a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2014. december 15., hétfő

Disznótoros... hurka-kolbász... családi történetek...




Igazi finom téli étel....
De, nagyon meg kell nézni, hogy hol veszi meg az ember, mert bűnrossz disznótorosokat ettem már, nem is egyszer, azzal az erővel jót és finomat is csinálhatnának, de ahogy a tömegtermelésben a párizsi, a krinolin, a szafaládé, valamikor szuper volt, mert ténylegesen hús volt benne és jól fűszerezték is, ma pedig ehetetlen, élvezhetetlen, szójával és még ki tudja mivel /jobb, ha nem is tudjuk, nem is vesszük/ agyontömött, csak hússal nem, így a disznótoros csomagok is rosszak, pedig a henteseknek tudniuk kéne a disznótoros jó fűszerezését,  miből mennyit kéne belerakni, hogy igazán finom, ízes legyen, mert igazán nem sok minden kell hozzá, de annak jó minőségűnek kell lennie és az arányokat nagyon kell tudni, ill. menet közben kóstolni kell !!!
- ahogy a fasírtnál is amikor összekeverjük a nyers húst a fűszerekkel sokkal erősebben, intenzívebben kell éreznünk benne mindent nyers állapotában, majdnem úgy kell éreznünk, hogy úristen elsóztuk, elborsoztuk stb, és akkor lesz elkészítve, sütve tökéletes,
- így a disznótorosnál is ez működik, mivel az elkészülte után kifőzik még az abálólében.
Mi kell/kellene bele ? Sok fokhagyma, amit megvagdalva előző este egy kis dunsztosüvegben felöntenek vízzel és hagyják másnapig ázni benne, majd így keverik a masszákhoz, a kolbászhúshoz a pirospaprika, só, bors, kömény mellé, a hurkákhoz pedig szintén az áztatott fokhagyma, majoranna, só, bors, no és még a zsíron dinsztelt rengeteg vöröshagymakocka és párolt rizs, ahogy én a legjobban szeretem, de svábosan meg az áztatott zsemle. Ezektől lesz ízes, finom a májas és véreshurka.
Ennyi és máris finomat eszünk/ennénk.
Szerencsére itt vidéken megbízható háztól veszem a nagyon finomat, így tényleg jó disznótorosokat eszünk mostanában.

Részletes receptleírás és történetmesélés  itt






7 megjegyzés:

  1. Imádjuk mi is! A házi disznótornál nincs is finomabb! Nagyon guszta! Kolbászt már csináltam, de a hurka még várat magára...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó étel, de nagyon meg kell nézni, hogy hol veszed, mert a legtöbb bűn rosszul van összerakva, pedig a henteseknek tudniuk kéne, miből mennyit és ezzel az erővel készíthetnének jót is.

      Törlés
    2. ".....de nagyon meg kell nézni, hogy hol veszed, mert a legtöbb bűn rosszul van összerakva,...." Nagyon igaz ,de én már nem merek henteseknél se és másutt se disznótorost vásárolni , mert évek óta csak rossz ízű disznótorost kaptam ! Ezenkívül megfigyeltem hogy egyre jobban elfelejtették az igazi hurka fűszerek / majoránna, szegfűszeg ,szegfűbors , gyömbér , kapormag stb. / használatát , maradt csak a pirított hagyma meg a paprika esetleg bors , ezáltal mindennek olyan eggyeníze lesz ! Amióta tért hódított a liberális piacgazdaság mintha mindenki elfelejtett volna jó parizert, virslit, kolbászt, hurkát és egyéb felvágottat készíteni , mert a '70-es években de még a '90-esekben is csoda jó disznótoros lehetett kapni a piacokon , a pecsenyéseknél és a henteseknél is , de akkor még nem voltak multik !

      Törlés
  2. Na most még egyszer ,vagyis : játszd újra Sam ! ; mert az előző megjegyzésem eltűnt . Tehát minden jó lenne ha olyat ehetnénk amit a képeiden mutatsz . De sajnos ez már a múlté , habár míg ilyen bejegyzéseid vannak addig még van remény , hogy minden azért talán mégsem veszett el ,csak halványult a megkopott kép .

