Vöröskáposzta saláta...és hajnali séta a kertben

A káposztasalátát egyszerűen imádom. Szerintem az egyik , ha nem a legfinomabb saláta, nem beszélve arról, milyen egészséges. Étteremben ha eszünk, szinte mindig ezt rendelem, és már azelőtt megeszem, mielőtt kiér a főétel. Mindegy, hogy fehér vagy vöröskáposztából készül.

1 kis fej lilakáposzta, szálasra vágva, besózva
1 db vöröshagyma, szálasra vágva
2 db sárgarépa, reszelve /elmaradhat/
4 dl víz
3 ek.cukor
1 tk.só
1 tk.őrölt kömény
3-4 ek.ecet

A káposztát szálasra gyalultam, és besózva fél órát hagytam állni. Ezután kinyomkodva egy nagy tálba tettem, mellé a reszelt sárgarépát és a hagymát is.
Készítem úgy is, hogy nem sózom be, nem csavarom ki, nincs mellé sárgarépa, csak a hagymával összeforgatom és leforrázom. Mindenhogyan tökéletesen finom lesz.
A vizet lábasba öntöttem és felforraltam, belekevertem a cukrot, sót, köményt, ecetet, az én ízlésem szerint és összefőztem, majd a saláta egyvelegre öntöttem.
A vöröskáposzta az ecettől gyönyörűszép rózsaszínes lesz.
Hagytam kihűlni, majd fogyasztásig hűtőbe tettem.
Igy készítem télen is, fehérkáposztából is.

Hajnali kerti séta így augusztus végén:

Szeretek nyáron korán kelni, amikor még csak én vagyok fent.

Hajnalban, korán reggel kimenni kicsit a kertbe, a közeli templom harangja halkan bong,

olyan nyugalmas akkor minden, olyan csönd van, csak a madarak csivitelnek, jön fel a nap.

Fele kert árnyékban még, másik felét már éri a napfény.

Szép a reggel, bár már nincs annyira meleg, mint júliusban, már később világosodik, korábban sötétedik, nemsokára vége a nyárnak, jön az ősz.
Mindenütt ökörnyálak úsznak a levegőben, fától fáig, bokortól bokorig, amik persze a pókok által szőtt szálak, ez is a nyár végét sejteti.

Jó volt kint bóklászni kicsit, sétálgatni, nézelődni, elmélkedni, azután kezdődhet az új nap.