Reggeli a saját sütésű zsömlével... és sültpaprikás tojásrántottával, citromos teával

zsömlém bélzete selymesen foszlós és lyukacsos, ma is finom friss, héja ropogós...
menthetetlenül beleszerettünk...

Itt a körtelekvár, körtekompót és a szilvadzsem...

Körtelekvár...
Eddig még soha nem is ettem, nem is láttam körtelekvárt sehol, az eddigi években kompótnak tettem el csak, de mivel idén szokatlanul sok körténk termett és mivel enni nem valami zamatos ízű körtefajtánk van, de kompótnak-lekvárnak érdemes befőzni, eltenni, mert nagyon finom, ezentúl minden évben be is fogom főzni.
Az előírt gyümölcsmennyiséget /pucolva, darabolva/ összekevertem az előírt mennyiségű cukorral, majd felforraltam, pár percig kevergetve főztem, amíg a cukor felolvadt, levettem a tűzről, botmixerrel kicsit pürésítettem, de nem nagyon, hagytam, hogy maradjanak darabok is, végül egy tálkába kivett lekváradagot összekevertem a dzsemfix-el, simára keverve hozzáadtam az egészhez, újra felforraltam, 3 percig hagytam zubogni, majd tisztára mosott üvegekbe mertem a forró lekvárt, celofán ment rá és a csavaros tető, 10 percre fejreállítva, végül a takarók közé szárazdunsztba kihűlésig.
/a befőzőlábasomat a végén kinyalogattam, innen tudom, hogy mennyire finom lett/

Körtekompót... ez az adag csak a fele annak, amennyit eltettem, télen majd kacsa és egyéb sültek mellé csodafinom lesz, én legalábbis nagyon szeretem...
Itt cukorszirupot főztem vízzel és fűszerekkel /szegfűszeg, fahéj, szegfűbors, mézes fűszerkeverék/ízlés szerinti édesre, beletettem a körtedarabokat, egyet forraltam és már mertem is át a tiszta üvegekbe, megint celofán rá és a csavaros tető - itt nem alkalmazom a fejreállítást, mert felesleges - egyből ment a szárazdunsztba.

 ... ez a pár darab gyümölcs már csak a maradék... amit meghagytam enni... például vajas zsömléhez egészen kiváló...

Szilvadzsem...
Itt is ugyanaz a technika érvényesült, mint a körtelekvárnál, itt a szilvát jobban darabosra hagytam, viszont nem dzsemfixet használtam, hanem a speciálisan szilvára szóló sűrítőport, csodaszép színű és illatú dzsem lett... alig várom a kóstolást...
/a befőzőlábast itt is kinyalogattam a végén, muszáj meózni, nagyon finom lett/

Most jön egy kis pihenés, de még vár rám a birsalma, kompótnak és sajtnak, és egyéb almák befőzése lekvárnak, de egészen biztosan fagyasztok is le reszelve, cukorral-fahéjjal elkeverve, fagylaltosdobozokba adagolva, ahogy az elmúlt években is, isteni lesz a téli almáspitékbe, almás-mákos rétesekbe, mert már látszik, hogy almánk is sok lesz.

Zsömlék... kívül ropogósak, belül foszlósak...

Megszülettek életem első saját sütésű zsömléi.

Örök hálám Limarának és az ő csodás receptjeinek.

/Igaz, a receptnél +1 dl-vel megemeltem a folyadékot, és +10 dkg-al a lisztmennyiséget, nem használtam öregtésztát és burgonyapelyhet sem, ennyi a változtatás, és ennek ellenére zsömléim csodásak lettek/

A kényszer vitt rá, mivel nem vettük észre, hogy tegnap megettük az utolsó itthon lévő kenyérszeletet is, csak morzsák maradtak, ma viszont lekvárfőzésre készültem és semmi kedvem nem volt a közeli kisközértbe sem átmenni, megnéztem Limara oldalát a részletekért, így azonnal bepakoltam a cuccot a kenyérgépbe és már ülhettem is neki a több kiló körte pucolásának, utána jött még egy kis szilva magozása szintén a befőzésre várva, közben kétszer is átgyúrtam a kelő tésztát majd ment is vissza tovább pihenni, kelni, én meg a lekvárokat befőzni.

Mire a szárazdunsztba került a körtelekvár és a szilvadzsem végre, na akkor nekiálltam a sütő bedurrantásának, a tészta szaggatásának, formázásának, majd sütésének.

Ez maga lett a csoda, hihetetlen, soha nem gondoltam volna, hogy tényleg igazak a hírek, tényleg zongorázni lehet a különbséget a boltihoz képest. 

Annyira finom, kívül ropogós, belül olyan foszlós, hogy azonnal úgy langyosan, kettőt-kettőt megettünk vajazva a férjemmel, hang nélkül, csak elégedett morrantásokat hallatva olykor.

Hogy eddig miért nem sütöttem??? Fogalmam sincs. Tisztára bolond voltam, azért.

Jóval később kérdeztem a férjem, hogy holnap mit főzzek ebédre, no és mi volt a válasza??? 

Zsömlét !!!!

Finom, puha, foszlós, selymes a bélzete... hmmm

Hozzávalók 12 darabhoz:
4 dl langyos víz
2 ek olaj
1 csapott ek. só
1 tk. cukor
60 dkg kenyérliszt /de jó a sima finomliszt is/
1 tasak élesztőpor

Ebben a sorrendben ment a gépbe, ami megdagasztotta és megkelesztette, amikor lejárt a program kivettem a tésztát, lisztezett deszkán átgyúrtam és visszatettem a kenyérgép még meleg üstjébe újra kelni.
Természetesen akinek nincs kenyérgépe az kézzel dagassza be, a langyos vízbe keverje bele a cukrot és a friss élesztőt, szóval a kézzel dagasztáshoz egy nagy tálba mérje ki a lisztet, sót végül a felfuttatott élesztővel dagassza be a tésztát, a két ek. olajat dagasztás közben a vége felé adja hozzá.
A tészta akkor jó, ha szép sima és elválik táltól, kéztől. Letakarva duplájára kell keleszteni.
Közben még egyszer érdemes átgyúrni gyöngéden és visszatenni pihenni, megint letakarva és újra duplára kelni hagyni.
Egyébként mindegy, hogy friss vagy por az élesztő, egyformán jó  /ha a szárazat: instant vagy express élesztőport használok azt nem kell felfuttatni, csak egyből a liszthez szórni és elkeverni majd a többi hozzávalóval bedagasztani ! közben ugyanúgy kétszer finoman átgyúrni és letakarva meleg helyen pihentetni.
Innentől ugyanaz:
Amikor másodjára is duplájára nőtt kivettem, lisztezett deszkán kinyújtottam nem túl vékonyra, fánkszaggatóval egyenlő formákra szaggattam, egyenként golyókká gömbölyítettem, majd letakarva pihentettem megint 10 percig.
Közben bemelegítettem a sütőt 220 fokra, a zsömléket pedig olajozott gáztepsire egymás mellé leraktam mind, kis közökkel, megint letakartam és hagytam 20 percig a meleg konyhában kelni.
Mielőtt betettem volna a sütőbe, egy hasonló mélységű, azaz a másik gáztepsit megspricceltem vízzel, ráborítottam mintegy tetőként az előző tepsiben várakozó zsömikre és így együtt mentek a forró sütőbe pont 20 percre...
- akinek nincs még egy hasonló formájú mély tepsije tetőnek, vagy nincs kettő gáztepsije, akkor csak simán tegye be a sütőbe a zsömlés tepsit, de a sütő aljába egy kis lábasba vagy egy üres, erre a célra használt konzervdobozba tegyen vizet, vagy 4-5 db jégkockát dobjon be a forró sütő aljába, hogy gőz keletkezhessen. Ez nagyon fontos !
... a 20 perc letelte után levettem a forró tepsitetőt több konyharuha segítségével és a zsömlék tovább sültek - míg a nekem megfelelő - piros, aranyszínű ropogós állagot elérték.
Akkor kivettem, rácsra helyeztem, miután tűzforrón a kissé összetapadt zsemléket nem tudtam rögtön szétszedni, meg kellett várni, hogy valamennyire visszahűljön, amikor már meg tudtam fogni csodásan elváltak egymástól és rácson hagytam kihűlni, persze langyosan muszáj volt enni belőle, bele is haltam volna, ha nem ehettem volna.
Valami eszméletlen finom.
Ezentúl csak gondolok egyet és már sütöm is.

Fokhagymaszószos csirkemellkocka és zúza rizzsel... már megint

Egyszerűen megőrülök a fokhagymaszószos ételekért, imádom.
Ahányszor csak eszembe jut már főzöm is, valami csodafinom.
Most vegyesen készítettem pulykazúzából és csirkemellkockákból, de csak zúzával is vagy csak csirkedarabokkal is működik, gyakorlatilag bármilyen hússal elkészíthető, sertéshússal is felcsíkozva.
A fokhagymaszósz kiváló a fűszeres bundában sütött húsdarabokhoz ugyanúgy mint húslevesben főtt hús mellé is, sőt vegán módra, csak párolt zöldségekhez is, mindenhogyan kitűnő.
Egyszerű és könnyű étel.
Részletes Recept itt is megtalálható

Most a pulykazúzát kellő tisztítás után apróra daraboltam, majd annyi fűszeres vízben /vegeta, őrölt bors, vöröshagyma kis kockákra, 1-2 gerezd fokhagyma,1 ek. paprikakrém/ ami ellepi majdnem puhára főztem, akkor adtam hozzá a csirkemellkockákat, majd amikor az is hozzápuhult elkészítettem a világos rántást sok-sok tört fokhagymával, amit elkevertem bőven tejföllel majd tejszínnel is és besűrítettem vele a húsokat, kellemes, selymesen krémes szószt kaptam, nem is kellett utánízesíteni annyira eltaláltam mindent benne.
Csodafinom ebédünk lett, párolt rizzsel tálaltam.

