a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2011. július 1., péntek

Gyermekkorom kedvenc ételei



Kedves invitálást kaptam Barbitól a Barbi konyhája blog tulajdonosától, hogy soroljam fel kedvenc gyerekkori ételeimet, meg azokat is amiket nem szerettem, hogy is volt az étkezés anno, egy kicsit elmélyedünk a múltban.

Nagy kedvenceim:

 Minden leves - mindig, most is leveses voltam, vagyok
 rántott húsok, különösen a csirkecomb uborkasalátával
 rántott párizsi
 barackos és szilvás gombóc
 szilvalekváros derelye /barátfüle/
 mákos nudli és guba
 minden főzelék, kivéve a tök /a kapor szagát sem bírtam/ és a zöldbab, persze ma már imádom ezeket is.
 pörköltek minden formában, még a körömpörkölt is, olyan jól ragadtunk utána

 bundáskenyér - most is
 zsíroskenyér kovászos uborkával vagy almával - most is
 ruszli - ecetes hagymás hering - már nem
 ecetes cseresznyepaprika füstölt szalonnával, puha kenyérrel - most is

 minden gyümölcs, ami csak itthon létezett és a mai napig létezik

 tejberizs
 tejbegríz
 palacsinták
 bukták
 isler és a sima lekváros linzerkarika
 mazsolás kalács tejszínhabos kakaóval /mindig ezt kértem a szülinapomra/

Cukorkák, csokik:
                               
Francia drazsé - most is imádom és veszem
Duna kavics  - most is
Zizi
Kakasos nyalóka /a piros/
macskanyelv
balaton nugátkocka
bambi nugátkocka
melba
melegfagyi - most is, és a hidegek is minden mennyiségben
mindenféle csoki, mogyorós, likőrös, tej és ét korlátlanul

Végül imádtam a vadsóska leveleit rágcsálni, amit kerítésre futtattak fel, olyan jó savanykás volt.

Egyébként nem voltam válogatós gyerek, ha valamit nem akartam megenni mindig azt mondta az Anyukám, a Nagymamám hogy ők csak jó ételeket főznek, amitől nagyra növök, szép leszek és azért kell megennem, hogy mindig egészséges legyek. Ebben megnyugodva, elfogadva, meg is ettem mindent.

Nem jelölök ki senkit konkrétan, aki csak hozzám látogat és látja ezt a bejegyzést, mindenkit kérek, hogy a saját blogján ugyanígy írja meg az ő kedvenc gyerekkori ételeit.
Nagyon szórakoztató végig gondolni, hogyan is volt amikor kicsi voltam.


3 megjegyzés:

  1. :)) A melba kocka... csakis az ananászos. És Balaton szelet. Sokan szerették, én nem annyira. :) Nálam a kapucíner volt a befutó. És a francia drazsé. Vajon lehet még kapni? Ó és persze a meleg fagyi, igen. :)) És a gömbölyű, színes rágó!

    Anyu nagyon változatosan főzött, mindent meg kellett ennünk. Érdekes, a húsos ételeket nagyon nem szerettem, azt mindig úgy erőltették belém. Utáltam a húslevest, a pörköltet, a töltött káposztát, egyszóval mindent, amiben hús volt. Titokban kiköpködtem a tenyerembe, arra is emlékszem. :) Meg arra, hogy addig nem állhattam fel az asztaltól amíg meg nem ettem - hú, micsoda kínszenvedés volt. :(
    Amit rengeteget ettünk és amit imádtunk a tesóimmal, az a vajas-sárgabarackos lekváros kenyér volt kakaóval. Meg a darás tészta sárgabarack lekvárral. Minden áldott reggel lekváros kenyeret ettünk reggelire. Erre a kettőre emlékszem, hogy igazán szeretem. No meg a fagyit. Azt minden mennyiségben. Most is. :)
    Komolyabb sós ételként amit tényleg szerettem, az a vajas kenyér volt paprikával és paradicsommal, nyáron meg piros, édes dinnyével. Erre az öt igazi kedvencre emlékszem. Minden mást megettem, mert szigorúság volt, de ezek tényleg szerettem is. Sütit egyáltalán nem ettem, nem voltam édesszájú. Úgy tűnik, nem voltam akkoriban nagyon evős gyerek. (Vékony is voltam, csont és bőr meg némi izom, mert mozogni imádtam. Enni nem, unalmas volt. :)) )

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy olvashattalak, a melbakockát, melegfagyit, szilvalekváros derelyét én is imádtam, de már nem jutott eszem, meg még annyi minden most ugrik be! Jó ez a játék! :D

    VálaszTörlés
  3. Barbi, tényleg jó volt felidézni, miket is ettünk és szerettünk:-))))

    Duende, én sem állhattam addig fel amíg meg nem ettem mindent, nálunk is szigorúság volt, én annyira nem voltam vékony, de kövér sem, pont a kettő között.
    Emlékszem mi is puha kenyérrel ettük a dinnyét vacsorára, meg a szőlőt is, milyen jó volt.
    A lekváros kenyeret is szerettem, sokat is ettem.
    Francia drazsét meg Duna kavicsot most is lehet kapni, rendszeresen veszem, eszem, a család meg szíd rendesen.
    Borzasztóan édesszájú voltam mindig, mióta csak élek.
    Sajna hogy elszállt az ifjúság:-)))))

    VálaszTörlés