a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2010. augusztus 27., péntek

Elmélkedés a görögdinnyéről....






Ócskák, punnyadtak, ízetlenek, rosszak.
Már nem szeretem,
Érdekelne, hogy csak mi voltunk idén olyan szerencsétlenek, hogy csupa rossz görögdinnyét fogtunk ki???
Ilyen még soha nem volt, ötször vettünk dinnyét és mind az ötször ki is dobtuk. Kivétel nélkül punnyadt, poshadt, savanyú és grízes volt valamennyi. Ki tudja hol állhatott hetekig raktáron? Az árusok mindre azt hazudták, hogy magyar dinnye, még akkor is, amikor itthon még nem érhetett be fizikailag sem.
Valakiknek biztosan nagyon megérte anyagilag, ez a nagy átverés.
Hogy miért nincs minőségellenőrzés, azt nem tudom, miért árulhatják ezt a sok szemetet?? Költői a kérdés.
És nem csak a hiper-szuperekben, az utcai és piaci árusoknál is, ugyanaz a szemét volt kapható, ugyanis az öt rossz dinnyét, ötféle helyen vettük.
A képen látható a hatodik vétel, ez sem  egy csoda, nem nagyon édes, csak kicsit, még picit tovább kellett volna érnie, de legalább leveses-vizes, nincs beszakadva a belseje, nem grízes, ki nem állhatom  a grízes dinnyét. Állítólag ez hevesi dinnye /az árus szerint/, kivételesen elhiszem, mert friss ízű volt.
Ezt nem hozhatták messziről, és így augusztus végén tutibb a magyar származás is.






Édesapám mesélte, az ő gyerekkorában filléres áru volt a dinnye, tizen...kilósakat vettek, mézédes volt.Vacsorára, egy szelet kenyérrel ették. A mai napig így szereti enni, kenyérrel.
Emlékszem az én gyerekkoromban, kívül egyszínű sötétzöld  volt a legtöbb, belül tűzpiros, fekete magokkal, és olyan fajta is, hogy kívül cirmos, belül sárga, gyönyörű citromsárga, barna magjai voltak, maga a dinnye hosszúkás alakú volt.
Mézédesek, harsogósan levesesek, frissek, folyt rajtunk végig a dinnyelé, ahogy haraptuk, szürcsöltük be a levét, húsát. Nagyon finom volt.
Nem emlékszem olyanra, hogy rossz dinnyét vettünk volna. Mind jó volt, mindnek a súlya 10 kg-nál kezdődött, már amit mi vettünk. Csodálva néztem az én erős apámat, ahogy könnyedén, félkézzel a válla felett hozta haza.
Lehet, hogy csak az idő szépíti az emlékeket??? Ki tudja.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése