a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 12 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 8 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 9 éves

Keresés ebben a blogban

2014. március 23., vasárnap

Melegszendvicskenyér...



Valamikor régebben láttam Limaránál, de aztán elfelejtkeztem róla, majd a minap pedig Gizinél, aki olyan igazi, nyálcsorgatós képeket tett fel róla, na akkor eldőlt, hogy most... és azonnal... meg kell csinálnom, ha megjönnek a gyerekeim hétvégére... mert, ha nem, hát rögtön belehalok.
Hát íme....
Nagyon finom, mindenkinek ízlett, jelezték is, hogy ezt sűrűn kell előadnom...
Azt mondták: Anya megint beletenyereltél egy isteni receptbe.
Szóval vendégségre, reggelire vagy vacsorára, bár a vacsival egy kicsit óvatosan, mert nem könnyű étel estére... egyébként kiváló és nagyon ajánlom mindenkinek aki szereti az ilyesmit.....




A kenyértészta hozzávalói:
3 dkg olvasztott vaj
1,5 dl langyos tej
1,5 dl langyos víz
1 csapott ek. só
1 tk. cukor
50 dkg liszt, ha lehet kenyérliszt
2,5 élesztő, én porélesztőt használtam

Ebben a sorrendben bepakoltam a kenyérsütőgépbe a cuccokat és a gép bedagasztotta, megkelesztette 
kb. 1 óra alatt.
Természetesen mindezt kézzel és egy tálban is meg lehet cselekedni, akkor először a lisztet szórjuk a tálba a többi szárazzal együtt és mehetnek hozzá a nedvesek is, majd jól begyúrjuk, bedagasztjuk, amíg szép sima nem lesz a tészta, elválik a kezünktől és a táltól is, letakarva 1 órát kelesztjük, innentől a többi ugyanaz.

Majd deszkán kinyújtottam amennyire csak tudtam, egyébként könnyen nyújtódik és a fent látható módon lapokra vágtam, mégpedig az őzgerinc vagy inkább hasábforma keskenyebb végének nagyságára, mert ahogy a lenti képen is látszik, a formát a keskenyebb végére állítva kell feltölteni és amikor már tele van, akkor visszafektetni a talpára.
Egy nagyon fontos jó tanács: senki ne rakjon a formába sütőpapírt !!!!! sajna én raktam, sütés után vért izzadtam, míg leszedtem, lehántottam róla, annyira rátapadt, hanem tehát gazdagon vajazza, olajozza, vagy zsírozza ki a formát, ki mit szeret és használ.
Kikészítettem a hozzávalókat, azaz a belevaló tölteléket, nekem most ezek voltak itthon.

Töltelék bele:
1 nagy csomag bacon
1 szál kolbász, házi és nagyon jó minőségű
10 dkg gépsonka, nagyon vékonyra szeletelve
1 csomag lapkasajt
Reszelt trappista sajt. SOK.

De mehet bele jóféle szalámi szeletelve, főtt füstölt sonka, főtt csülökhús kis csíkokra darabolva, maradék sülthús, bármilyen sajt azaz akár mozzarella, akár füstölt sajt is, akár többféle is, akár lapkaként, akár reszelve. 
Szóval kinek mi van otthon.
Szerintem annál jobb minél többféle, minél kreatívabb az összeállítás.
Én most a parasztibb ízeket hoztam, mert nálunk mindig ilyesmi van itthon.

Először is rengeteg trappista sajtot reszeltünk  /azért a többesszám, mert a lányaimmal együtt dobtuk össze/, sok kell bele, annál finomabb minél több benne a sajtféle.
A baconszeleteket ropogósra sütöttük egy serpenyőben, majd ebben a forró zsírban a héjától megszabadított kolbászkarikákat is picit átforgattuk, a visszamaradt isteni színű, finom zsiradék kell a végén, mert ezzel locsolom le sütés előtt az egész rakott szendvicstömeg tetejét.
Megkezdtem a rétegezést a forma keskenyebbik végénél, egy szelet tésztalap, lapkasajt, szalonna, jó csipet reszelt sajt, tésztalap, lapkasajt, kolbász, jó csipet reszelt sajt, tésztalap, lapkasajt, egy szelet gépsonka, egy jó csipet reszelt sajt, ..... és így tovább... és így tovább, amíg tart a hozzávalókból és tele nem lesz a forma.
Akkor a talpára azaz normális helyzetébe állítottam a formát és hagytam kelni úgy 15-20 percig a meleg konyhában, addig amíg a sütő beforrósodik, amit 180 fokra kapcsoltam.
Mielőtt betettem volna a sütőbe, addigra jó dundikra keltek a tésztalapok majd meglocsoltam a visszamaradt zsírral a tetejét, meg az oldalainál is lecsorgatva.
A forró sütőben 25-30 percig sült, akkor érte el ezt a jó piros-ropogós színét, ami a képen is látható.
Picit hagytam hűlni, majd tálra borítottam - mire megszabadultam a sütőpapírtól megőszültem, szóval NEM KELL SÜTŐPAPÍR a formába, csak jól kizsírozni, mert akkor egyszerűen kiborítom egy tálra - a szendvicskéket én nem húzogattam szét, hanem nemes egyszerűséggel annyi darabra vágtam ahányan ettük és kistányérokra sorakoztattam, mindenki magának szedi szét, úgy ahogy gusztusa van hozzá.
Én persze kézzel ettem, az előkelőbbek és finnyásabbak használhatnak villát is.
Imádok kézzel enni, persze jó zsíros lett az összes ujjam, de na és, hát erre van a szalvéta, nem ?
Langymelegen a legfinomabb, jó ropogós szélekkel, egy pohár tejjel, teával, kefírrel, colával, ja és friss zöldségekkel, retekkel, újhagymával, pórékarikákkal, zöldpaprikával, hegyes erőssel, szóval ki mivel akarja, és szereti.

Csodás vacsora volt.
Köszönöm Limarának és Gizinek ezt a szuper receptet, de nagyon:-))))))









4 megjegyzés:

  1. Nyálcsorgató képek vannak ám Nálad is...
    Valamikor télen én is megsütöttem, imádtuk.

    VálaszTörlés
  2. Már kinéztem én is magamnak!!! Látom, menő lesz :D

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm hogy megemlítettél, és belinkeltél!!! Nagyon finomságos lehetett a tied is, hát csorog a nyálam, már a csodás látványtól is. Hamarosan nálam is ismétlés lesz, mert nagyon szerettük. :)

    VálaszTörlés
  4. Lányok nagyon fincsi, ez nálunk állandóan lesz, telitalálat recept:-))))

    Éva/Gizi még szép, hogy megemlítlek, hiszen a te képidtől indultam be rá, olyan guszták voltak, hát nem is csalódtam:-))) Persze valamikor láttam Limaránál, de elfelejtkeztem róla, valami más akkor elterelt, és most akkor megláttam a tiédet, rögtön tudtam, hogy itt az idő rá, mégegyszer köszi:-))))

    VálaszTörlés