    VálaszTörlés
  3. Megjött mindkét kommented, igen az a helyzet, hogy Budapesten a piacokon se lehet már kapni normális disznótorost, ahogy a párizsit, szafaládét, krinolint sem. De nem tudom emlékszel-e, hogy a valamikori 2.-Ft-os lecsókolbász is milyen finom volt régen az én gyerekkoromban, mert abban is hús volt !, ma már ehetetlen. Állítólag vannak már olyan hentesek akik kezdenek visszatérni a régi ízekhez, a régi elkészítési módokhoz, csak nem tudom hol, szombatonként nézem a gasztroangyalt, ott szoktak ilyenekről beszélni, itt-ott az országban kezdenek észbekapni és feléledni ezek a régi jó dolgok.
    Itt Tatán is eltelt egy kis idő míg rátaláltam olyan hentesre, aki házilagosan normálisan készíti el a disznótorost például, jóízűen és az van benne aminek lennie kell.
    Nem annyira jó, mint a miénk ill. Imre bácsié volt, de megközelíti.
    Mi annak idején a vágásokkor ahogy írom is a történetben, a kolbászhoz csak pirospaprikát, fokhagymalevet némi darabos résszel is, köményt, sót, borsot használtunk, jól be lett gyúrva és ment a töltőbe, majd később a füstre, a májas hurkánál meg a sok majorannát, sót, borsot, a májat és némi szalonnát átdarálva, no és a hagymás rizst kevertük be és lett bélbe töltve majd az abálólében kifőzve és a padláson kihűtve, utána jöhetett a sütése, a kolduskásánál ami tulképpen a véres hurka matériája, csak nincs bélbe töltve hanem egy fateknőbe, ott szintén majoranna bőven, só, bors és kukoricadara a rizs helyett, ledarált szalonna és a vér, ezt együtt megfőzték az abalében és a fateknőbe terítették, ahol ha kihűlt késsel nagyobb darabokat, kockákat vágtak belőle a tepsibe a májashurka mellé és ropogósra sütötték, de én olyan finomat azóta se ettem, mint amikor ezek készültek.
    A disznósajt is csodafinom, jó fokhagymás, borsos, paprikás volt, én daraboltam össze a belevaló hús, bőr, szalonna darabokat miután megfőttek az abalében és lett jól fűszerezve és a gyomron kívül ilyen rúdféle műbélbe lett betöltve, majd megszurkálva súlyok között 1 éjre, reggelre csodásan összeállt és soha nem volt száraz, hanem szaftos volt és valami isteni finom fűszeresen zselés.
    Imre bácsi a férjem nagybátyja értette a dolgát nagyon, az isten áldja haló poraiban is.
    Tudod, mit nem adnék azért csak mégegyszer ehetnék az ő disznótorosából :-)))))
    Na ennyit a nosztalgiáról.
    De tény, itt vidéken felhajtottam a normális tojásost, aki kukoricán tartja a tyúkokat, a házi tejest, akitől veszem a túrót, tejfölt és minden más tejterméket, a zöldségest aki a hazai kistermelőktől veszi az árut, a hentest aki összeállt egy disznótartóval és saját maga dolgozza fel, de vág néha marhát is, meg birkát-bárányt húsvétra, konyhakészen veszem nála a húst, a disznótorost, szóval beletelt pár évbe, de megvan a normális beszerzési forrás mindenütt, hogy normálisan, a lehető legjobban tudjunk táplálkozni.
    Budapesten ez szinte lehetetlen. Sajnos.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát egy kicsit türelmetlen voltam , semmi se vész el , csak legfeljebb átalakul - ami a várakozást illeti nem az erősségem . Szerencsés vagy a henteseddel ,nekem még mindig csak az a kicsit átverős henteshez van bejárásom , de már idomítom , a hús minősége pedig még az ipari hizlalás - igaz kisipari - tehát mindenféle tápos és a vágás pedig egy pár napos , de hát ez van !

      Törlés
  4. Hát igen, talán lassan de alakul a helyzet, szerintem a nagy piacokon is ki lehet fogni már jó dolgokat, csak sokat kell kajtatni, nem mindegy hol lakik az ember, de jó ételért érdemes elmenni messzebbre is:-))))

    VálaszTörlés