a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2019. március 20., szerda

Ezek voltak mostanában...

                          Még az ünnepek alatt:
 - Fokhagymás sült tarjaszeletek... zsíros krumplival
- Tavaszi saláta... jégsaláta, kígyóuborka, hagyma, újhagyma, paradicsom, főtt tojáskarikák, a szokásos ecetes-cukros lében
- Pogácsa... sajtos, apró
- Körömpörkölt... főtt krumplival
 
                              Állatkáim:
 Szafti és Csini

 Falatka... amikor várunk valakit


Ételeim a hétköznapokon:
- Salátaleves... nagyon fokhagymásan, kaprosan, tejszínesen, rizzsel
Hozzávalók:
1 fej saláta
1 egész fej fokhagyma
1 ek liszt, 1 ek olaj
1 marék rizs
1 ek aprított kapor
só, őrölt bors
2 dl tejszín vagy tejföl /20%-os/
A salátát alaposan megmosom leveleire szedve, majd széttépkedem, fazékba teszem és felöntöm annyi vízzel, amennyi épp ellepi, sózom, borsozom, és nagyon sok gerezd aprított fokhagymát szórok rá, felforralom de 10 percnél tovább nem főzöm. Leszűröm, de a főzőlevét felfogom egy tálban.
Egy másik fazékban fokhagymás fehér rántást készítek, rövid ideig tartó pirítás után felengedem a főzőlével, nem minddel, csak amennyi kell az állaga eléréséhez, belekeverem a leveleket is, felforralom, tejszínnel krémesítem a végleges állagára - de lehet tejföllel is persze és beleszórom a rizst és a kaprot.
Összefőzöm a rizs puhulásáig, ami szintén 10 percnél nem több és készen is van.
Szoktam levesbetétként - rizs helyett - rántottakockákkal vagy főtt füstölt tarja kockákkal is dúsítani, színesíteni. De jó a ropogós szalonnapörc is rá.
Nagyon szeretem levesként is, főzelékként is /ugyanígy készül csak sűrűbbre, sült angolszalonna szeletekkel, a szalonnazsírt rácsöpögtetve, mennyei/, ahhoz képest, hogy körülbelül 40 éves koromig egyáltalán nem ettem soha, nem is láttam soha, ugyanis az én családomban nem főzték, mert nem szerették.
Egyszer anyósom főzött, megkóstoltam nagyon ódzkodva és beleszerettem.
Azóta rendszeresen készítem.
Persze csak a férjemmel ettük, most meg magamban, mert a gyermekeim megkóstolni sem voltak hajlandóak soha, hiába mondom, hogy nem tudják mit veszítenek.
Nem érdekli őket.
 
Túrós-tejfölös nokedli... medvehagymával, sült szalonnapörcökkel
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése