a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2011. június 19., vasárnap

Rétes, nem a megszokott módon de tényleg könnyen és gyorsan


Ildinyó és Duende után én is nekiugrottam a rétes sütésének, miután tudtam hogy rossz idő jön, persze dehogy rossz ez az idő, végre valahára friss a levegő, kicsit vége a kánikulának, sajna nem sokáig, a jövő héten újra fülledt meleg lesz.
Az elmúlt napok sok könnyű ebédje után mára nagyágyúkat terveztem, finom marhahúslevest cérnametélttel, sok zöldséggel, a főtt marhaszeletekhez pedig vadasszószt és zsemlegombócot,  délutánra pedig kétféle rétest.
Magam is elcsodálkoztam amikor reggel a 6,30-as kezdés után - Falatka és a cicák etetése miatt korán kelek mindig - déli tizenkettőkor, amikor harangoztak éppen a zsemlegombócokat főztem ki, kész volt minden, a rétes kisülve, a leves készen, a marhahús omlósan puhán a vadasmártásban.
Megint beigazolódott, hogy tisztán csak logisztika kérdése az egész.
Az én családom nagy réteskészítő, ráadásul az igazi kihúzogatós fajtával, soha nem sajnálták a család asszonyai az időt és fáradtságot, hogy "csavarjanak" egyet-kettőt, attól függően milyen gyümölcsérés volt éppen, vagy télen a túrós és almás/mákos vagy a káposztás készítését, nekik ez annyi volt, mintha rántást, vagy bármi mást készítettek volna. Anyáról leányra, nagymamáról unokára szállt a tudás.
Az én gyerekeim, különösen a kisebbik, már kislány korukban megtanulták a tészta készítését, húzását, töltését. Engem azért fárasztott mindig.
Ezért is örültem nagyon ennek az egyszerűsített változatnak, a rántásosnak, mert enni persze imádom.
Ennek a  rétesnek a készítése pedig gyors, könnyű és a végeredmény alapján nagyon finom.
Érdemes nekiállni, kipróbálni.




A recept kis adag, ennyivel kell megtanulni, gyakorlottak rögtön duplázzanak.

30 dkg rétesliszt
1 egész tojás
17,5 dkg tejföl 20%

Jól összegyúrni simára és kinyújtani vékonyra, majd  10 dkg puha vajat, /vagy zsírt/ 2 ek.liszttel krémesre keverünk és a tésztára kenjük egyenletesen. Anyósom úgy készítette, hogy a zsíron kicsit összepirította a lisztet, kihűtötte és úgy kente a tésztára, tökéletes úgy is.
Feltekerjük mint a bejglit és 4 vagy 6 darabra vágjuk.
Ha 4-re daraboljuk nagyobb tésztát tudunk nyújtani és tölteni, ha 6-ra akkor kisebbet.
A kezdőknek elsőre jobb a 6-os.



A tésztadarabokat letakarva, tálcán a hűtőbe tettem, min.1 órára pihenni.



Ezalatt készítettem el a töltelékekeket, mivel kétfélét akartam.

Meggyes-mákos
1 ü. meggybefőtt vagy 25 dkg friss meggy magozva
25 dkg darált mák
cukor

Három adag tésztagombóckából lett a mákos.
A vékonyra kinyújtott tésztát meghintettem a mákkal a tészta egész felületén, majd a cukorral ízlés szerint, végül a meggyszemeket szórtam rá szép egyenletesen. Annyira elmerültem a munkában, hogy elfelejtettem fázisfotókat készíteni menetközben, legközelebb majd pótolom. Végül feltekertem az egész csomagot óvatosan, széleit összenyomkodtam és olajozott tepsire helyeztem egymás mellé. A tésztarudak tetejét is megkentem olajjal és tojásfehérjével. De tejföllel is meg lehet kenni, attól is szép pirosra sül. Finom, szaftos lett.






Túrós-málnás és túrós-meggyes
1/2 kg túró
1 tojássárgája
cukor
vaníliáscukor
1-2 ek. tejföl 20%
1 citrom héja reszelve
egy maréknyi málna
végül maradék meggy az előzőekből

Három tésztagombóckából lett egy málnás-túrós és kettő meggyes-túrós.

A túrót összekevertem a hozzávalókkal, arra figyelni kell hogy ne legyen folyós, óvatosan adagoljuk, keverjük a tejfölt hozzá!!!
Itt most egy csíkban tettem rá a túrót és annak közepébe helyeztem a gyümölcsszemeket, majd feltekertem óvatosan és olajozott tepsire helyeztem a tésztarudakat. A tészták tetejét itt is megkentem olajjal és tojásfehérjével. Most is elfelejtkeztem a képekről.
Jó forró sütőben kell sütni a rétest, 15-20 percig, elektromosban 200 fokon, gázsütőben 6-os fokozaton.
Langyosra hűlve lehet porcukrozni és szeletelni.




Ez is nagyon finom lett, mindegyik gyümölccsel jó, még a citromhéj íze és illata is kiérződött.



A ropogósra sült széleit különösen szeretem.
Nemsokára jön a többi ízesítés is, az almás, almás-mákos, szilvás, barackos, szőlős, káposztás.
Hiszen semeddig nem tart összedobni.
Akinek eddig rétesfóbiája volt, na most ennek nyugodtan nekiállhat, sikerélménye lesz.






2011. június 15., szerda

Megint egy könnyű ebéd kánikulában...salátaleves, sült keszeg




Igen, nagyon meleg van. Ilyenkor nekem az égvilágon semmihez nincs kedvem, se főzni, se sütni, még mozogni sem.
Ilyenkor jönnek ezek az egyszerű ételek, minimális ráfordítással, viszont nagyon könnyűek és finomak.

Salátaleves erdélyiesen

2 fej saláta
4-6-8 gerezd fokhagyma, én nagyon fokhagymásan szeretem
1 cs. kapor apróra
olaj, liszt, /esetleg pici pirospaprika, de el is maradhat/
teföl, tejszín

Levesbetét:
2-3 tojás rántottának megsütve, majd felkockázva

Salátákat tisztítva, darabokra tépkedve, sós, sok fokhagymás vízben - amennyi levest szeretnénk, annyiban - odatesszük és 5-10 percig főzzük, közben elkészítjük a fokhagymás rántást a kaporral /ha netán nem szeretnénk sápadtnak a levest, itt tehetünk bele pici pirospaprikát a rántásba, a többi minden ugyanaz !/,  majd belekeverjük a levesbe és tejföllel, végül tejszínnel is ízlés szerint elkeverjük, összeforraljuk.
Tálaláskor a tetejét megszórjuk a rántotta kockákkal.
Isteni finom, az erdélyieknél láttam így készítve.






Sült keszeg friss puha kenyérrel.

 A tisztított halakat jól besóztam, hagytam állni 1-2 órát, majd pirospaprikás lisztben jól megforgattam és nagyon forró olajban pár perc alatt ropogósra sütöttem.
Nagyon szeretem, akár hetente megenném.



Kertemben ez a rózsabokor megkezdte az egész nyáron át tartó virágzását, olyan csodaszép és illatos, még az étkezőasztalra is vittem egy nagy csokorral belőle, olyan szemetgyönyörködtető látvány és finom édes illatú.





2011. június 8., szerda

Kedvenc koranyári ebédem...idei cukorborsóleves és petrezselymes újkrumpli kovászos uborkával




Ma Medárd van, hajnalban is volt vihar, égzengés és eső és most déltájban is.
Remélem ez nem azt jelenti, hogy innentől 40 napig esni fog.
Lassan elég csapadék esett már, pótolva lett bőven a kevés téli hómennyiség által kialakult szárazság.
Sajnos a természet is túlzásokba esik időnként, bár ha minden nap esik egy kevés eső, az jó mindennek.
Csak ne legyenek felhőszakadások, orkánszerű szelek, mert ezek kárt okoznak.

Többször írtam már, hogy tündéri helyes szembeszomszédaim vannak, múltkor rengeteg zsenge kaprot kaptam tőlük, úgyhogy egész évre elegendő lesz a tökfőzelékekhez, kaporszószokhoz.
Most pedig egy hatalmas szatyor frissen szedett zöldborsót, több kilót.
Rögtön nekiálltam kedvenc koranyári menümnek, ilyenkor a zöldborsóleves valami olyan finom tud lenni, olyan íze, zamata van a friss borsótól, az újkrumpli meg egyenesen mennyei a petrezselyemtől és a vajtól amit  forrón adagolok hozzá.
Ha költő lennék akkor ódát írnék a kovászos uborkához, mert az is egy csoda ilyenkor.
Szoktam én is kovászolni, de csak ritkán, úri huncutságból, mert felfedeztem Pesten az egyik piacon egy vecsési savanyúságos standot, ahol olyan kovászos uborkát árulnak tavasztól késő őszig, de olyat, fokhagymásan, hét nyelven beszélőt, hogy nem érdemes itthon pancsolni vele, csak viszem a nagy curver műanyag dobozom, amit kizárólag erre a célra használok, tele rakják, fér bele vagy 2,5 kg uborka, megtöltik lével is, itthon aztán megy a hűtőbe, az egyik polcra pont befér és állandóan van hűtött kovászos uborkám, ha elfogy újra töltetem.
Ezt a menüt minden nap megenném ilyenkor, annyira szeretem.
Idei, zsenge, friss zöldborsóleves és újkrumpli petrezselymesen, forrón, sok vajjal, kovászos uborkával.
Hús nem szükséges hozzá.


Idei zsenge cukorborsóleves
1,5 kg zöldborsó
2 db sárgarépa
2 db fehérrépa
1 cs.petrezselyem
1 fej főzőhagyma
1 db zöldpaprika
1 db paradicsom
2 gerezd fokhagyma
2 db kockacukor
olaj, liszt, pirospaprika, só, bors
Levesbetét : kemény galuska
2 tojás, közepes vagy nagy méretű
3 ek.liszt és 3 ek. búzadara


A felkarikázott zöldséget kevés olajon megdinsztelem, meghintem kevés liszttel, pirospaprikával és felöntöm annyi vízzel, amennyi levest szeretnék. Fűszerezem.
Ilyenkor a nyáreleji első, zsenge cukorborsóknál dobok a levesbe 2 db kockacukrot is, finomabbá teszi.
Később a velőborsóknál már nem.
Felforralom. Ezalatt a két tojást enyhén felverem, sózom, borsozom és belekeverem a 3 ek. lisztet és a 3 ek. búzadarát, majd hagyom kicsit állni.
Amikor a leves felforrt kiskanállal beleszaggatom a galuskákat, 5-10 percig főzöm még, és csak ekkor szórom hozzá a zsenge zöldborsót, annak ugyanis tényleg csak 2 perc szükségeltetik és kész.
A borsó puha lesz, a galuskák picit kemények maradnak, de nálunk így kell, mert a gyerekeim így szeretik, így kérik.
Anyósom főzte így mindig ezt a levest, a gyerekek imádják, és rendszeresen így kérik.
Az enyém persze soha nem pont olyan, mint a Mamáé volt, de hasonlít... ezt állítják.

Petrezselymes újkrumpli
1 kg újkrumpli
vaj, petrezselyem, só

Most héjában főztem puhára a krumplit, kb 10 perc, azon forrón megpucoltam és belekarikáztam egy tálba, dobtam rá fél kocka vajat, sóztam, megszórtam petrezselyemzölddel, jól összeráztam, és ettem.
A másik készítési módja, hogy megtisztítom, dörzsi szivaccsal remekül megy, a nagyobbakat félbe, harmadába vágom, egy lábasban kevés olajat forrósítok, vagy vajat, majd rádobom a krumplit és fedő alatt a saját gőzében párolódik, esetleg lehet egy kortynyi vizet aláönteni. Ez is 10-15 perc. A vége felé rászórom a petrezselymet, sózom, összerázom, ha puha lehet enni. Kovászos uborkával.
Lehet még tükörtojást sütni mellé / rá, na azzal is frenetikus.

Hát nem isteni????
Olykor ennyi kell a tökéletes elégedettséghez.





2011. június 7., kedd

Eperlekvár



Huhhh, túl vagyok rajta. A rebarbara csak ujjgyakorlat volt, a nagyágyúk most jönnek.

Befőztem 4 kg epret, összesen 6 kg-ot vettem, de abból rögtön megettünk 2 kg-t, na jó másfelet, felet eldugtam a hűtőbe, holnap is nap lesz.
Nagyon finom, édes, nagyszemű, érett, friss eper volt.
Korán hajnalban már mértem, mostam, csumáztam, daraboltam, nem nagyon csakúgy nagyjából, szeretem, ha darabos marad a gyümölcs.
Semmi extra ízesítés, semmi bazsalikom, bodzavirág, chili, levendula és még ki tudja hányféle variációt látok a blogokon, én konzervatívan magában szeretem az eperlekvárt cukorral, a hagyományos módon, ahogy a nagymamám is készítette, meg ahogy az ő nagymamája is száz éve. Szerintem ez az igazi.
Ami modernség van benne, az a dzsem zselésítő, mert így nem kell órákig főzni a cukorral.
Igy délután kettőre kész is voltam az egésszel.
Télen majd milyen isteni lesz kenyérre kenegetni, már ha még marad akkorra, mert könnyen lehet, hogy elkopik.
Szeretjük enni, kenni a friss lekvárokat, nem úgy, mint az anyai nagymamámnál annak idején, aki bizony nem engedte csak a régit, az előző évit enni. Ebből a szempontból könyörtelen és hajthatatlan volt.
Pedig micsoda körte és cseresznyekompótja, rumos meggye, micsoda lekvárjai voltak.
Bezzeg a másik nagyanyám, az apai, ő a spájzba az üvegek mellé kiskanalat készített, ha mentünk hozzá betuszkolt azzal, hogy egyek-vegyek mindenből, amit csak megkívánok.
Fiatalkorában sokat éhezett, cseléd volt "úri" házaknál, ahol mindent elzártak a személyzet elől, és ő mindig éhes volt. Akkor fogadta meg: az ő gyerekei, unokái, nála bármit, bármikor megehetnek.
Nála találkoztam először a zöld dióval, olyan szörpjei, édesalma zseléje és málnalekvárja volt, hogy ihaj.





4 kg tisztított, lemért eper
2 kg cukor
1 citrom reszelt héja
3 tasak Knorr dzsem zselésítő (mindegy melyik típus, mind jó/


Nagy, épp zománcú lábasba beleöntöttem először 2 kg gyümölcsöt, megszórtam 1 kg cukorral, erre raktam a következő 2 kg epret, majd rászórtam megint 1 kg cukrot. Hagytam 1-2 órát állni.
Mindent a zselésítőzacskón leírtak szerint csináltam szóról szóra.
Amíg állt levet levet eresztett. Ezután ráreszeltem a citromhéjat és elkevertem az egészet.
Tűzre raktam és felforraltam. A forrástól számítva 15 percig főztem erős lángon, természetesen állandóan kevergetve majd levettem a tűzről és belekevertem a 3 tasak zselésítőt, sokáig kevergettem, hogy egyenletesen feloldódjon, elkeveredjen.
Azon forrón üvegekbe mertem színültig, rácsavartam a tetejüket és fejre állítottam 10 percre.
Majd visszafordítottam és hagytam kihűlni. Mehet a kamrába.
Természetesen megkóstoltam, nagyon-nagyon finom lett.

Holnap zöldborsó pucolás és levesfőzés lesz.
És majd jön a meggy kb 4-5 kg és a sárgabaracklekvár befőzése, abból legalább 10 kg kell és minimum 20 üveg,  hogy jövő ilyenkorig bőven legyen, nálunk ennyi fogy egy év alatt.


2011. június 4., szombat

Rebarbara most lekvárként


Ez nagyon finom!!!! Őrülten dícsérem a rebarbarát én is innentől kezdve, igazat adok  Szepykének, ugyanis én sem ismertem  ezt a növényt  közelebbről  /hallottam csak, hogy van ilyen/,  sem a belőle készíthető finomságokat, és főleg nem tudtam hogy ilyen nagyon finom !!!
Próbálok szerezni őszre egy tövet, elültetem aztán nőjön csak kedvére, én meg minden évben lekvárok garmadáját és egyéb édességeket fogok készíteni belőle.
Nagyon kellemes meglepetés lett.


Egy köteggel vettem, amiben 10 szál volt, pusztán kíváncsiságból, mert Szepyke annyira dícsérte a blogján, gondoltam nem halhatok meg úgy, hogy ki sem próbáltam soha.
Először persze utánanéztem, melyik végénél kell hozzáállni, Candy's blogján találtam meg többek között a lekvárkészítést, gondoltam elsőre ennél maradok. A többi finomságot majd később.

Meghámoztam, feldaraboltam, megmértem, így kicsivel több volt mint 40 dkg.
40 dkg cukor
1 citrom /vagy narancs/ reszelt héja és leve

Sütőben, tepsiben kell sütni a recept szerint, de lehet lábasban főzni is, kinek hogy esik kézre.



