a szépirodalmat imádom, a verseket is, bár azoknál maradok inkább a régieknél, szeretem a jó krimiket is, de tényleg csak a jókat, a szakácskönyveknek egyszerűen nem tudok ellenállni,főleg a régieket, "szörnyű" mennyim van belőlük, de sokszor szeretem nézegetni, elő-elő venni, persze ha keresek valamit, nem találom.
    Szóval van még rumli bőven, de úgy vagyok vele, apránként majd rend lesz, télre csak végzünk, most már nem üldöz a tatár, ha egy-két napig nincs kedvem csinálni semmit, na és.
    Nem rég kezdődött a Giro d'Italy olasz kerékpárverseny,isteni tájakon kerekeznek, ahol nyaralgattam időnként, aztán nemsokára lesz a Roland Garros tenisz is, ezeket imádom nézni, a kedvenceimnek szurkolni, egész nyáron vannak ezek a kedvenc sportműsoraim, olvasgatások, hús és süti sütögetések, főzöcskézések, befőzni is szeretnék epret, sárgabarackot, meggyet dzsemmnek, nem beszélve az állatokról, Falat és a cicák, akik egyre többet vannak itt lent velünk,/a cicák elvileg Pesten élnek a gyerekeimmel, de gyakorlatilag sokszor itt velünk/ szóval elvagyunk, most már csak így szeretném tölteni az időmet, ami még hátra van, és remélem még sok van.
    Épp megszólalt a templom harangja, dél van, kb.200-300 méterre van tőlünk a falu templomja, ezt is annyira élvezem, hogy harangszóra ébredek, délben sem kell az órára néznem, este sem.
    Na szóval nem panaszkodom, a fáradtságot meg majd kipihenem:-))))))

    VálaszTörlés
  3. :)
    Ennyi életörömhöz sok nap kell, hogy mind meg tudjon élődni! :)

    VálaszTörlés
  4. Rmélem így lesz, és megkapjuk a sok napot hozzá, tudod a városi gyerek, amikor kiszabadul a zöldbe, tisztára ez történik velem, soha nem laktam kertes házban, mindig csak Pesten, városi lakásban. Az sem volt rossz, de ez egészen más, itt olyan nagyon békés, csöndes, nincsenek szomszédhangok, zörejek, ajtócsapódások,gyereksírás, veszekedés hangja,wc-öblítő lehúzása,stb.stb. eleinte furcsa is volt:-))))

    VálaszTörlés