Kókuszos csokis süti...

... csak azért nem olyan mint a bounty, mert a tésztájában kell lennie lisztnek is, de különben jó kókuszos, jó csokis, kicsit nagyra sikerültek a lyukak a megsült tésztába és a rengeteg csokimáz mind belefolyt - pedig eleve dupla adagot készítettem rá, de nem maradt meg a tetején - tanulság: vennem kell egy kicsi és vékony fakanalat, vagy hurkapálcikákat, amivel kis szurkálások lehetségesek, talán ilyen sokat sem kellett volna beledöfködni... mindegy.
A lényeg, hogy a süti finom, eteti magát, a nagy lyukaknak köszönhetően csokidugók keletkeztek a kókusz körül, finom szottyos, ragacsos... ízlik nagyon.
A receptet itt találtam.
  

Kókuszos csokis süti
20 dkg liszt
10 dkg kókuszreszelék
csip.só
1 sütőpor

2 egész tojás
10-15 dkg cukor
6 dkg puha vaj

2-3 dl tej

Először egy tálba a szárazakat kevertem össze, majd egy másikba a tojásokat, a vajat és a cukrot jó habosra kézi robottal, végül felváltva kevertem hozzá a szárazakat és a tejet, a végeredménynek jó sűrűn folyós masszának kell lennie, szóval se nem sűrű, se nem híg.
Vajazott lisztezett tepsibe töltöttem /23x33 cm-es az enyém/ és ment a 180 fokra előmelegített sütőbe, kb. 15 perc kellett neki, tűpróbával ellenőriztem.
Amikor kész lett kivettem és még azon forrón egy fakanállal lyukakat fúrtam bele, lehet hogy kicsit sokat és sűrűn, meg túl vastag nyelű fakanállal, sajnos nincs itthon hurkapálcikám, mindegy, majd hagytam teljesen kihűlni.
Egy óra múlva készítettem el a csokimázat - rögtön dupla adagot - sejtettem, hogy kevés lesz rá.

Máz az eredeti adag:
10 dkg vaj
10 dkg cukor
2 dkg jó minőségű kakaópor
negyed deci tej

Egy lábaskában összekevertem a szárazakat a vajjal, majd loccsintottam hozzá minimális tejet és épp csak összeforralni állandóan kevergetve, ha a cukor felolvadt már jó is.
Ráöntöttem a tetejére... a többit már tudjátok.

A bénázásomat leszámítva fincsi a végeredmény nagyon.
Legközelebb megpróbálom a mázat a tetején tartani, mégiscsak szebb látvány lenne.
Akkor majd a csokidugók fognak hiányozni...

Csak egy ötlet... húsgombócos paradicsomos káposzta... és jó

Mi nagyon szeretjük a paradicsomos káposztát, télen-nyáron gyakran készítem ilyen-olyan feltétekkel, de van, hogy csak úgy üresen esszük például nyári nagymelegben, amikor amúgy sem kíván az ember sokat.
Nos, most azt találtam ki, hogy milyen lehet húsgombócokkal, szerettem volna kiadósabbra készíteni ezt az egyszerű kis főzeléket, így megspórolom a feltétet egyben, ugyanis nincs mindig kedvem pancsolgatni a konyhában, sokszor próbálok mindent a végtelenségig leegyszerűsíteni, ha lehet.
Nagyon finom lett.

A fél kg darálthúst a szokott módon vöröshagymakockákkal, két marék rizzsel, 1 tojással, sóval, őrölt borssal összegyúrtam, gombócoztam, közben fél fazéknyi paradicsomlét /kb 1 liter/ kevés vízzel keverve odatettem forralni, szórtam bele köménymagot, egy másik vöröshagymát felkockázva, sóztam és amikor felforrt óvatosan beleeresztettem a húsgombócokat, hagytam főni, majdnem puhára.
Megtisztítottam fél fej káposztát a külső leveleitől, felcsíkoztam majd a csíkokat nagyobb kockákra metéltem és akkor adtam hozzá a húsgombócokhoz, amikor azok már majdnem készen voltak, ugyanis a káposztát épp csak roppanósan puhán szeretem, nem szétfőve, amikor már a káposzta is jó rántást készítek azaz kevés olajon lisztet pirítok és besűrítem vele a főzeléket. A végén kevés cukorral picit édesítem, mert mi édesen szeretjük a paradicsomos káposztát.
Ennyi és nagyon finom így is, máskor is fogom ilyen kiadósra főzni.

Körte minden mennyiségben... most megint egyensúly sütiben

Idén rengeteg körténk termett, nem győzzük enni, gyümölcslevest, kompótot főzni belőle, télire is eltenni, no meg sütibe, a már jól bevált egyensúlytésztásba...

... a szokásos egyensúlytészta receptje  itt