Egy tepsit sütőpapíroztam, majd beleszórtam a gyümölcsöt???, zöldséget??? , nem is tudom melyik, és rászórtam ugyanannyi cukrot, mert állítólag nagyon savanyú - lehet kevesebb cukorral is - tutira akartam menni és szóról szóra követtem Piszke receptjét, egy citromot jól megsikáltam és ráreszeltem a héját, és a kifacsart levét is ráöntöttem.
Begyújtottam a sütőt és beraktam sülni.


Fél óra elteltével kivettem, forrón folyósnak, túl hígnak tűnik, nem kell megijedni, ahogy hűl úgy sűrűsödik be, isteni illata volt, óvatosan átkevertem, kihúztam alóla a sütőpapírt, majd a nagyon alaposan kimosott, tiszta konyharuhára állított üvegbe / kompótos/ belemeregettem. Kiderült, hogy nem lesz tele, na ekkor kimostam két kisebb üveget, amiből az egyik tele lett, azt rögtön lecsavartam a tetejével és fejre állítottam 10 percre, a másik félig lett, na abba pedig kiskanalat állítottam és megkezdtem a nyalakodást, azon forrón-melegében.
Ekkor derült ki mennyire finom, megjegyzem már az illatából gondoltam, hogy nem lehet rossz, pikánsan édes, nem főtt szét teljesen, olyan dzsemmes lett, kiérződött a citromhéj illata, íze.

Innentől kezdve, egy pillanat alatt  nagy rebarbara rajongó lettem én is.




2011. június 3., péntek

Júniusi zivatar, felhőszakadás, jégeső


Tegnap délután hatalmas vihar volt, zengett az ég, jég esett, a zöldborsószemtől kicsit nagyobb átmérőjű, úgy kopogott, pattogott az ablakokon, a teraszkövön, féltem, hogy a virágaimat teljesen összetöri, a szépséges muskátlijaimat, a begóniák új zsenge hajtásait, meg a konyhaablakban a fűszernövényeimet.
Olyan felhőszakadás volt, mintha dézsából öntenék, nagyon sok víz zúdult le egyszerre, attól ilyen szürke a kép. A fülledt melegnek ez lett az eredménye.

Itt pedig a viharnézők, Falatka és Szafti érdekes módon nem féltek, érdeklődve figyelték mi folyik és kopog, zörög és dörög kint. Falat azért igényt tartott egy-két megnyugtató szóra, hogy semmi baj nincs.


Én meg közben zsíroskenyeret ettem kovászos uborkával, fini volt nagyon.

2011. június 2., csütörtök

Egy hétköznapi ebéd...tejszínes zöldségleves és epres tiramisu...


Fülledt meleg idő van, biztosan ma is lesz vihar délután, ahogy az elmúlt napokban eddig mindig volt, semmi kedvem nem volt túl sokat a konyhában tevékenykedni, egész délelőtt betűz a nap. Valami gyors és könnyű ebédet kellett kitalálnom, hát ez lett belőle mára:


Tárkonyos, tejszínes zöldségleves, az itthon található maradék zöldségek felhasználásával, sajnos a zöldborsót elfelejtettem beletenni a mélyhűtőből, no majd legközelebb, és grízgaluska lett a betétje.




Epres tiramisu, az utóbbi pár napban már másodszor, egyrészt nagyon finom, másrészt még a télen vettem több doboz eperbefőttet, mert akkor is szeretem elkészíteni,  és a maradékot  sürgősen szerettem volna felhasználni, mivel most már itt a friss.
Babapiskótával is lehet, akkor kevés vaníliás tejbe mártogassuk.
Most frissen sütött piskótadarabokkal béleltem ki a tálat, a befőtt levével locsolgattam bőven, majd rászórtam a befőttszemeket, és erre jött a krém:
4 tojássárga/ vagy 4 ek. méz a tojás helyett
3 ek. cukor
vaníliás cukor vagy aroma
0,5 l habtejszín felverve habbá
25 dkg mascarpone
/ha nincs tejszínünk akkor még a mascarponéhoz keverjünk: 1-2 ek. 20%-os tejfölt/

Mindezt jól kikevertem, rákanalaztam az epres piskótára, meghintettem bőven kakaóporral.
Nagyon finom lett.

/A tojásfehérjehabot most nem kevertem hozzá, hanem lefagyasztottam pavlovának... majd./


Ez pedig az étkezősarok, ahol a fentieket megettük.